1998. november 63. szám

ORSZÁGOS TERMESZETJARO VETÉLKEDŐ A Természetjáró Fiatalok Szövetsége (TFSZ) országos természetjáró vetélkedőt hirdet oktatási intézmények, társadalmi szervezetek általános iskolás korú (negyedik-nyolcadik osztályos), legalább 5 fős csoportjai részére. A vetélkedő a Természetjáró Gyerekek Országos Találkozója (TEGYOT) felépítése szerint, a lakóhely környékén megoldható elméleti és gyakorlati feladatokra épül; december 7-én indul és öt forduló után - melyekre havonta sor- , 1999. május 30-án eredményhirdetéssel zárul. Alapfeladatok: településismeret; nappali túrafeladat; természetvédelem, turisztikai ismeretek; tájékozódási túrafeladat; „bátorságpróba”. Plusz pontokért a vetélkedő során bármikor teljesíthetők gyalogtúrák, illetve más szakági túrák (vizitúra, kerékpár stb.), melyek szorzószámmal számítanak be az értékelésbe. Nevezés: 1998. november 15-ig a következő címen: Természetjáró Fiatalok Szövetsége, 1396. Budapest, Pf. 483. Nevezési díj: a Magyar Természetbarát Szövetség igazolványával rendelkező csoportoknak 1.000,- Ft, egyéb esetekben 1.500,- Ft. A részvételi díjat befizető csapatok a verseny indulása előtt egységcsomagot kapnak, mely a következőket tartalmazza: Tájékozódás, természetjárás, tájfutás c. könyv; MTSZ minősítési szabályzat; túrajelentés és túranapló; TFSZ embléma és egy tekercs film a feladatok dokumentálásához; az értékelés szempontjai, versenyszabályzat; a Természet-járás c. újság aktuális száma. Díjazás: 1. díj: 50.000 Ft-os táborozási hozzájárulás (melyhez további 20000 Ft járul, ha a díj a TEGYOT 1999. évi rendezvényén kerül felhasználásra), ill. serleg; II. díj: értékes sportfelszerelések; III. díj: kiilöndíjak. Valamennyi résztvevő csapat emléklapot kap. A versenyről érdeklődni lehet, ill. nevezési lap igényelhető az alábbi címeken: • TFSZ, Budapest, tel.: (1)311-2467, fax.: (1) 353-1930 (keddenként 14-18.30 óráig) • Strasser Péter, 7633 Pécs, Körösi Cs. S. u. 2/c; tel.:(72) 256-508 • Strasser Péter, Kenderföldi Ált. Iskola, 7300 Komló, Kazinczy u. 1; tel.: (72) 481-961. Erdei szomorkodások Barátommal Abaliget felől baktatunk Petőc irányába, a kék túra útvonalán: a turistajelzéseket újítjuk fel. Vasárnap délelőtt van, gyönyörű napsütés és igazi erdei csend. Petőc előtt az avar borította, kellemes erdei úton vastag motorkerékpár-nyomok látszanak, megtörve a talaj egyenletességét. Elképzelem, amint a nyomok „gazdája” végigsöpör az erdőben, s a hangulatom egy kis időre megváltozik. De hamar „visszabillenek”, az erdő csendjében. Petőcre érünk. Itt szokatlan, de lassan már ismét állandóvá váló csend fogad: nem hallatszik a bánya monoton zúgása. Az autóbusz parkolónál megállunk pihenni. Nyolc-. tíz, munkásokat szállító busz várakozott itt egyszerre müszakváltáskor. A buszbeállók most üresen sorakoznak egymás mellett, az autóparkolóban sincs egyetlen autó sem. A bányaüzem leállt, s bár az aszfalt még a helyén, és az épületek is, az erdő már kezdi visszafoglalni a helyét. Ha zöldjével még nem is, de a csendjével. Tovább megyünk, fel a Jakab-hegyre. A Pálos-kút után, rövid emelkedővel felérünk a Jakab-hegy platójára vezető erdei kocsiútra. Eldobott müanyagszatyor és egy flakon jelzi, hogy rövidesen „forgalmasabb” helyre érkezünk. Egymás után festjük a fákra a jelzéseket. A halomsírok térségéhez érve a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által kihelyezett tájékoztató tábla fogad: a Jakab-hegyi tanösvény egyik állomásánál járunk. Hirtelen motorzúgás hallatszik. Nem az erdészek, nem vadászok, de nem is a természetvédők autója közeleg: piros Dacia halad el mellettünk, benne középkorú pár. Vezetője még csak nem is int felénk, „megköszönni”, hogy félreálltunk az erdei úton. Neki úgy természetes, hogy itt is „ő van otthon”, az autójával (a Jakab-hegy Természetvédelmi Területen). Hamarosan odaérünk, ahol a kék háromszög jelzés elválik a kék sávtól, és délnek fordulva meredeken bukik alá a Babásszcrkövck irányába. Olt áll a piros Dacia, orral a szakadéknak. Egymásra nézünk barátommal, és „aljas” gondolatok törnek elő bennünk. „Megtoljuk?” - mondjuk egymásnak szinte egyszerre, aztán persze tovább festjük a jeleket. Rövidesen jön szembe a sétáló pár, a romok irányából. Beülnek az autóba, halljuk az ajtók csapódását, majd felbőg a motor is. Megvolt a vasárnap ebéd utáni séta. „Fent voltunk a Jakab-hegyen”. A jó levegőért cserébe adtak az erdőnek egy jó adag kipufogógázt, no meg egy kis zajt is a csendnek. A zsongorkői elágazónál táblájától megfosztott faoszlop meredezik az égnek. Mi lehetett rajta? Bepillantunk az István kilátó felé is. Tábla nem jelzi a bevezető ösvényt, s maga az ösvény se nagyon látszik már. Jobb is... Tovább festjük a jelzéseket. A kolostorromok közelében egy család ér utói bennünket. Hat-hét éves forma kislány jön oda, s kérdi: mit csináltok? Elmondom neki, úgy tűnik, érti; tetszik neki a dolog. Ő biztos nem fogja tönkretenni a felfestett jeleket. A kolostorromoknál fiatalok szalonnát sütnek. Mellettük nem messze hófehér, új autó áll. BMW-nek vagy Audinak látszik, így távolabbról. A kútnál, a kis tó mellett a tanösvény két táblája áll. Az egyiken derék- és vállmagasságban sáros cipőtalpnyomok látszanak, „kiváló atléták” ottjártára utalva; a másik kővel vagy valamilyen éles tárggyal már beszakítva. A táblák néhány hónapja kerültek a helyükre... Mára befejeztük a munkát. Elpakoljuk a festéket és a szerszámokat, s a zöld sáv jelzésen indulunk lefelé az Éger-völgy irányába. Ezt a jelzést jó egy éve újítottuk fel. így hát „már” nem is tűnik furcsának, hogy egy hosszú szakaszon rendre össze vannak firkálva az új, még szinte vakító jelek, vastag fekete filctollal. „67-es út”, „Pécs 17 km” -olvassuk az „ötletes” szövegeket. Közben beborul az ég, és elkezd esni az eső. Demjén „Rózsi” nótája jut eszembe: „várj, míg felkel majd a nap.” Egyszer, talán... Nemcsak az égbolton, de a fejekben is. Kivárjuk. Addig is a zöld sáv jelzést (is) újrafestjük. Strcisser Péter Védnökség alatt a Darázs-kút A Darázs-kút a Közép-Mecsekben található, a Tubestől és a Stiglicfogdosótól északra, a mecsekháti műúttól mintegy 1,5 km távolságra. A Zsidó-völgy egyik délkeleti metsződésében foglalt, szépen kiépített, jó vizű, üdítő, bár gyér vízkibocsátású, kedves forrás, a Zsidó-völgybe vezető zöld kör és a kék sáv jelzésű turistautak kereszteződésétől kb. 5 perc gyaloglással érhető el. Most már jól járható a forrást délről megközelítő út, s tervbe vettük, hogy a forrást északról megközelítő utat is járhatóvá tesszük. 1941-ben Kiss József emlékére 450 pengő költséggel készült a „Kiss József asztal" jóvoltából, amely mint a Mecsek Egyesület asztaltársasága foglalta. A forrás felirata: DARÁZS-KÚT, 1941 „Ez a DARÁZS soh se csíp, Senki tőle be nem csíp." (Az idézet az 1939. évi Mecsek Kalauzból való). Többször jártunk a Darázs-kút környékén, és bizony sokszor nem találtuk meg a kutat, mert a hozzá vezető turista ösvényeket a természet „visszavette", a forrás nem is volt megközelíthető. A fentiek miatt elhatározta csapatunk, a Felhőtlenek, valamint a Baumann házaspár, hogy rendbe tesszük a kutat és annak környékét. 1998. október 3-án borult, felhős időben a Misinán már várt bennünket Baumann József és felesége, Ági. Együtt mentünk a sok-sok gomba között a Stiglicfogdosó felé, ahol korábban már „elrejtettük" a homokot, cementet és a szerszámokat. Szerencsére senki nem vitte el az anyagokat, így aztán mi cipeltük be azokat a kúthoz, a közel másfél km-es távon. A két fiú (Baumann József és Baranyai Rudolf) kivette a részét a cipelésből, de megrokkanás nélkül értek a célba az igen sáros, csúszós úton. Persze mi^ lányok is -személy szerint öten - cipeltük a homokot, cementet és a szerszámokat is. Álltuk a sarat és gyúrtuk is; Tóthné, Eta szerint a súly biztosította, hogy talpon maradtunk a sártengerben. Először a kút környékét tisztítottuk meg, majd a forrás délre vezető kifolyását, a víz útját vágtuk ki sarlóval, kapával és metszőollóval. Míg a lányok a környéket tisztították, addig a férfiak a kutat javították, s a kőműves munkát magas fokon művelték. Nagy nehezen sikerült tüzet rakni a nedves fákból, és megsüthettük a szalonnát is, ami mellé szekszárdi vörös, bálicsi fehér és alaszkai ital is előkerült, a jó munka jutalmául. Tervbe vettük, hogy tavasszal folytatjuk a munkát: részben karbantartjuk a már rendbe tett részt, másrészt az kúthoz vezető északi utat „szabadítjuk ki fogságából". Fényképet is készítettünk a munka megkezdése előtt, és „művünk" elkészülte után is. Minden elismerés annak a nyolc főnek, akik ilyen sáros, csúszós úton, ködös időben cipelték a kúthoz az anyagot, dagasztva a sarat. Többször felvetettem már, hogy jó lenne, ha egy-egy forrást, kutat egy-egy szakosztály gondozásba venne. Szebbek, tisztábbak és rendezettebbek lennének forrásaink. Ha gondozzuk azokat, talán az erdészet is látni fogja azt, és „megajándékoz" egy-egy erdei asztallal, paddal. Baumann Józseftől kaptunk is ígéretet, hogy ezt a kérdést felveti az illetékes erdészetnél. Végül, de nem utolsósorban minden turistatársam, aki védnökség alá vette a Darázskutat, megérdemli, hogy név szerint is megemlítsem őket: Baumann József, Baumann Józsefné, Baranyai Rudolf, dr. Kói Csilla, Tóth Zoltánná, dr. Török Éva, Szomor Árpádné, valamint jómagam. dr. Koncz Eszter A ZEMPLÉN MEGHÓDÍTÁSA II. (Az írás első része a Mecsek Híradó szeptemberi számában olvasható) Visszatérve szálláshelyünkre, előkészítettük a következő nap vacsorájára szánt rókagombát, amit egyik lelkes „gombagyüjtögető” túratársunk szedett. A pattogó tűz fényénél versekkel és dalokkal „fűszerezett” meghitt estét töltöttünk. Másnap a madárdalos nyári reggel új útra szólított. Nekiindultunk a nem könnyű, de annál csodálatosabb 16 km-es útnak, hogy elérjük következő célpontunkat. A vadvirágok ezer színben pompáztak, a mohás kövek hívón csalogattak a csúcsokra, hogy aztán onnan letekintve páratlan élményben legyen részünk. Megismerhettük a hegyek védelmében megbújó varázslatos gyöngyszemet: Óhutát. A maga rendezettsége, szépsége és nyugalma teljesen magával ragadott, mintha egy mesebeli virágoskertben járnánk. Áradt belőle az emberi szeretet és gondoskodás. Amikor már úgy éreztük, hogy soha nem érünk oda, feltűnt a regéci vár „viharvert” alakja, s alatta elhaladva érkeztünk meg Mogyoróskára. A környékkel való ismerkedés után isteni gombapörkölttel nyugtáztuk a napot. Reggel pajkos napsugarak lopóztak be az ablaküvegen át, hogy felébresszenek. Felkerekedtünk, és az országos kéktűra útvonalán haladva jutottunk el Árkára, majd Boldogkőváraljára. Ahogy már több helyen tapasztaltuk, ezen a szakaszon is hiányos volt a jelzés, a túra azonban annál romantikusabb. A bővizű boldogkőváraljai patak csobogása közel 12 km-cn át kísért bennünket. Szinte kilométerenként át kellett kelni a túlsó partra, híd hiánya miatt a nagyobb köveken egyensúlyozva, egymást átsegítve. Nagy élvezettel vettük az akadályokat. Az üdezöld mohába burkolódzó, különleges formákat ábrázoló fák és kövek csodavilága igazolta, hogy a természet a legnagyobb művész. Kíváncsiságunk legyőzte fáradtságunkat, így még aznap délután „bevettük” Boldogkő várát, mely feltételezhetően a tatárdúlás után épült; nevét egy 1282-es oklevél említi először. Az ódon falak között találkozhattunk a múlt emlékeivel és gyönyörködhettünk az ásvány- és közetkiállításban. A hegyről leereszkedve betértünk a tájházba, ahol a rendkívül gazdag gyűjteményt még rendkívülibb lelkesedéssel és szakértelemmel mutatta be nekünk a kiállítás gondozója. Szombaton a környéken tettünk egy könnyebb túrát, majd este szalonnasütésre gyűlt össze társaságunk. Utolsó állomásunk Tokaj volt, ahol természetesen - megkűzdve a sok éhes szúnyoggal, a hőséggel és a magassággal - feljutottunk a Nagykopasz csúcsára, ahonnan láthattuk a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet északi részét, a Bodrogzu-got morotvatavaival. Visszatérve, a hídról szemtanúi lehettünk a szőke Tisza és a még „szőkébb” Bodrog ölelkezésének. Oltjártunkkor volt a borfesztivál záró napja, így ízelítőt kaphattunk az egyébként is patinás város jellegzetes ünnepi hangulatából, és megkóstoltuk a Hegyalja nedűjét is. Lehet, hogy a Zemplén meghódítása csak kis részben sikerült, hiszen egy hét erre kevés volt, de Ő minket biztosan meghódított. Hihetetlen sok szépséget, csodálatos élményeket, felejthetetlen emlékeket őrizhetünk. Terveink szerint a jövő év nyarán ismét kezünkbe vesszük a vándorbotot, hogy általunk még nem ismert vidékeket fedezzünk fel és testben, lélekben, barátságban újra gazdagodjunk. rr Őri Zsuzsanna Tájékozódás "holdfényben" Nemrég Franciaországban egy túraverseny-kiírásban a következőt olvashattam: "a tájékozódási feladatokban mindenféle elektronikai eszköz: számítógép, fax, mobil telefon és GPS használata tilos!" Mit is jelent ez a három betű: GPS? Mint annyi más találmány, a Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer) is katonai fejlesztésnek köszönheti létét. A 70-es évek végén az USA és a SZU majdnem egy-időben olyan rendszert fejlesztett ki, amelynek működése a tájékozódásból jól ismert ívmetszésen alapul: ha tudom két ismert ponttól az álláspontom távolságát, akkor körzővel megszerkeszthetem, hol állok. A GPS esetében a távolság-meghatározást a mühol-dákról sugárzott modulált rádióhullámok és az ezek vételére (valamint a pozíció kiszámítására) alkalmas vevőkészülék teszi lehetővé. Rádióhullámokkal működő helymeghatározó rendszereket a második világháborúban már alkalmaztak a repülőgépek irányítására. Miért van akkor szükség a műholdakra? A földi adók hatótávolsága a hegyek árnyékoló hatása miatt korlátozott, a mérésre alkalmas rádióhullámok számára már egy domb is árnyékot okozhat. Ezzel szemben a műholdak láthatósága jelentősen kedvezőbb, hiszen fölöttünk vannak! A világűrben keringő 24 GPS-műhold ma már biztosítja, hogy a föld minden pontján legalább négy, de általában jóval több műhold tartózkodik a horizont felett. A domborzati- és terepviszonyoktól eltekintve (szakadék, mély völgy, magas épületek, sűrű lombozató erdő), a GPS gyakorlatilag az egész világon mindenütt működik! Képzeljük el az ívmetszési feladatot a térben: gyorsan rájöhetünk, hogy legalább három műhold távolságának meghatározásával a vevő műszer térbeli elhelyezkedését határozhatjuk meg. Ez a rendszer szinte hihetetlen távlatokat nyit a tájékozódásban: bárhol a világon percek alatt meghatározhatja a földrajzi helyzetét, akinek van egy GPS készüléke! Milyen pontos helymeghatározást tesz lehetővé a GPS? Mint minden katonai alkalmazás, a GPS is titkosított: a rádióhullámok kódoltak. A geodéziai igénnyel végzett méréshez ezért két vevőkészülék kell. A két vevő távolságát ugyanis utólag cm-re pontosan ki lehet számítani, így egy alappont segítségével bármely más pont helye meghatározható. Az egyszerűbb készülékekkel a kódolt rádióhullámok "megfejtése" 15-60 m-es pontossággal sikerülhet, attól függően, hogy egyszerre hány műhold jelét észleli a vevő. Több irányú méréssel a pontosság jelentősen növekszik. A SOKKIA cég pécsi kirendeltségének köszönhetően, nemrég kipróbálhattam egy ilyen - talán a turisták számára is elérhető árú - kis kategóriájú GPS-t. (Ez az alkalom nem a "Zsolnay-Tubes Kupa" túraverseny volt...) Maga a készülék nem nagyobb egy mobiltelefonnál és a Széchenyi téren bekapcsolva néhány perc után közölte a földrajzi koordinátákat és a tengerszint feletti magasságot (hisz ne felejtsük el: a műszer a térbeli helyzetünket határozza meg!). A földrajzi koordinátákkal persze igazából olyan térképen lehet tájékozódni, amin a szélességi és hosszúsági fokok fel vannak tüntetve. A Mecsek térkép használóinak azonban nem kell emiatt lemondaniuk a GPS-ről. Felbecsülhetetlen segítséget nyújt ugyanis a műszernek az a szolgáltatása, hogy emlékszik az általunk kijelölt pontokra és bármikor megmondja, hogy ezektől milyen irányban és milyen távolságra vagyunk. Micsoda lehetőség! Rögzítem például a turistaház pozícióit és éjszaka, ködben, esőben megmondja a műszer: a ház 13 fokra és 1,43 km-re van... Ugorjunk hát a mélyvízbe, induljunk fel a Mecsekre! Egy séta során rögzítettem az érintett pontok koordinátáit és ezek alapján a készülék előállította az útvonal irányszögekkel és távolságokkal meghatározott leírását. A Széchenyi térről indulva az irányszögek, és a távolságok rendre: Irány (fok) Távolság (km) Hiba Qn) Széchenyi tér, Szentháromság szobor - Kálvária kapuja 359 0,40 30 Tettye vendéglő 40 1,05 60 Havihegyi templom 170 0,49 23 Lenkei Lajos emlék 345 0,86 — Hamedli Gyula emlék 329 0,34 - Dömörkapu buszforduló 348 0,68 13 TV torony 264 0,90 - Széchenyi tér, Szentháromság szobor 164 2,52 54 A vételt a terepviszonyok több helyen befolyásolták (mint említettük, a műholdak rálátását a magasabb épületek és sűrű lombozatú fák árnyékolják), ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy pl. az Elefántos ház előtt, vagy az Irma úton a völgy fenéken, fák alatt előfordult, hogy a készülék nem látott elég műholdat. Ilyenkor a műszert kézben tartva, 10-20 m-re eltávolodva kellett olyan pozíciót keresni, ahol megfelelő a vétel. Ilyen módon gyakorlatilag mindenütt sikerült helymeghatározást végezni. A hegyről lefelé kipróbálhattam az eszköz egyik hasznos szolgáltatását: navigáció egy korábban felkeresett pontra. A készülék folyamatosan mutatta a célba vett tereptárgy - a Lenkei Lajos emlék - irányszögét és távolságát, sőt ha nem forgattam túl sokat a műszert, akkor betájolta magát északra és egy nyíllal a valós irányba mutatva vezetett. Egy másik kényelmi szolgáltatás a folyadékkristályos kijelzőn megjelenített térképvázlat a megtett útvonallal. A mérési eredmények pontosságát az M 1:500-as léptékű közmű-alaptérképre felszerkesztett pontokkal ellenőriztem. (A szerkesztéshez az adatokat át kellett transzformálni EOV rendszerű koordinátává, ebben szintén a SOKKI A Kft segített.) További 22 helyszínen végzett mérés eredményeinek ellenőrzése után megállapíthattam, hogy a helymeghatározás hibája az esetek túlnyomó többségében 13 és 60 m között van. Egy alkalommal mértem 13 m-nél kisebb (11,4 m) és egyszer 60 m-nél nagyobb hibát (86,6 m). Ez utóbbi a lakóépületek közötti kedvezőtlen műhold-rálátással hozható összefüggésbe (Anna u - Papnövelde u. sarok). A műholdas helymeghatározás pontosságának értékelésénél érdemes figyelembe venni, hogy a hiba független a mért távolságtól, emiatt a hibaszázalék a nagy távolságok mérésekor kedvezőbb. Itt kell megjegyeznem, hogy a Széchenyi téren álló időjelző házikón látható földrajzi koordináták értéke hibás: a feltüntetett Északi szélesség 46°06' Keleti hosszúság 18° 13' valójában a Dömörkapu autóbusz-forduló pozíciói. (Mint ismeretes, az időjelző házikó hosszú ideig itt állt!). A helyes értékek: 46° 04' 33" illetve 18°13'42". Röviden összefoglalva: egy ilyen kategóriájú GPS arra alkalmas, hogy kb. 60 m-es pontossággal megmondja, hol vagyok, tárolja a megtett út jellemző pontjainak koordinátáit, valamint adatokat szolgáltat arról, hogy az állásponttól milyen irányban és távolságban vannak a korábban felkeresett pontok. Az egyszerűbb GPS-ek pontossága a túraversenyek tisztaságát egyelőre nem veszélyezteti, az azonban biztos, hogy - visszagondolva pl. a Dél-dunántúli Kéktúra somogyi szakaszaira - ismeretlen vidékeken, netán egzotikus tájakon vándorolva felbecsülhetetlen segítséget tudnak nyújtani! GPS VEVŐK A GARMIN-tól A Sokkia Kft. 1997 júniusában vette fel a kapcsolatot a kézi GPS vevők gyártásában világelső GARMIN céggel. A kézi GPS vevőkkel általában abszolút helymeghatározást tudunk végezni. Ez azt jelenti, hogy a meghatározáshoz - amelynek pontossága több körülménytől függően 20-150 méter közötti lehet - csak egy GPS vevőt használunk. Természetesen ezen vevők is alkalmasak rádión keresztül sugárzott korrekciós jelek vételére. A pontosság ezzel a módszerrel 5-10 méterig fokozható. Ezek a vevők tehát inkább durva helymeghatározásra és pontfelkeresésre (navigálásra) alkalmasak. A kézi GPS vevők súlya általában 1/4 kg körül mozog, míg méretüket tekintve sem nagyobbak egy közepes nagyságú mobiltelefonnál. Fizikai megjelenésüket meghazudtoló szintű azonban tudásuk és szolgáltatásaik sokoldalúsága. A vevő pillanatnyi pozíciója egyetlen gomb lenyomásával tárolható a készülék memóriájában. A legújabb változatok 500 pont adatait képesek tárolni. Ezeket a meghatározott, vagy számítógépről letöltött koordinátákkal úgynevezett útvonalakba lehet rendezni. A pontokra navigálás (rávezetés) egyedi pontonként vagy az útvonal elírás sorrendjében is elvégezhető. A GPS kijelzőjén egy célpont kiválasztásakor megjeleníthető a célpont iránya és távolsága az aktuális pozíciótól, a várható célbaérkezés időpont, a haladás iránya és sebessége. Egyes típusok esetében kijeleztethető ezen kívül a haladás átlagsebessége az elért maximális sebesség, valamint az indulás óta eltelt idő és megtett távolság is. A haladás során a bekapcsolt GPS vevő kijelzőjén grafikusan megjeleníthető a haladás nyomvonala. A készülék kezelője nem csak a memóriában tárolt célpontokra vezettetheti rá magát, hanem a haladás során keletkezett nyomvonal főbb töréspontjaira navigálással visszavezetheti önmagát a kiindulási pontra. A tárolt nyomvonal és célpont-térképet 12 fokozatú zoom-mal tekintheti meg a kezelő. A tárolt nyomvonalak és célpontok egy adatátviteli kábel és egy kommunikációs szoftver alkalmazásával áttölthetők személy számítógépre. Természetesen fordított irányú adatátvitel is lehetséges. Arató Csongor SZJA 1%: a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség közhasznú szervezetté válásával lehetőség nyílik már 1999-ben a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlására a szövetség javára. Kérjük természetbarát társainkat, időben gondoljanak erre és minél nagyobb körben szorgalmazzák az SZJA felajánlást. HÍREK • Felhívás a túravezetőkhöz: kérjük a túravezetöket, hogy 1999-re is egy-egy nyílt túrát tervezzenek, és annak útvonalát és időpontját november 10-ig adják le Lakatosné Novotny Saroltának. Lehetőleg új, kevésbé ismert vagy járt útvonalak is szerepeljenek a nyílt túrák között. Rendezvények • november 7: Pécs Városismereti Verseny. Rendező: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Szabadság úti tornacsarnok, Pécs, Szabadság u. 25, (a Középiskolai Központi Menza bejáratánál), pécsi csapatoknak 8.00-9.00, vidéki csapatoknak 8.00-10.00 óráig. Nevezési díj: 300 Ft/csapat (a csapat tagjainak érvényes MTSZ igazolványával 200 Ft/csapat). Kategóriák: általános iskola alsó tagozat, általános iskola felső tagozat, középiskolás, felnőtt-családi. • november 7: „Esti Mecsek”, „Mecsek éjszakai” teljesítménytúrák (17, ill. 39 r km). Rendező: Fekete Bárány TE. Rajt: Pécs, Egervölgy, Teca mama kisvendéglője, 18.00-19.00 (Esti Mecsek), ill. 18.00-20.00 (Mecsek éjszakai). Nevezési díjak: 120, ill. 200 Ft/fő. Információ: Szabó László Attila, 7624 Pécs, Pacsirta u. 8, tel.: 72/322-210 (az esti órákban). • november 14: Kulcsosházkezelők tanácskozása. Helyszín: nagymányoki kulcsosház. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség; Tolna Megyei Természetbarát Szövetség; Mányoki László. Nyílt túrák • november 1, szombat: Boda-Meleg-mál-Sás-völgy-Petőcz-Kővágószőlős (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 4-es kocsiállásnál 8.15 órakor. Túravezető: Jankovics Béla. • november 14, szombat: „Skóciai Szent Margit” emléktűra. Útvonal: Pécsvárad-Réka kunyhó-Somos-hegy-Réka-vár-Mecseknádasd (16 km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 6.45 órakor. Túravezető: dr. Novotny Iván. • november 21, szombat: Állatkert-Lapis-Stiglicfogdosó-Rábay-fa-Ezeréves (12 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a helyi autóbusz végállomáson, a 34-es busz megállójában 9.20 órakor. Túravezető: Baranyai Rudolf. s • november 28, szombat: „Rockenbauer Pál” emléktúra. Útvonal: Pécsvárad-Rockenbauer Pál sírja-Legénysír-Pécsvárad (13 km). Találkozás a pécsváradi vasútállomáson 8.30 órakor. Túravezető: Király László. • december 5, szombat: Lámpásvölgy-Rábay-fa-Kis-rét-Misina-Sós-hegy-Szentkút (11 km). Találkozás a pécsi vasútállomás előtt a helyi autóbusz végállomáson, a 38-as busz megállójában 8.00 órakor. Túravezető: Márton Zoltán. x # B • december 12, szombat: Eger-völgy-Vöröshegy-Róka út-Büdöskút-Lapis-Deindol (12 km). Találkozás az uránvárosi buszvégállomáson a 22-es busz megállójában, 8.30 órakor. Túravezető: Lakatosné Novotny Sarolta. A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással: • november 8: Zobákakna-Pintó-tető-Mézes-rét-Kő-kút-Szöge-hegy-Szilvás (6 km). Indulás 8.40-kor az OTP-től (l.sz. busz). Túravezető: Rácz János. • november 15: Béta-akna-volt Hársas kulcsosház-Petőfi akna-Kövestető-Zobákpusz-ta (7 km). Indulás 8.30 órakor a bétái buszjárattal. Túravezetö: Miklovics György. • november 22: Körtvélyes-Vadásztanya-Cserma-Varga-hegy-Kökönyös (7 km). Indulás 8.30 órakor a körtvélyesi buszjárattal. Túravezető: Rácz János. • november 29: Szilvás, SPAR-Cseresznyeág-Szöge-hegy-Hamvas-völgy (kék háromszög)-Gadány-Szilvás (9 km). Indulás 8.40-kor. Túravezető: Nagy János. • december 5-6: MIKULÁS TÚRA. Útvonal: Magyaregregy-Vörösfenyő kulcsosház (szállás)-Egregyi csárda (8 km). Indulás 5-én 7.35-kor a mekényesi autóbuszjárattal. Túravezető: Nagy Jánosné. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs Párost Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7621 Pécs, János u. 22. fi* 72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra)