1997. november 53. szám

MECSEK HÍRADÓ 53. szám 1997. november 25 éves a püspökszentlászlói "Bazsarózsa" kulcsosház Október 24-én ünnepelte a Pécsi Vörös Meteor SK Természetbarát Szakosztálya Püspökszentlászlón a Bazsarózsa kulcsosház fennállásának 25. évfordulóját. A megemlékezésre meghívtuk az egykori és a mai szakosztálytagokat. A régiek közül szép számmal személyesen jelentek meg, illetve írásban üdvözölték a résztvevőket. Örömmel fogadtuk, hogy más szakosztályok is képviseltették magukat. Összesen 36 fő vett részt a rendezvényen, melyen megjelent Baronek Jenő, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke és Fenyősi Gyula, a Pécsi Vörös Meteor SK ügyve-zető elnöke is. Dr. Gundrum Károly szakosztályvezető megemlékezésében visszatekintett a kulcsos-ház 1972. évi létrejöttére – melyben nagy szerepe volt Karádi Károlynak, a szövetség akkori főtitkárának –, valamint az évek folyamán elvégzett munkákra: padlózás, teraszépítés, vakolás, betonozások, tetőcserép átrakása stb., amit mind a szakosztály tagjai végeztek el. Egyedül a ház ez évi teljes elektromos felújítását végezte szakem-ber, de azt is társadalmi munkában. A kulcsosházban a vendégek évente átlagosan 1400 éjszakát töltenek el, ami 25%-os kihasználtságot jelent. A megemlékezés után Fenyősi Gyula jóvoltából finom ebédet költöttünk el, melyhez az innivalót a szakosztály szőlősgazdái biztosították. A délután baráti beszélgetéssel, az emlékek felelevenítésével és diavetítéssel telt. A következő 25 évnek azzal az elhatározással vágunk neki, hogy kulcsosházunk működtetésével még több barátot szerezzünk Mecsekünknek. dr. Gundrum Károly  IN MEMORIAM Muskát Ede (1907-1997) Egész élete, munkássága Pécs városához és Baranya megyéhez kötődött. Aktív munkaéveit szabómestersége, szabadidejét az amatőr sport kötötte le. Szabómester-ségének kiválósága birtokában a pécsi Minőségi Szabó KTSZ vezetője lett nyugdíja-zásáig. Ifjú éveiben igazolt labdarúgó játékos volt, és szerepelt a megyei válogatottban. 1935-ben kapcsolódott be a megye természetjáró mozgalmába. Tagja volt a Mecsek Egyesületnek és a TTE Pécsi Csoportjának, később a Pécsi Spartacusnak, végül a PTTE Nyugdíjas Csoportjának. 1950-től 1974-ig a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöki tisztét töltötte be. Tiszteletre méltó egyéniség volt, a politikailag nehéz években is eredményesen képvi-selte a természetbarátok érdekeit. Nyugdíjas éveiben többször találkozhattunk vele sportrendezvényeinken, de az utóbbi években már egyre kevesebbszer láthattuk kedvenc Mecsekünkön, kisebb sétái keretében. Emlékét kegyelettel megőrzik a baranyai természetbarátok. Kiss Lajos, Molnár István Gadó József (1925-1997) Mecsekszabolcson született bányász családból. Szerette szülőfaluját, s nálánál a környéket jobban senki nem ismerte. Minden évben ő szervezte a csertetői bányász emléktúrát. 1984 óta volt tagja a Pécsi Spartacus természetjáró szakosztályának. Szeretett túrázni. Nem az a "vágtázó" jelvényszerző túrázó volt, nem ezért ment ki a természetbe. Minden évben részt vett a szakosztály vidéki nagy túráin, unokájával együtt. Büdös-kútra, a kulcsosházhoz vasárnaponként kijárt, legtöbbször egyedül jött. Szeretett, s jól tudott beszélni; mindenkivel megtalálta a megfelelő hangot, a legegyszerűbbtől a legiskolázottabb emberig. Személyében egy csendes, szorgalmas túratársat vesztettünk el: amilyen szerényen, csendben élt, úgy is ment el közülünk. Lafferton Henrik  ÖRÖKSÉG Már egy éve, hogy a Nagy Öregek ránk hagyták az Ordastanyát. Azt kérték tőlünk, hogy őrizzük meg az utókornak fiatalságuk emlékét, a szép erdőben egy kis tisztáson gerendákból épült kis házikót. Amikor odamentünk, az erdő már kezdte visszakövetelni területét. Körbe bozótos, felnövekedett kis cserjék sorakoztak a ház körül. Az ajtót kinyitva évek nehéz szaga csapta meg orrunkat. Leszakadt mennyezet, fekete falak, riadtan szaladó bogarak csodálkoztak ránk. Pókhálók őrizték a közel évtizedes titkokat. Fogasok sokaságán munkában megfáradt ruhaneműk lógtak vigasztalanul. Valamikor régen források csobogása, madarak csiripelése vidította őket. A nagy szekrényben régi dolgos kezek munkáját őrzik a tárgyak még mindig fegyelmezett vigyázzállásban. Gondosan cím-kézett dobozok, precízen tárolt szerszámok, eszközök, mind a régmúltat idézik. A falakon petróleumlámpától megsárgult képek figyelik mozdulatainkat. Sanyi bácsi* és Lucu bácsi** néz le ránk egy fényképről megszakítva a szalonnasütést. Szigorú pillantásuk szinte a téglából rakott padlóhoz ragasztja lábainkat. Levéve az ablak spalettáját, a napfény kacéran kacsint szemünkbe, bíztatva: tegyük rendbe a dolgo-kat, legyen újra élet a falak között. S lám eltelt egy év, s a sebeket begyógyítva tisztaság öleli körbe a házat. Az öreg ablaküvegeken fénysugarak vidám táncot járnak. A mázolások festékillatától még fintorog az erdő, de a madarak és az állatok már rácsodálkoznak a megszépült kis tanyára. Tavasszal meglepődve dughatják ki fejüket a hóvirágok, héricsek, bazsaró-zsák és a többiek a szépen megtisztított sziklakertben. A padláson élő kígyók vissza-térő barátként tekeregnek a gerendák között, fogasra akasztva megunt bőreiket. Most már alszanak a szaladgáló gyíkok, a lódarázs sem rémisztgeti lépteinket. A madáretető még romosan, szomorúan vár a sorára, hogy ő is megújulva fogadhassa éhes barátait. A falon lógó képről Sanyi bácsi már megnyugvással tekint le ránk. Látja, a dolgos kezek miként állították vissza omladozó háza régi varázsát. Tárgyai, emlékei most is itt élnek velünk békességben. Szeretnénk megőrizni az utókornak a ház szellemét, azt a magatartást és becses példát, amit ők képviseltek. Baumann József és felesége (*Csokonay Sándor (1898-1983), a mecseki források "atyja" ** Gergyesi Tibor: a Pécsi Vörös Meteor nyugdíjas természetjárója – a szerk. megjegyzése.) A Komlói Bányász SK természetjárói a Dél-dunántúli Piros Túrán Hossza tervezés, átszervezés után 1997. június 27-én végre elindultunk a Dél-dunántúli Piros Túra 161 km-ének teljesítésére. Csapatunk 13 főből állt, a legidősebb 77, a legfiatalabb 10 éves volt. A vonaton Rácz János túravezető-helyettes mindenkinek adott egy általa készített stilizált fatörzset, amit a nyakba lehetett akasztani és amin rajta volt a Dél-dunántúli Piros jelzése és a 161 km. Utunk elején nagy lendülettel indultunk. Megérkezve a szálkai Horog-csárdához, ott megpihentünk és megebédeltünk. Kihasználva a jó időt, tovább indultunk és a mő-csényi halastavakig meg sem álltunk /Szálkán a tavaknál nem táborozhattunk/. Sátorverés után csapatunk lelkesebb tagjai elmentek a vasútállomásra bélyegezni. Ez alatt az idő alatt Kovács Árpád túravezető és helyettese a közeli kis erdőben gödröt ástak, ami az illemhelyet pótolta. Fél tíz körül takarodót fújtunk. Június 28. : reggel 6-kor rekedt kakukk hangjára ébredtünk /Rácz J. produkálta/. Mosakodás, reggeli, sátorbontás után folytattuk utunkat. Az idő ragyogó volt, a hő-mérséklet kb. 25 fok. Zsibrik után betértünk Ófaluba, ahol hosszabb pihenőt tartot-tunk a presszónál. Közben megnéztük a német tájházat s a templomot. Tovább in-dulva a Borovicska-hegy lábánál ebédszünetet tartottunk, amit frissen főzött kávé tett még csodálatosabbá. Ezután nekivágtunk a Borovicska húzós emelkedőjének. Az idő tovább melegedett, kb. 32 fok volt, de kárpótolt minket a csodálatos kilátás. Beérve Mecseknádasdra, lerogytunk az első árnyékot a dó fa alá. Két fiatal társunk friss vizet hozott a tikkadt vándoroknak. A csárdától nem messze, egy tisztáson letá-boroztunk. R.J. „szuperagya” kiötlötte és elintézte, hogy a csárda slagját „fürdőszo-baként” használhassuk. Isteni volt. Mivel a csárdában lagzi volt, reménykedve egy kis tortakóstolásban, kiültünk a teraszra és hallgattuk a zenét. Visszafelé nagy gond-ban voltunk, mert elemlámpa nélkül a sötétben nem láttunk, de nem estünk kétség-be: csatárláncot alkotva a szentjánosbogarak felvillanó lámpái mellett tértünk vissza sátrainkhoz. Elvackoltuk magunkat és már aludtunk is. Június 29.: újra szólt a rekedt kakukk: ébresztő, 6 óra! A szokásos reggeli készülődés után elindultunk, hogy fogyjanak a még hátralévő kilométerek. Mecseknádasdon bevásároltunk, mivel hátralevő utunk során bolttal legközelebb csak Komlón talál-kozunk. Zsákunk, amit házként cipeltünk magunkkal, így újra elérte az indulási súlyt. Megmásztuk a Kappenvasszer 364 méterrét, de ez nem volt elég, mert a csalán-hegyre is del kellett kapaszkodni, ami 536 méter magas. Onnan a Pásztor-forrásig lefele haladtunk. Itt vertük fel sátrunkat az utolsó éjszakához. A két hegy megmá-szása kimerített minket, mosakodás után eltettük magunkat másnapra. Június 30.: utolsó nap lévén nem szólt a kakukk, mégis mindenki időben ébredt. A szokásos reggeli készülődés után hátunkra vettük a „házunkat” és elindultunk. Na-gyon szép, de nehéz szakasz következett, mert az útra rádőlt, derékvastagságú fák miatt a magasan feltornyozott zsákokkal jól meg kellett fontolni, hogy felette vagy alatta másszunk-e át. Máré váránál hosszabb pihenőt tartottunk. Ebéd után Anci csomagjából előkerült a becsempészett, féltve őrzött pezsgő. Eleket ünnepeltük 77. születésnapján. Kipihenve indultunk neki az utolsó kilométereknek. Úgy terveztük, hogy a Tacsinál búcsúvacsorát tartunk, de közbeszóltak az égiek. Óriási eső zúdult ránk, örültünk az első Komlóra tartó busznak. Komlóra beérve elköszöntünk egy-mástól, és ezzel véget ért túránk első szakasza. (Az utunk során a jelzések végig jók voltak.) (folytatjuk) Kovácsné, Magdi – Ráczné, Kata Gemenci kirándulás Október 19-én rendezte meg a Túravezetők Klubja a szokásos őszi autóbuszos ki-rándulását. Tele autóbusszal indultunk reggel a Domus-parkolóból. Bonyhádon szállt fel a buszra túravezetőnk, Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Bi-zottság elnöke. Először Mórágyon álltunk meg, ahol megnéztük a felhagyott gránitbányát, majd a tájházat. Amint azt a tárlatvezető elmondta, egy régi malom épületében rendezték be - minden segítség nélkül - a faluban élő német nemzetiségűek lakásberendezéseit, régi szerszámait, iskolai eszközeit bemutató kiállítást. Tovább utazva Baja-fürdőn száll-tunk le. Végigmentünk a Gemenci-erdőben lévő kék jelzésű úton a vízügyi múzeu-mig. Gyönyörködtünk a holt Duna ágban, a nekünk szokatlan fákban, növényekben. Sajnos nagyvaddal nem találkoztunk, csak messziről láttunk három szarvastehenet. De unokáim rengeteg levelibékát, gyíkot találtak, meg egy szalamandrát. Érdekes volt a múzeum és a szivattyúház is. Még egyszer megálltunk a Gemenci-erdőben a Disznófoki-pihenőnél. A trófeakiállítást még nem nyitották meg, kívülről nézhettük csak meg a faépületet. Végül Decsen a faluháznál álltunk meg, itt egy kis múzeum is van. Csodálatos volt a faluház igazgatójának lelkesedése; furulyázott, énekelt ne-künk, s beszélt a falu múltjáról, jelenéről. Egyik társunkat, Szilágyi Ágit beöltöztette a népviseleti ruhába, így magyarázta a népi szokásokat, a ruhadarabok elnevezését. Úgy gondolom, mindenki sokat nyert ezzel a kirándulásunkkal is. Lakatosné Novotny Sarolta Nyílt túrán Szászvártól Zobákig Az október 11-iki nyílt túra során először Szászvárt tekintettük meg. Ezen a közel 3000 lelket számláló településen először a mai templom mellett található régészeti feltárásokat néztük meg. Nagy szerencsénk volt, mert épp a pécsi püspököt és kísére-tét várták az ásatások megtekintésére. Mivel mi hamarabb érkeztünk, nekünk is jutott az ismeretek átadásából. Valamikor itt püspöki rezidencia és vár volt, melynek maradványait most tárják fel. Elmentünk a Helytörténeti és Bányászati Múzeumba is, ahol a bánya bezárása után már csak itt láthatók azok az eszközök, tárgyak, amelyek a bánya műveléséhez használatosak voltak. Szászvár szülötte Kiss György szobrász, akinek alkotásait Pécsett, Szombathelyen és Esztergomban is megcsodálhatjuk. E település a környék közigazgatási, oktatási és egészségügyi központja is. Gyalogtúránkat ezután kezdtük. Felkapaszkodtunk a közel 600 méter magas Dobo-góra, ahonnan csodálatos kilátás nyílt északra, Kárász, Vékény, Szászvár, Máza, Váralja és Nagymányok településekre. Látható volt a szászvári horgásztó kék vize, és a települések magasba törő templomtornyai. Szerencsénkre napsütéses, tiszta időnk volt, így a panoráma kitárult előttünk. Túránk során érintettük a Szószéket, a Cigány-hegyet és Pusztabányát is. Pusztabá-nyán a "titkot" nem sikerült megfejtenünk, pedig nagyon vágytunk a "titok vizének" megkóstolására, hogy további erőt adjon az út folytatásához. Felmentünk a Csengő-hegyre, majd megnéztük a nemrég felavatott forrást, amely a Völgység kutatójának emlékére foglaltatott. Utunk végén Zobákpusztán szálltunk buszra. Nagy dicséret illeti túravezetőnket, Rónaky Gizellát, aki annyira feltérképezte a tere-pet, hogy már előre közölte velünk a kidőlt fák helyét és az így tönkretett utak álla-potát. Gyönyörű őszi időnk volt, sajnálhatják, akik nem vettek részt ezen a túrán, amelyen most is igazolódott a sokat hangoztatott jelmondat: "reggel el kell indulni és úgyis kiderül az idő". dr. Koncz Eszter  NYUGDÍJAS TERMÉSZETJÁRÓK FIGYELMÉBE Szeptember utolsó csütörtökjének délutánján a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) Nyugdíjas Klubja, Harka Jani bácsi PTTE nyugdíjas természetjáró-val az élen ellátogatott a Kardos úti turistaházba, ahol Exner Miklós és Pap József fogadta a több mint 30 fős társaságot. Mivel én is a BÁÉV-nél dolgoztam 23 évet, a buszon engem is odacsalogattak. Gyönyörű napsütéses időben a szabadtéri erdei asztalokra előkerültek a hazulról hozott hideg ételek, sütemények, s engem is - mint régi kollégát - több mint nyolc féle borral kínáltak meg. Természetesen ezután az éneklések következtek, és felfigyeltem a "Nyugdíjas ének"-re, amit a "Kis lak áll a nagy Duna mentében" dallamára énekeltek mindannyian. Elkértem a szövegét, amit nagy örömmel a nyugdíjas társaimra gondolva közreadok: Nyugdíjas ének Elszaladnak az évek felettünk, Csendes szívvel nyugdíjasok lettünk. Felnevelve gyermeket, családot, Nyugdíjasként éljük a világot. Nyugdíjasnak nincsen semmi vágya, Csak, hogy boldog legyen a családja. Szeretetben, békességben éljen Gyermekek és unokák körében. Nyugdíjas-klub, hova összejárunk, Benne szintén otthonra találunk. Legyen minden együtt töltött óra Békesség és öröm hordozója. Közöttünk már soknak nincsen párja, Sajnos nincsen, aki hazavárja. Ránk borul az éjszaka magánya, Ajkunk csendben nyílik az imára. Anyák, apák családot neveltünk, Jóban, rosszban együtt éldegéltünk. Imádkozzunk, kérjük Istenünket, Özvegyen is segítsen bennünket. Mi lehet a Nyugdíjas-dal vége? Legyen köztünk, s a világon is béke! Adjon Isten még sok boldog évet, Békességet, erőt, egészséget! Sáfár József HÍREK • "elSant Őszi Kupa" tájékozódási túraverseny Október 25-én rendezte meg az idei őszi túraversenyt a Pécs Városi Természetbarát Szövetség és a Pécsi Ifjúsági Természetbarát Egyesület, ezúttal az "elSant" támogatásával. A versenyen az "A" kategóriában 3, az "A 50"-ben 1, a "B"-ben 6, míg a "C" kategóriában 16 (összesen 26) csapat indult. Eredmények: "A" kategória: 1. Grisa Team, Pécs (Bötkös Tamás – Bötkös Szabolcs); 2. Almás Pi-te, Pécs (Bota János); 3. Gyalog-galopp, Pécs (Mázik Jenő – Iván László – Mázik Dávid); "A 50" kategória: 1. Tóth család (Tóth János - Tóth Jánosné - Tóth Ágnes); "B" kategória: 1. Katolikus Gimnázium DSK (Fodor Péter – Koch Eszter – Herner Ág-nes), 2. Viktória DSK (Kardos Gábor – Kardos Gáborné), 3. Bakancsos Ördögök /Viktória DSK/ (Schrek Ottó – Gandi Richárd); "C" kategória: 1. Mamodi poto papilio polivesar polito (Radó Ágnes – Radó Cecilia –Hildebrand Anikó); 3. Gyökér (Dávid András – Kósa Eszter – Miklós Ákos – Sobján Ba-lázs). • Újra éled" a Lobogós-kút. Újra foglalták és új táblával látták el a Keleti-Mecsekben lévő Lobogós-kutat a Tolna megyei természetbarátok. A márvány táblán dőlt betűkkel írva olvasha-tó a forrás neve. Az egyszerű forrásépítmény Tasnádi János (a Csengő-forrás építője) munká-ja. A forrás foglalásának "megálmodója" és a tábla készíttetője Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Bizottság elnöke; az ő segítségére is szükség volt a kétnapos forrásfog-lalásnál. • Új nyomvonalon a kék-túra: a volt Hársas-kulcsosháztól a Kövestető felé tartó kék jelzés nyomvonalát a vasasi külszíni szénfejtés mellett északabbra kellett helyezni, mivel a külszíni fejtés É-i irányba "terjeszkedett". A turistajelzés a Béta-aknától Vasasra (a külszíni fejtés mel-lett) vezető aszfaltúton az eddiginél kissé északabbra tér be az erdőbe Kövestető felé. A módo-sított nyomvonalon a jelzéseket Király László és sporttársai felfestették. • A Túravezetők Klubja decemberi összejövetelén (december 2-án) Kósa Pál mecseki diáit tekinthetik meg az érdeklődők. BARANYA MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓK ARCKÉPCSARNOKA XI. Buzás Endre Dr. Tihanyi László (Plaszauer István grafikái) RENDEZVÉNYEK • november 8: Pécs Városismereti Verseny. R.: Pécs Városi Természetbarát Szö-vetség. Rajt: Dömörkapu, 8.00-9.30. Cél: Ágoston téri Általános Iskola. Kategóri-ák: ált. isk. alsó tagozat; ált. isk. felső tagozat; középiskolás-felnőtt; családi (szülő + 14 év alatti gyermek). Nevezés 2-4 fős csapatokkal az alábbi címeken: Strasser Péter, Istenkúti Ált. Iskola, 7635 Pécs, Fábián Béla u. 7. tel.: 72/311-387; Strasser Péter, 7633 Pécs, Kőrösi Csoma S.u. 2/c., tel.: 72/256-508. Nevezési határidő: ok-tóber 31. (A helyszínen korlátozott számban, a rendelkezésre álló versenyanyag erejéig lehet nevezni). Nevezési díj csapatonként 300 Ft (MTSZ igazolvánnyal 200 Ft). • november 8-9: "Esti Mecsek" (17 km) és "Mecsek éjszakai" (39 km) teljesít-ménytúrák. R.: Fekete Bárány TE. Rajt: Égervölgy, Teca mama kisvendéglője, november 8-án este 18-19 óráig (Esti Mecsek), ill. 18-20 óráig (Mecsek éjszakai). Nevezési díjak: Mecsek éjszakai - 200 Ft (TTT tagoknak 150 Ft); Esti Mecsek - 120 Ft. Információ: Szabó László Attila, 7624 Pécs, Pacsirta u. 8. (tel: 72/322-210, este). • november 22.: "Baranyai Pepsi Ötpróba" gyalogtúra. R.: Lőrinci Barangolók Egyesülete; Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség. Rajt.: Pécs, Bártfa u. Általános Iskola, 8.00-9.30. Távok: 10 és 25 km. Részvételi díj: 180 Ft/fő (a BSZSZ tagjainak, pártoló tagjainak 100 Ft/fő). Információ: Papp Csaba, tel.: 73/370-394. NYÍLT TÚRÁK  november 15. (szombat): "Skóciai Szent Margit" emléktúra. Útvonal: Mecseknádasd – Réka-vár – Réka-kunyhó – Pécsvárad (17 km). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron. Túravezető: dr. Novotny Iván.  november 22. (szombat): Állatkert – Tubes – Lapis – Stiglicfogdosó – Rábay-fa – Tölgyes-út – Pécsbánya (14 km). Találkozás: 7.45-kor a pécsi főpályaudvar előtt, a 35-ös autóbusz megállójában. Túravezető: Korb György.  november 29. (szombat): "Rockenbauer Pál" emléktúra. Útvonal: Hosszúhetény – Püspök-szentlászló – Réka-kunyhó – Gesztenyés – Pécsvárad (14 km). Találkozás: 8.45-kor a pécsi távolsági autóbuszpályudvaron. Túravezető: Sáfár József. A Komlói Bányász Természetjáró Szakosztályának túrái, melyekre mindenkit szere-tettel várnak (komlói kiindulással): • november 9: Komló – Kakastelep – Cseresznyeág – Zobák-akna – Pintó-tető – Szöge-hegy –Szilvás (9 km). Indulás: 8 órakor a komlói buszvégállomásról. Túravezető: Rácz János. • november 23: Szilvási ABC – Szöge-hegy – Pap-erdő – Jánosipuszta – Szilvás (10 km). Indulás: 8 órakor. Túravezető: Nagy János. Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra).