1997. december 54. szám

MECSEK HÍRADÓ 54. szám 1997. december PÉCS VÁROSISMERETI VERSENY, 1997 A Pécs Városi Természetbarát Szövetség november 8-án második olyan városismere-ti versenyét rendezte meg, amelynek útvonala nem a történelmi belvárosban vezetett. Úgy gondoltuk, városunk – mint megyeszékhely és mint az ország egyik nagyvárosa – "megérdemli", hogy a belváros mellett más városrészeket is bemutassunk. Az 1997. évi verseny a pécsi parkerdőn és a Tettye környéki, középkori eredetű városrészen "kalauzolta végig" a résztvevőket. Szándékunk az volt, hogy a műemlékek mellett bemutassuk azokat a kilátókat, pihenőket és sétautakat is, melyek mellett és amelyeken sokszor sétálunk az erdőben, nem is gondolva arra, kik, mikor és miért építették azokat. Versenyünkkel egyúttal tisztelegni kívántunk elődeink, a múlt század végén alakult Mecsek Egyesület tagjai és a régi Pécs polgárai előtt, akik annak idején oly sokat tettek azért, hogy a Mecsek déli lejtőit - és később más részeit is - kellemes pihenő-hellyé alakítsák a város lakói számára. Munkájuk gyümölcsét élvezzük ma is. Hogy "mennyire" óvjuk és becsüljük, annak sajnos egyre több szomorú jelét láthatjuk az erdőben és a városban egyaránt. Kellemes meglepetésként a versenyen az eddigi 40-50 helyett ezúttal 75 csapat indult, 250 versenyzővel. A pécsiek mellett érkeztek Kaposvárról, Komlóról, Sellyéről és Székesfehérvárról is. A verseny során a Tettye fölötti "Vándor" kulcsosházban a résztvevőket meleg teával várták Vámos Mihály szakosztályának tagjai. Valameny-nyi kategória első helyezett csapatai serleget (nem vándorserleg), az első három he-lyezett csapat oklevelet, valamennyi tagjuk pedig értékes könyvutalványt kaptak díjazásul, valamint az összes résztvevő névre szóló emléklapot kapott. Eredmények: Általános iskola alsó tagozat (4 csapat): 1. Hebrencsek, Rácvárosi Ált. Isk., Pécs (Bakány Dénes–Horváth András–Horzsa Gergely); 2. TV torony, Mátyás király u. Ált. Isk., Pécs (Dávid András–Jurdik Dániel–Bede Lilla–Bede Noémi); 3. Herman Ottó utódai, Ágoston téri Ált. Isk., Pécs (Rab Kristóf–Pintér Gergő–Heindl Zsombor–Kovács Krisztián). Általános iskola felső tagozat (38 csapat): 1. Scarabeus, KTTE Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., Kaposvár (Molnár Bence–Dávid András–Koltai Péter–Terlaky András); 2. Bánki Alattvalói, Bánki Donát u. Ált. Isk., Pécs (Horváth Éva–Lázár Veronika–Strasser Éva); 3. The 2nd twins, KTTE Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., Kaposvár (Bur-pich Boglárka–Hollós Gabriella–Csernák Judit–Gyugyi Adrienn). Középiskolás-felnőtt kategória (26 csapat): 1. P.I.T.E., Pécs (Földesi Ágnes–Márton Zoltán–Csuport András–Jillek Rita); 2. Meteor SE II., Székesfehérvár (Nagy Lajos, Krisztián Gabriella, Gráczer Richárd); 3. Anyu és Társai, KTTE Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., Kaposvár (Terlaky Edit-Kósa Eszter-Nagy Péter-Hollós Szilvia). Családi kategória (7 csapat): 1. Meteor SE I., Székesfehérvár (Babirák Balázs–Güray Erdal); 2. Teperünk a terepen, Pécs (Makk István–Makkné Takács Katalin–Jéki Mária–ifj. Makk István); 3. Cseppkő, Kaposvár (Fábián Enikő–Miklós Ákos–Miklós Mátyás–Szalai Csaba). A verseny megrendezésében nyújtott segítségért, támogatásért köszönetet mondunk az Ágoston téri Általános Iskolának, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak és személy szerint Nagy Gábornak, a Karmelita Szerzetesrendnek, Lőrincz Sándor atyá-nak, a havihegyi kápolna lelkészének, a mecseki kemping vezetőségének, a PTTE Vándorsport Szakosztálynak és személy szerint Vámos Mihálynak, valamint Zoltány Gábornénak, a Dömörkapu Büfé üzemeltetőjének. A Pécs Városi Természetbarát Szövetség szeretettel vár mindenkit az 1998. évi város-ismereti versenyén is. Strasser Péter rendező  "Esti Mecsek", "Mecsek éjszakai" teljesítménytúrák A Nyugati- és Közép-Mecsek térségében november 8-9-én a "Fekete Bárány" Termé-szetjáró Egyesület rendezésében második alkalommal került lebonyolításra a "Me-csek éjszakai" teljesítménytúra (39 km, 1270 m szintemelkedés). Most először "Esti Mecsek" elnevezéssel rövidebb túrát is szerveztünk (17 km, 530 m szintemelkedés), így mindenki kedvére választhatott egy könnyebb és egy nehezebb útvonalból. A hosszú távra 107 fő nevezett, ebből 69 volt az eredményes teljesítő, míg 26-an szintidőn túl érkeztek a célba, 12-en pedig feladták a túrát. A rövidebb távon a 42 indulóból csupán 6 fő ért be időn túl. A két táv összes résztvevője közül 115 volt a férfiú, míg a hölgyek 34-en képviseltették magukat. A rajt és a cél a most már hagyományosnak mondható éger-völgyi Teca mama kis-vendéglője volt. A jól felfestett jelzéseket több helyütt szalagozással is megerősítet-tük. Ennek ellenére - általában figyelmetlenségből - jó néhány elkeverés is akadt, pl. volt, aki Abaligeten kötött ki Orfű helyett. A Sas-fészek meredélye, a Szuadó, a Nagy-kő-oldal és a Zsidó-völgy sziklái-patakátkelései alaposan megnehezítették a túrázók dolgát. A túra nehézségét bizonyítja, hogy a teljesítők aránya hajszálra megegyezett az előző évivel, azaz 65 %-os volt. Az időjárás most is kegyeibe fogadta a résztvevőket: kellemes, enyhe őszi időben, jó hangulatban túrázott idős és fiatal. A helyi erőkön kívül 9 megye 29 helységéből és Budapestről érkeztek túratársak. Az Esti Mecsek teljesítői kitűzőt, csokoládét, teát kaptak, míg a Mecsek éjszakai túra résztvevői Lórinál vajas kenyeret és almát fogyaszthattak, a célban pedig Teca ma-ma finom krumplilevesét ízlelhették, s természetesen ők is kaptak teát és kitűzőt. Ezenkívül minden célba érkezőt egy reklámtollal, a legidősebb és a legfiatalabb női és férfi indulót pedig mindkét távon baseball-sapkával jutalmaztunk a szponzorok jóvoltából. Egyesületünk legközelebbi teljesítménytúráját, a "Téli Mecsek 30"-at január 11-én, vasárnap (!) rendezzük, melyre ezúton is hívunk minden érdeklődőt! Szabó László Attila Fekete Bárány TE  Nyílt túra a dencsházai erdőben November 9-én a nyílt túra Szigetvár-Dencsházára vezetett. A főpályaudvaron, a vonaton, majd a rövid buszozás alatt ismerős és új túrázó egyaránt találgatta, milyen lesz ez az erdei séta. Amikor a hamuházi elágazónál leszálltunk a buszról, a gondos szervezésnek köszönhetően már várt ránk az erdész testvérpár, akik vezetni fogják a túrát. Ugyanakkor érkezett terepjáróján a kerületvezető erdész is. Rövid bemutatkozás, eligazítás után elindultunk. A vezetőink a sok kérdésre vála-szolva (ilyenkor vannak!) elmondták az erdőgazdálkodással, a vadászattal kapcso-latos tudnivalókat, bemutatták az erdő növényzetét. Az erdő vadban gazdag, a faál-lomány szép. Ez látszott is, mert nem lehetett találni elhagyott, kidőlt fákat. Azok a szép, egyenes nyiladékok, utak...! Itt fiatal gyertyános, amott bükk, tölgy, kőris, és - rend! Egy szép kis vadászkastélynál – melyet a Biedermanok építettek – pihentünk; jóle-sett a magunkkal hozott elemózsia. Oldott hangulatú beszélgetés után folytattuk utunkat. Az alsóligeti erdőrésznél még kerítést is "bontottunk", hogy láthassuk a gyö-nyörű bükkfákat. Síkvidékencsoda, hogy ilyen szép szál, egészséges kérgű fák meg-maradnak. Szép tartásúak, magasságuk tekintélyt parancsoló. Tovább kellett mennünk. Nemsokára a szentegáti Biederman-kastélyt – s a közelé-ben lévő kápolnát – csodálhattuk meg. A sok szobát látva elgondolni sem lehet, mi-lyen pezsgő élet volt itt egykoron. A kirándulás további részén még lovakat is etet-tünk – igaz, szőlőcukor volt csak... megették. Azután a presszóban eltöltött rövid "erősítő" pihenés után a régi kisvasút nyomvonalán mentünk Szigetvárra. A túra résztvevőit – érthetően – nem sorolom fel, egy kivételt azonban mégis teszek (magam is "gyakorló nagyapa" lévén): GERGŐ, a hétéves kisfiú jó hangulatával, vidám természetével derítette jókedvre a csapatot. Összeszedett tücsköt-bogarat, s - a Nagyi örömére - végiggyalogolta a 21 km-es távot. A kellemes, jól szervezett túráért köszönet Tarnóczai Mária túravezetőnek. Baranyai Rudolf A Komlói Bányász SK természetjárói a Dél-dunántúli Piros Túrán 1997. július 19.: ma elindulunk, hogy folytassuk a Dél-dunántúli Piros Túra bejárá-sát. A résztvevők száma most csak 8 fő. Beérve Kaposvárra, a vasútállomáson bé-lyegeztettünk (elég körülményes volt), majd el9ndultunk Töröcske felé. Most az idő nem volt olyan kegyes hozzánk, borult volt. Amikor elértük a töröcskei bélyegzőhe-lyet, az eső már szemerkélt. Innen aztán elkezdődött a „kálváriánk”. A turistajelzés vagy nem volt egyértelmű, vagy egyáltalán nem is volt. A tájolóval bemért irányt követve, mint a sárdagasztás világbajnokai, teljesen kikészülve azért megérkeztünk első táborhelyünkre, Ropolypusztára. A véletlenül előbukkanó nap alatt sátrat ver-tünk, körülnéztünk, majd rövid beszélgetés után álomra hajtottuk fejünket. Július 20.: rekedt kakukk nélkül, de már fél 7-kor talpon voltunk. Indulni viszont csak 10-kor tudtunk, mert a sátraknak meg kellett száradni. Csodás időben közeled-tünk Bőszénfa felé. Fáradtan, de lelkesen értük el Kisbőszénfát. Megkerestük a bé-lyegzőhelyet, a tehenészeti telepet, ahol felvilágosítottak bennünket: tehén nincs, nemhogy még tehenészet! Nagy nehezen azért találtunk egy olyan italboltot, ahol le merték bélyegezni füzeteinket. Mivel az idő igazán szép volt, és kicsit meg is pihentünk, úgy döntöttünk, folytatjuk utunkat Terecseny felé. Pár kilométer után nagyon nehéznek éreztük zsákjainkat, de azért mentünk előre. Mikor a távolban feltűnt az első háztető, reménykedtünk: most már biztos vége lesz ennek a gyaloglásnak, levehetjük bakancsainkat. Ez felvillanyo-zott minket, Rácz Kata még éneklésre is bírta a társaságot. Beérkezve Terecsenyre, megkerestük a bélyegzőhelyet, ahol nagyon szívesen fogadott bennünket a gondnok. Sátorverés után ellátogattunk az „Aligvár” italboltba. Ott tudtuk meg, hogy a vidám „Aligvár” kulcsosházban pont komlóiak vannak. A kellemes éjszakában haza¬bandu-koltunk, s jóéjszakát kívánva egymásnak aludni tértünk. Július 21.: sajnos hajnalban esett az eső, így pakolásról szó sem lehetett. Míg a sát-rak száradtak, elmentünk a boltba. Fél tízkor végre elindultunk, földúton a tavak mellett. Csodás időben, egyenletes ütemben érkeztünk Ibafára. Itt megnéztük a pi-pamúzeumot (zárás után 1 perccel érkeztünk, de újra kinyitották). Bár lépten-nyomon ettünk, a zsákjaink súlya nem akart csökkenni, de egyszerre Bükkösd hatá-rában voltunk. Ez a szakasz valahogy nagyon kimerítő volt, így a hodály melletti réten vertünk sátrat. Mielőtt erre sort kerítettünk volna, kis zápor vert végig rajtunk. A fáradtságtól nem is törődtünk vele, főleg azután, hogy két csodálatos szivárványban gyönyörködhettünk. Akinél fényképezőgép volt, mind kattogtatta (a képek nagyon jól sikerültek!). Vacsora után nem sokat beszélgettünk, aludni tértünk. Persze ez sem ment simán, mert a juhász kutyája úgy döntött, hogy minket is terelnie kell, ezért elég sokáig ugatott bennünket. Ő unta meg hamarabb. Július 22.: borongós időre ébredtünk. Reggeli közben szemerkélt az eső, így csak 10-kor indultunk. (Bükkösdön csak két boltban tudtuk megvenni másfél kiló kenyerün-ket.) Az útjelzések csapnivalóak voltak, de azért tikkadtan elértük a bakonyai elága-zásnál található luxus házat. Kértünk vizet, nem kaptunk! A ház mögött volt jelzés két fán, aztán tovább sehol. Ez sem akadály – betonúton elértük Bakonya bányát. Itt az egyszerű portás már emberségesebb volt. Vizet tankoltunk, pihentünk, majd nekivágtunk a 28 kanyarral tarkított útnak Petőc felé. A petőci fehér épület olyan volt, mintha lába volna. Hiába faltuk a kilométereket, a távolság úgy tűnt, maradt a régi. Végre, teljesen kifáradva elértük a IV-es aknát. Itt kiderült, nyalóka van, de nem „piros”, hanem „kék”. Táborozásra alkalmas hely nem volt a közelben, így tartaléka-inkat összeszedve, most már jelzésen továbbindultunk. A Sötét-völgyben találtunk egy patak partján alkalmas helyet. Sátorverés után kis tábortüzet gyújtottunk, körül-ülve beszélgettünk. 21 óra körül elmentünk aludni. Az első éjszaka volt, ami „eső-mentesre” sikerült! Július 23.: ébredés után megrohantuk a patakot, csodás fürdés volt benne. Mivel vizünk elég szűkösen volt, nagyon örültünk, amikor elértük a Farkas-forrást, ami végre nemcsak a térképen létezett. Szép időben elértük a Szentkúti erdészházat, ami nem volt, de megtaláltuk a fára erősített dobozt, benne a nyalókát. A jelzések megint igen furcsák voltak. Volt egy rész, ahol utunkat csak úgy tudtuk folytatni, ha jól meg-rakott málháinkkal átléptük a szalagkorlátot. Ettől kezdve viszont szép és jelzett úton jutottunk el a szentkúti haranglábig. Csodás órát töltöttünk itt. Fájós lábunkat áztattuk, limonádét ittunk, beszélgettünk. Ezután ismét útra keltünk. Cél az állatkert. A jelzett és szép sétaúton hamar el is értük. Itt egy nagyon érdekes esemény történt: a pénztáros közölte, nem hivatali kötelessége bélyegezni, csak akkor, ha bemegyünk az állatkertbe! Viselkedését felháborítónak és minősíthetetlennek tartottuk; aránylag visszafogottan sikerült rávenni, hogy nyolc könyvet bélyegezzen le. E kis közjáték és kis pihenő után folytattuk utunkat, hajtott minket az a tudat, hogy nagyon közel vagyunk az otthonunkhoz. Nem is álltunk meg, csak a Kánya-forrásnál egy kicsit pihenni. Megszerezve az utolsó bélyegzést is, Sikondát és Mecsekfalut érintve leér-tünk Mecsekjánosiba, a Tacsi ételbárhoz. Most nem esett az eső, de nagyon fáradt-nak éreztük magukat, ezért a megbeszélt vacsora most is elmaradt. De mielőtt elkö-szöntünk és elszédelegtünk volna, megbeszéltük: július 26-án, szombaton találko-zunk Kovácsék kertjében egy pezsgőre! Összegzés: indulás előtt nem tudtuk, mit vállalunk, bírjuk-e a nehéz zsákokkal a kilométereket lépni? Így utólag leírhatjuk: nagyon szép tájakon, jól összekovácso-lódva, minden napot előző este közösen megbeszélve, remekül bírta a csapat. Örü-lünk, hogy részt vettünk ezen a csodás túrán, és igen büszkék voltunk a teljesítmé-nyünkre. Kovácsné, Magdi – Ráczné, Kata Rockenbauer Pálra emlékezve 10 évvel ezelőtt hunyt el Rockenbauer Pál, televíziós rendező, természetbarát, aki a "Másfél millió lépés Magyarországon" című, az Országos Kék Túrát bemutató film-jével sok-sok hívet szerzett a természetjáró mozgalomnak, és sok embert indított el a kék jelzésen és más útvonalakon. A film folytatása, az "Újabb egymillió lépés Ma-gyarországon" forgatása során Baranyába, a Mecsekbe is eljutott, ahol a baranyai természetjárók közül többel személyes barátságot is kötött. Váratlan halála fájdal-masan érintette a természetbarátokat; alakja azóta legendássá vált, sírja pedig a zengővárkonyi gesztenyésben – ahova akaratának megfelelően temették – a termé-szetjárók zarándokhelyévé. Halálának tízedik évfordulóján Plaszauer István bará-tunk róla készített grafikájának közreadásával emlékezünk rá. Strasser Péter Erdőfigyelő program A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) Magyarországi Képviselete - több más prog-ramja mellett - elindít egy országos erdőfigyelő programot, melyhez a témában érin-tett társadalmi szervezetek, így a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Termé-szetvédelmi Szolgálata támogatását is kéri. Az együttműködés lehetséges területei: • adatgyűjtés, megfigyelés - az erdőkkel kapcsolatos beavatkozások feltárá-sa; • közreműködés a feltárt problémák megoldásában, szakemberek segítségé-vel; • előadások, tájékoztatók tartása az egyes kérdésekről; • az erdővel kapcsolatos publikációk összegyűjtése. Kérjük azon természetbarát társainkat, akik e programban szívesen közreműködné-nek, jelentkezzenek a szövetségben Andirkó Sándornál, aki a munkáról bővebb felvi-lágosítást is ad. HÍREK • Skóciai Szent Margit emléktúra: november 15-én tizedik alkalommal rendezte meg szövetségünk az emléktúrát, dr. Novotny Iván vezetésével. Idén a túrán ösz-szesen 92 fő vett részt, akik egy Skóciai Szent Margit-szobrot ábrázoló kulcstartót kaptak emlékül. • Márévár és környéke címen, Füzes Miklós szerkesztésében megjelent Magyareg-regy és környékének monográfiája. Kiadó: Magyaregregyi Baráti Kör. A könyv a Mecseket járó és szerető embereknek is érdekes és tartalmas olvasmány. • Kérjük a szakosztályokat, egyesületeket , hogy az év végi pontverseny összesíté-séhez a szakosztályi – és ezen belül az egyéni – pontszámokat, a túrajelentéseket, a szakosztályi névsorokat, ill. a természetbarát munkákról való leírásokat legké-sőbb 1998. január 10-ig adják le a szövetségben Lakatosné Novotny Saroltának NYÍLT TÚRÁK  december 6. (szombat): túra a Villányi-hegységbe. Útvonal: Vokány – Csukma hegy – Mária-gyűd – Tenkes csárda – Csarnóta (16 km). Találkozás: 6.35-kor a pécsi vasútállomás csarno-kában. Túravezető: Jankovics Béla.  december 13. (szombat): az év utolsó nyílt túrája. Útvonal: Hősök tere – Árpádtető – Ko-szonyatető – Hársas kh. – Vasas (12 km). A koszonyatetői kulcsosházban beszélgetés az idei nyílt túrákról és az 1998-as tervekről. (Egy kis süteményt, italt aki tud, hozzon magával!) Ta-lálkozás: 9.00 órakor a pécsi főpályaudvar előtt, a 31-es autóbusz megállójában. Túravezető: dr. Lakatosné Novotny Sarolta. A Komlói Bányász Természetjáró Szakosztályának túrái, melyekre mindenkit szere-tettel várnak (komlói kiindulással): • január 5, szombat: Zobák – Hidasi-völgy – Pusztabánya – Zobák (9 km). Indulás 8.00 órakor a hosszúhetényi autóbusszal. Túravezető: Eperjesi Ernő. ! Békés ünnepeket és jövőre is szép túrákat kívánunk minden természetbarát társunknak! Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hó-nap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.  72/310-226; fax: 72/312-019. Ügyeleti idő: kedd 16-19 óra).