1996. november 43. szám

ŐSZI KUPA ’96 34 csapat 101 versenyzője indult az október 26-án, Fehérkúton megrendezett Őszi Kupa tájákozódási túraversenyen. A pécsi résztvevőkön kívül érkeztek versenyzők Bajáról, Bicsérdröl, Bonyhádiéi, Budapestről, Kaposvárról, Szentlörincröl. Eredmények "A" kategória: 1. Ifjúsági Természetjáró Szakosztály, Pécs (Bota-Márton); 2. Nagyék t W, Pécs (Nagy-Nagy-Wolford); 3. Grisa Team, Pécs (Bötkös-Bötkös). "B" kategória: 1-2. Pécsi Zászlósok (Török-Bauingartncr), "Hülyék", Pécs (Csuport, Szabó); 3. KŐBONZÓ, Bonyhád (Hcidinger-Heidinger). "C" kategória: 1. "Védett állatok", Bánki Donát u. Ált. Iskola, Pécs (Farkas-Bácskai-Schmidt); 2. "Rosszcsontok", Sellyéi Természetjárók (Bozó-Bozó-Dudók M.-Sebes); 3. "Kékek", Mecseki Erdészeti Rt. Túraszakosztálya (Adorján-Misángyi). A "Zselic csücskében” - Mindszentgodisán Schóber József tanár úr - a geográfia tanára - nagyot gondolt: "ha már itt élünk a Zselic csücskében , lássuk, mit tanultak adta kölykei!" Kapta magát, és uiraversenyl rendezett. Nem akart ö nagyot, országosat, csak amolyan csücsköset. Valami hiba azért csúszott az elgondolásba, mert még Kaposvárról is oda-lolongott vagy három nebuló. Majdnem regionális lett. Jó kis verseny volt. A gyerekek mindenesetre nagyon élvezték. Egészen (Ölhető kataszteri térképet sikerült szerezni, volt rajtszám, versenyzőkarton, minden. Tizenvalahány gyalogos és három kerékpáros csapat indult. És mindenki célba ért! Szóval mozgalmas nap volt ez a szombat a mindszentgodisai általános iskolában. Segítőkész tanárok, szülök és versenylázban égő gyerekek zajától volt hangos a Zselic eme kedves csücske. Valid be, Schóber Jóska. Te sem gondoltad volna, hogy ilyen jól fog sikerülni az első "Zselic csücskében"! Gratulálunk és érdeklődéssel várjuk a jövő évi versenyt! Balogh István BARANYAI PEPSI ÖTPRÓBA Mint a Mecsek Híradó 1996. októberi száma is beszámolt róla, ebben az évben közösen rendeztünk a Dél- Zsclic TK és a Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség -gyalogtúrát a Zsclicben. Nemcsak 30 km-cs táv volt, hanem 12 km-cs is; ezzel a kevésbé edzetteknek kívántunk kedvezni. A rövidebb távon 48-an vágtak neki a zselici domboknak. Számukra is csokoládét, üdítőt és kitűzőt biztosítottunk. Ezúton is köszönetét mondunk a bükkösdi általános iskola vezetőségének, akik megfelelő helyszínt biztosítottak a résztvevőknek (s mindezt térítés nélkül!). Papp Csaba Terveink szerint jövőre is közösen kívánjuk megrendezni ezt a túrát. ZSEL lC- TRIÁSZ KUPA Idén szeptember 22-én harmadszor rendezte meg a Baranya Megyei Szabadidősport Szövetség és a Lőrinci Barangolók Egyesülete Tcrecsenyben az általános iskolások számára kiírt turisztikai akadályversenyt. Ezúttal hat iskolából húsz csapat 95 tanulója vett részt a versenyen. Külön öröm, hogy a kissé barátságtalan idő ellenére a jelentkezett iskolák többsége eljött. Ezúton is köszönjük a kollégák segítségét. A legtöbb tanulót mozgósító Drávafoki Általános Iskola külön tárgyjutalomban részesült. A rendezvényt támogatta a Dél-Zselici Települések Szövetsége, a szigetvári Effekt Gyorsnyomda, a szentlőrinci Lörinctcx Kft és a 'I l iász Impex KA, valamint az Újhelyi Imre MGSZKI Iskolaszövetkezeti Csoport. Segítségüket ezúton is köszönjük! Eredmények: 1. Béke u. Iskola, Kaposvár (Molnár - Dávid - Dávid - Terlaky), 671 pont; 2. Bajesy-Zsilinszky u. Iskola, Kaposvár (Hegedűs - Hegedűs - Vajda - Roszik), 658 pont; 3. Szentlászló I. (Horváth - Nemes - Balogh - Törzsök - Ranyhóczki), 655 pont. Papp Csaba M/MTA'/yM A /J//AA-/MAIA MWZÉ7Z /'AMA'/’ A Duna-Dráva Nemzeti Park valamennyi nemzeti parkunk között a legifjabb, hiszen csak 1996. április 11 -ón létesült e két nagy folyónk közvetlen hatása alatt álló, szalagszerű, de kiterjedt és tájegységeket átfogó, 49 479 ha nagyságú védett terület. Az ember által irányított folyamszabályozási tevékenység két évszázadon ál igyekezett két nagy folyónkat mcgzabolázni, gátak közé szorítani. Ennek következtében a vízfolyás jelentősen felgyorsult, a folyóink medre egyre mélyebbre vágódott és már csak a nagyobb áradások alkalmával öntötte el az egykori ártereket. A vízjárás megváltozása komolyan károsította a folyó menti élőhelyeket. Az. ártéri keményfaligetek és puhafás galériaer-tlök aránya töredékére csökkent, az intenzív erdőművelés nyomán több helyen már nemesnyárUltel vényeket találunk. A nemzeti park megalakulása előtt több, a folyók ménlén mozaikszerűen elhelyezkedő terület, a Gcmcnci-, a Béda-Karapancsai- és a Barcsi Tájvédelmi Körzet, valamint a Lankóci-erdö, a Babócsai Basa-kert, a zákány-örtilosi kisebb természetvédelmi területek, a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében is szereplő Szaporcai O-Dráva-meder volt hivatott az Európában egyedülállóan fajgazdag ártéri élőlénylársulások, a folyókat kísérő változatos élőhelyek megőrzésére. A nemzeti park valamennyi természetes jellegű, vízhatás alatt álló élőhelyet összekapcsolta. A feltöltödő holtágak és morotvák lebegő hínái társulásai, a pangóvizes foltokon felnőtt égerligetek, a zsonibéksásos mocsarak, a kivágott ligeterdök helyén kialakult virággazdag mocsárrétek, az értékes növényfajoknak otthont adó láprélek, a folyókat kísérő bokorfÜzesek, fűz- és nyárligetek, valamint a tölgy-köris-szil ligeterdő maradványok, magasabb térszíneken fennmaradt savanyú homoki gyepek és borókások, az ember és a természet együttélésének szép példái, a legelöerdök és a nedves kaszálók immár a Sárköz, az Ormánság, a Dráva mente és Üelsö-Somogy jellemző természeti képének egységgé váll mozaikjai. A nemzeti park egyes területein (Zákány-Örtilos. Barcs környéke, a somogyi Dráva mente) az atlanti-, a hegyvidéki-, balkáni- és kontinentális ílóraelemck keveredése különleges növénytársulások létrejöttél eredményezte. Több növényfaj, a királyharaszt, a rejtőké, a csermelyciprus, a hármaslevclfi szcllőrózsa. a hármaslevelü fogasír kizárólag csak itt fordul elő hazánkban. A növényvilág legmutalósabb képviselői között is kiemelkedő természetvédelmi értékel képvisel a kockás kotuliliom, a sárga liliom, a pufók árvacsalán, és nedves, üde talajú erdők alján néhol tömeges tavaszi és nyári tőzike. Az alsó-dunai ártér értékes bennszülött növénye a fekete galagonya. A nemzeti park állatvilága különösen gazdag. A folyó menti puhafaligetek legértékesebb rovarfaja a "vörös könyves" magyar színjátszólepke. A kétéltűek és hüllők tömeges előfordulása az egész éves vizbőségttek köszönhető. A nemzeti park madárvilágának legkiemelkedőbb tagjai n fekete gólya amely Európában egyedülállóan nagy állománysörüséggel fészkel az alsó-dunai ártereken , a fokozottan védett rétisas és kerecsensólyom. valamint a Magyarország területéről már eltűnt, de a közelmúltban természetes úton visszatelepedett kis csér. A Duna és a Dráva a vízimadár-vonulásban is kiemelkedő szerepet játszi, vadrécék és vadludak tízezrei állomásoznak itt évről évre. A holtágak és morotvák a gémféléknek, a kis- és nagykócsagoknak, bakcsóknak, szürke gémeknek, kanalas gémeknek kiváló táplálkozási lehetőséget biztosítanak. A védett terület öreg erdei optimális élöhelyi feltételeket kínálnak a legkülönbözőbb fajú denevéreknek, a nyuszinak, a vadmacskának, a vaddisznónak. A trófeaminőség alapján mind a drávai. mind pedig a gemenci és karapancsai gímszarvas populációk világhírnévnek örvendenek és nagy idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A nemzeti park területeinek egy része szabadon látogatható. A vendégek kishajón - a Gemenci-erdőben kisvasúion utazva ismerkedhetnek a táj szépségeivel. A Barcsi üsborókásban bemutató tanösvény segíti a tájékozódást. Megdöbbentő memenlóként szembesülhetnek a látogatók a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen nemzetünknek egy tragikus történelmi eseményével, a mattyi Pantheum Aviumban pedig hazánk területéről az utóbbi száz év alatt kipusztult madárfajok kopjafáival. Történelmi emlékekhez kapcsolódó hagyományápoló februári rendezvény a mohácsi busójárás, míg az ugyancsak sok vendéget csalogató Szekszárdi Szüreti Napokat, a Dunamenti Folklórfesztivált és a Sárközi Napokat a népi kulturális értékek megőrzésének szellemében rendezik meg évről évre. (A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kiadványa alapján) Az alábbiakban - a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján - közzétesszük a nemzeti park tájegységeit és a természetvédelmi ötök nevet és telefonszámát. Kérjük természetbarát társainkat, ha az egyes területeken járva olyan eseményt tapasztalnak, amely természetvédelmi intézkedést igényel, a megadott tclcfonszámon értesítsék a természetvédelmi őröket! Duna-Dráva Nemzed Park Igazgatósága: Pécs, Tcltyc tér 9. Tel.: 72/326-148. /. Kelet-Dráva Természetvédelmi Tájegység (Központja: Mattyi őrház, Matly, Kcsclyösfa-puszla. Tel.: 72/379-25S). Természetvédelmi őrök: 1A terület: Hrebik József (60/311-537; 72/446-183); 1B terület: Daczó Zoltánná (60/311-539); IC terület: Horváth Zoltán (60/311-556); 1D terület: Valck Béla (60/311-557). (Ide tartozik a Szársomlyó is.) 2. Mecsek Természetvédelmi Tájegység (Központja: DDNP Igazgatósága, Pécs, 'Pettye tér 9. lel: 72/326-148). Természetvédelmi örök: 2A terület: Nagy Gábor (Méiyvölgy-Mclegmány, Jakabhcgy, 60/311-542); 2B terület: Tóth István Zsolt (Kcleti-Mccsek, 60/311-544). 2/a Bcda-Karapancso Természetvédelmi Tájegység (Központja: Erdő fű. Tel.: 60/311-540). Természetvédelmi örök: 2D terület; Dcme Tamás (60/311-540; 69/384-006); 2E terület: Kammermann Péter (60/311-541; 79/326-269). 3. Gemenc Természetvédelmi Tájegység (Központ: Baja, Czirlusz F. u. 26/b. lel.: 60/311-545). Természetvédelmi őrök: 3A terület: Buzctzky Győző (60/311-545; 79/326-804); 3B terület: Szarvas Pongrác (60/311-547; 79/324-653); 3C terület: Felső Barnabás (60/311-546; 79/366-070). 4. Dél-SIezőfoUli Természetvédelmi Tájegység (Központja: Paks, Dózsa Gy. u. 51-53.). Természetvédelmi őrök: 4A terület: Joó Antal (60/311-548; 75/311-611); *1B terület: Zörcnyi János (60/311-550; 74/311-911); 4C terület: Szondi József (60/311-549; 75/333-493). 5. Balaton - Nyugat-Dráva Természetvédelmi Tájegység (Központja:Szcnna. Rákóczi u. 65. Tel.: 82/484-283). Természetvédelmi őrök: 5A terület: Pintér András (60/311-551; 82/315-752); 5B terület: Novotny Zsolt (60/311-552; 85/327-103); 5C terület: Mezei Ervin (60/311-538). 6. Közép-Dráva Természetvédelmi Tájegység (Központja: Barcs, Bajcsy Zs. u. 46. Tel.: 82/461-169) Természetvédelmi örök: 6A terület: Fenyösi László (60/311-555; 82/461-696): 6B terület: Slix József (60/311-554; 82/460-723). 7. Zselici Tájvédelmi Tájegység (Központja: Ibafa, Arany J. u. 16. Tel.: 73/354-334). Természetvédelmi őr: 7A terület: Lchoczky István (60/311-553). A DUNA-DRAVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉNEK ŐRSZOLGÁLATI FELOSZTÁSA 19S6. KAfrxAxasA •APOSVAR HRESIK JÓZSEF N DACZÓ ZOLTÁNNÉ HORVÁTH ZOLTÁN VALEKBÍLA NAGY GÁBOR TÓTH ISTVÁN ZSOLT OHMÉ TAMÁS KAMMERMANN PÉTER BU2E7ZXY GYŐZŐ SZARVAS PONGRÁC FELSŐ BARNABÁS JOÓ ANTAL ZORÍNtf JÁNOS SZÉN Dl JÓZSEF PINTÉR ANDRÁS NCVOTNY ZSOLT MEZEI ERVIN FENYŐS! LÁSZLÓ ST1X JÓZSEF SZENZÁCIÓS BARLANGFELFEDEZÉS Beszámoló a barlangász szakági tevékenységről Az elmúlt évhez hasonlóan ez évben sem hirdettünk barlangász nyílt túrát, de az érdeklődők számára barlanglótogatásos kirándulásokra adtunk lehetőséget. Áprilisban csaknem egy hétig láttuk vendégül a koszonyatetői kulcsosházban az olasz barlangkutatókat, akik palermói szaklapjukban színes beszámolót adtak a mecseki élményeikről. A szakági tevékenység alapját a Mecseki Karsztkutató Csoport biztosítja, mely fennállásának 24. évében jelentős feltárási eredménnyel is büszkélkedhet. Mint az Új Dunántúli Napló olvasói az október 9-i cs 10-i számokból, vagy később a hallgatók a Pécsi Rádióból megtudhatták, a Mecsek hegység legnagyobb palakos barlangrendszerének "kapuját döngetjük". A Mecsekben legmélyebbre - 100 méterre - lehatolva egy olyan víznyelőn keresztül értük el a barlangi patakot, aminek bontását 1977-ben kezdtük el. Az irdatlanul mély "szakadék" alján feltárt barlangfolyosót és az abban megtalált hasadok termeket a millecentenárium evének tiszteletére - a földalatti honfoglalásra is utalva - "Vcrcckci folyosó" és "Vcreckc" névre kereszteltük. Örömmel számolhatok be a "Pro Natura" szervezésében szeptember 20-tól három napon át Büdüskúton rendezett első helyi barlangkutató találkozóról is. Ekkor ismertettük a "szenzációs felfedezést" a négy kutatócsoport megjelent tagságával, akik felajánlották segítségüket a várhatóan hosszadalmas és nehéz további feltáró munkában. Rónaki László MÉRET OSSZElIASO.NLÍTÁS A PÉCSI TORONYHÁZZAL. Vázlatos keresztszelvény a Spirál víznyelőről cs barlangjáról. 1. A bkod(t«; »*?7, Í»Hm* IJ. &*Jro« i. - Üti Sa. - Ko*K* K \ 2. . kitrlVittni ikra *| 117?, iw|1*. jaiíui 2!. X 5. .. üereti# »un*