1994. június-július különszám

TEDOT 1994. VII. 4. VII. 8. Szeretettel köszöntjük a Természetjáró Gyerekek Országos Találkozóján és a Természetjáró Diákok Országos Találkozóján résztvevő természetbarátokat Baranya megyében, Orfűn! Szeretettel köszöntelek Benneteket a Baranya megyei Orfűn. a Természetjáró Gyerekek és a Természetjáró Diákok Országos Találkozójának a helyszínén. Megyénk egyik legszebb üdülőközpontjában tölthettek el sok-sok programmal színesített néhány napot. Kívánom a baranyai természetbarátok nevében, hogy a találkozóm legyen szép időtök és az általunk szervezett programok kellemes időtöltést nyújtsanak számotokra! Természetbarát üdvözlettel: Baronek Jenő Baranya Megyei Természetbarát Bizottság elnöke Borota, „Kószálók” Természetjáró Szakosztály Budapest, József Attila Általános Iskola Csömör, Mátyás Király Általános Iskola Debrecen, Hunyadi János Általános Iskola Dömsöd, ..A Ml KÖZÖSSÉGÜNK” Dunakeszi, HA-TE Csoport Eger, 4. sz. Általános Iskola Geresdlak, Általános Iskola Hajdúszoboszló, Thököly Imre Ált. Iskola Hermán Ottó Természetjáró Kör Kaposvár, Gyakorló Általános Iskola Keszthely, Csík Ferenc DSK Lak, Általános Iskola Magyarból)', Általános Iskola Mindszentgodisa, Általános Iskola Nagykanizsa, Zrínyi TSK Perkupa, Schönherz Zoltán Úttörőcsapat Pécs, Bánfa u. Általános Iskola Pécs, Istenkúti Általános Iskola Pécs, Petőfi u. Általános Iskola Pécs, Vasasi Általános Iskola Simontornya, Vak Bottyán Általános Iskola Szalonna, Ady Endre Úttörőcsapat Tápióbicske, Földváry Károly Általános Iskola Várdomb, Általános Iskola Zalaegerszeg, Petőfi Általános Iskola DSK Zalaegerszeg, Ságvári Gimnázium ODK Zichyújfalu, Fekete István Általános Iskola Viktória DSK Abony, Kinizsi Pál Gimnázium Baranya Megyei Természetbarát Bizottság Középiskolás Csoportja Böhönye, Fáklya SK Budapest, Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola Debrecen, Dienes László Egészségügyi Szakközépiskola Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium Győr, ELÁN Természetjáró Szakosztály Hajdúböszörmény, Bocskai István Gimnázium Hajdúszoboszló, Hermáim Ottó Természetjáró Kör Kaposvár, Táncsics Mihály Gimnázium Miskolc, Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Nagykanizsa, Zrínyi TSK Nyíregyháza, Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola Pécs, Angster József Szakközépiskola Pécs, Apáczai Nevelési Központ Gimnáziuma Pécs. Babits Mihály Gimnázium Somogy Megyei Természetbarát Bizottság Szabolcs-S/.atmár-Bereg Megyei Természetbarát Bizottság Szentlőrinc, Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola Szolnok, Pálfy János Szakközépiskola Tűrje, ZalA-KAR Zalaegerszeg. Ságvári Gimnázium A baranyai természetjárás rövid története Baranyában 1891-tői beszelhetünk szervezett természetjárásról. Az 1884-től folyó szervező és gyűjtő munka eredményeképpen 1891. április 30-án megalakult a MECSEK EGYESÜKET Pécsett, a Nemzeti Kaszinó helyiségében. Az Egyesület első elnöke Kardos Kálmán, Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja, titkára pedig Kiss József reáliskolai tanár volt. Az egyesület tagjai elsősorban a polgári társadalom felsőbb rétegeiből kerültek ki. Az első években sorra alakultak meg a különböző osztályok (pl. kirándulási. munka, természetvédelmi, madárvédö stb.). 1910-ben már 1500 tagjuk volt. A Mecsek Egyesület igen sokrétű munkát végzett. Sorra építették meg a mecseki parkerdő sétaútjait, erdei pihenőit. Kilátót építettek a Jakabhegycn, a Zengőn, a Misinán és a Tubesen. Egymás után foglalták a Mecsekén a forrásokat. 1894-ben kiadták Kiss József szerkesztésében az első ismertető kalauzt „Pécs és környéke" címmel, egy évvel később pedig megjelentették az első Pécs és vidéke turistatérképet. Az egyesület évről évre évkönyveket adott ki. Közben 1911-ben újabb egyesület, a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) pécsi csoportja is megalakult, melynek elsősorban munkás természetjárók voltak a tagjai. Első elnöke Rieger János volt. Az első világháború, majd az utána kővetkező három éves szerb megszállás erősen korlátozta a természetbarátok tevékenységét. 1922-től azonban mindkét pécsi turista egyesület lendületes fejlődésnek indult. A TTE 1923-ban kiadta első nyomtatott értesítőjét. Forrásokat foglaltak, turistáitokat jeleztek. A Mecsek Egyesület nagyszabású munkálatokba kezdett a mecseki turistalétesítmények rendbehozatalára és új létesítmények építésére. Minden vasár- és ünnepnapon túrát vezettek a Mecsek legszebb tájaira (a mai nyílt túrák „őse”). 1926-ban a misinai kilátótorony épületét 2 szobás menedékházzá alakították át. 1928 jelentős dátum a TTE életében: felavatták az egyesület menedékházát Istenkúton. A következő években ez a ház lett a fő bázisa az egyesületnek. 1931 újabb jelentős dátum: a Mecsek Egyesület 40 éves jubileumi közgyűlésén felavatják a Dömörkapui menedékházat A második világháborúig folyt az intenzív természetbarát tevékenység a két egyesületben. 1942-től sokasodtak a gondok: lassan kezdetét vette az ország fokozatos militarizálódása. A német megszállás után a természetbarát egyesületek működése a minimálisra csökkent, a nyilas uralom idején pedig teljesen megszűnt. A háború után. 1945-ben a Nemzeti Sportbizottság az 54 éves Mecsek Egyesületet feloszlatta. Az egyesület 1946-ban ugyan újjáalakult, de csak két évig működött, majd végleg megszűnt. {1993-ban néhány pécsi polgár kezdeményezésére újból megalakították a Mecsek Egyesületet.) A TTE az egyesület 1945-ös újjáalakulása után még 1951-ig működött. 1949-töl kezdve sorra alakultak meg a különböző szakmai, szakszervezeti sportegyesületek, s a TTE egyre inkább elveszítette „gyűjtő” jellegét, tagjai a kisebb szakosztályokhoz, csatlakoztak szakmájuk, foglalkozásuk szerint. 1951-ben a TTE, mint önálló egyesület megszűnt létezni. Ettől az, időszaktól a megye természetjárásában több kisebb, de egyre fejlődő szakosztály és egyesület határozta meg e sportág fejlődését. Ezen egyesületek egy része még ma is létezik és aktivan működik. Időközben létrejött az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) és ennek területi szervei. Így a városi TSB vezetése alatt működött a Baranya Megyei Természetjáró Társadalmi Szövetség. Mivel a természetjárás a sportszervezet keretébe került, lassan háttérbe szorult a hagyományos értelemben vett túrázás, természetvédelem, s inkább egy új forma, a túraversenyzés dominált. Az ötvenes és a hatvanas évekre elsősorban a versenyszerű turizmus volt a jellemző. Közben az 1956-os események után a természetbarát mozgalom is újjászerveződött Baranyában. 1957. márciusában megalakult a volt TTE-hez hasonló célú egyesület, a Mecseki Turista Egyesület (MTE), mely taglétszámát három hónap alatt háromszorosára növelte. Sajnos az egyesület bázisszerv hiányában nem tudta feladatait ellátni, így nagyjából két év alatt -fokozatosan megszűnt. 1958-ban megalakult a megyei, valamint a városi Testnevelési és Sporttanács, és újjáalakult a Baranya megyei és Pécs városi Természetbarát Albizottság. 1963-ban a többi sportággal egyetemben a természetjárás is állami irány ítás alá került. Ettől kezdve egész 1987-ig, a Magyar Természetbarát Szövetség önállósulásáig a Testnevelési és Sporthivatal, majd a Megyei Tanács Ifjúsági és Sport Osztálya (MISO) biztosította a működéshez szükséges anyagiakat. A szakmai irányítás a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség feladata volt. 1963-tól új lendülettel fejlődött a természetjárás. A pécsi és baranyai versenyzők szép sikereket értek el a különböző versenyeken. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a középiskolás természetjárás. 1966-ban már 29 szakosztály ból 1488 tagja volt a megy ei szövetségnek. Az egyre szélesedő feladatok ellátására újjáalakultak a különböző albizottságok (túra, technikai, itjúsági. verseny, oktatási és minősítési stb.). I.étrejött a Társadalmi Erdei Szolgálat megyei részlege is. A megyei szövetség elindította az első. a Mecsek teljes megismerését célzó jelvényszerző túramozgalmat, a Mecsek turistája mozgalmat, melyet az első évben már több százan teljesítettek. 1966 végén megalakult az első túramotoros szakosztály is. 1967- ben a megyei taglétszám először érte cl a 2000 főt. A szakosztályok száma 37-rc nőtt. ebből 17 volt a középiskolás. Új túramozgalmak indultak a megyében: „Baranyai várak”, „Kincses Baranya". Létrejött az első kölcsönző állomás, mivel megnövekedett a többnapos túrák száma. 1968- ban a Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület (PTTE) Eszperantó Szakosztálya először rendezte meg Abaligetcn a nemzetközi eszperan-tista találkozót, melyet utána minden évben megismételtek. A megyei szövetség elkezdte a Dél-dunántúli Kék Túra szervezését. 1972-töl előtérbe került a Mecsek hegység közjóléti szerepe. A Mecsekvidéki Intéző Bizottság nagy támogatást nyújtott a természetbarátoknak. Ez tette lehetővé, hogy a turistautak folyamatos karbantartásán és fejlesztésén túl a megyei szövetség megkezdhette a mecseki kulcsos turistaház hálózat kialakításál. A régi iskolákból, használaton kívüli erdészházakból az egyes szakosztályok évekig tartó lelkes munkával alakították ki a kulcsosházakat, melyekből 17 van a Mecsekben. 1973-ban - a magyar természetbarát mozgalom 100 éves centenáriumának jegyében Pécsett rendezték meg először a dunántúli megyék természetbarát tanácskozását. 1975-ben a technikai bizottság „rekord teljesítményeként” 340 km hosszú turistaútjcl/.ést újítottak fel. Lkkor készültek el a Villányi-hegység első átjelzései is. A következő években újabb kulcsosházak nyíltak meg. Beindult és egyre népszerűbb lett a „nyílt túra” program. 1977-ben megindult a „Mecseki barangolások háztól-házig" jelvényszerző túramozgalom. 1980-ban az évet a Magyar Természetbarát Szövetség a technikai munkák évének nevezte ki. Bitnek szellemében olyan nagyütemü útjelzési és kulcsosház felújítási munkák indultak meg a megyében, hogy Baranya és külön Pécs is országosan második helyezést értek el. 1983 végén az MTSZ elnöksége állal első ízben adományozott „A természetjárás fejlesztéséért” emlékpla-kettet Baranya megye nyerte el. a kulcsosházak és a túramozgalmak széles körű fejlesztésében elért kiemelkedő eredményekért. 1985-ben felavatták a Mecsek legmagasabb csúcsán, a Zengőn a háromszögelési pont tornyában kialakított kilátót, régi vágyát teljesítve ezzel a természetbarátoknak. 1986-ban a taglétszám elérte a 6000 tőt, 1987-ben pedig 7021 fővel a legnagyobb számot. 1987-ben', a Magyar Természetbarát Szövetség önállóvá válásával a megyei természetbarát mozgalom is újjáalakult, s ünnepélyes keretek között megalakult a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság, mely azóta is szervezi és irányítja a megye természetbarát életét. Strasser Péter Bemutatkozik a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság Az alábbiakban szeretnénk röviden bemutatni a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság munkáját a TEGYQT és TEDOT résztvevőinek: A Baranya Megyei Természetbarát Bizottság tevékenysége a természetjárás valamennyi területére, de a helyi adottságoknak megfelelően -- elsősorban a gyalogos és a kerékpáros ágazatokra terjed ki. A bizottságon belül a következő szakági albizottságok működnek: gyalogtúra, túraverseny, oktatási, minősítő, technikai, térkép, általános iskolai, középiskolai, vízitúra, kerékpáros, hegymászó, barlangász, sítúra, propaganda, gazdasági, valamint a Természetvédelmi Szolgálat. Baranyában a természetbarát mozgalomban történt újjáalakulást követően a 90-es évek elején mélypontot ért el a szervezett természetbarátok száma, csakúgy, mint az ország más térségeiben. 1992-től azonban lassú növekedés indult meg. Az 1993-as évben 1288 igazolt természetjáró volt a megyében, 20 felnőtt és 17 ifjúsági (iskolai) szakosztály tagjai. Az idei évben már az első félévben elértük a tavalyi év végi létszámot. Bizottságunk évről évre gazdag programot kínál a természetjáróknak. Minden bét végén nyílt túrákat szervezünk, melyeken valamennyi, a természetjárás iránt érdeklődő felnőtt és gyermek részt vehet. Működtetjük a megyénkben lévő, illetve megyénket érintő túramozgalmakat (Mecsek turistája. Baranyai várak, Kincses Baranya, Mecseki barangolások háztól házig, Baranyai kerékpáros körtúra, illetve a Dél-dunántúli Piros Túra és a Rockenbauer Pál Kéktúra baranyai szakaszai). Baranyában három teljesítménytúrát rendezünk: a „TENKES 20, 40” túrát áprilisban a Villányi-hegységben, a „MECSEK 30, 50” túrát májusban, illetve a „ZSELIC 30” túrát szeptemberben. Ezeken a teljesítménytúrákon egyre növekvő számban vesznek részt a természetjárók. Szintén egyre népszerűbbek a Baranyában rendezett tájékozódási túraversenyek: a Tavaszi Kupa, a Nyugati-Mccsek Kupa, a Tubes-Juve Kupa és az Őszi Kupa, melyekre az ország minden részéröl érkeznek versenyzők. Ugyancsak nagy létszámot vonz a Pécs városismereti verseny is. Működő lúravezetöink számára havonta táti összejövetelt a Túravezetők Klubja, melyen az aktuális kérdéseken túl érdekes, a természetjárással kapcsolatos programok szerepelnek. Egyre intenzívebben kapcsolódnak be a természetbarát mozgalomba az iskolák is. Az általános iskolások számára immár harmadik éve a tanév során vetél kedösorozatOt rendezünk. Nyaranta megrendezzük az általános iskolások, illetve a középiskolások megyei természetbarát találkozóját. Ezenkívül, szintén nyaranta, egyhetes túravezetőképzö táborozáson vehetnek részt a jelentkező középiskolás tanulók. Igen nagy feladata van a technikai szakbizottságnak: folyamatosan karban kell tartani a Mecsek és a Villányi-hegység többszáz km hosszú turistaút hálózatát. A felújítások mellett új utak is létesülnek: a legújabb, a Mecsek turistatérképen már szereplő piros háromszög jelzésű ún. „Panoráma-út”, mely nyolc éven keresztül épült, közel 7 km hosszú, s melyet mi, természetjárók építettünk, a Jakabhegy déli oldalában húzódik végig, az elmúlt hónapban készült el. Ugyancsak nagy feladatot jelent a kulcsosházak folyamatos karbantartása, felújítása és üzemeltetése. Évente több ezer természetbarát jut a kulcsosházakban olcsó szálláshelyhez megyénkben. A baranyai természetjárók rendszeresen vesznek részt az országban máshol rendezett túraversenyeken és teljesítménytúrákon. Bizottságunk az evek során jó kapcsolatokat alakított ki külföldi természetbarátokkal is. melyek ma is élnek. Így kapcsolatot tanunk a németországi Fellbach, az ausztriai Graz. az erdélyi Kolozsvár és a jugoszláviai Újvidék természetbarátaival, mely kölcsönös látogatásokat is jeleni. Megyénkben egyre népszerűbb, s egyre gazdagodó programokat szerveznek a kerékpáros természetjárók, számuk fokozatosan növekszik. Fő bázisukat a Pécsi Túrakerékpáros Klub adja. Kisebb jelentőséggel bír. s csak viszonylag kevesen vesznek részt a barlangász, a vízitúra és a hegymászó szakágak programjain. A baranyai természetbarátok bekapcsolódnak a Természetvédelmi Szolgálat tevékenységébe is. A természetvédelmi munkákba szeretnénk egyre több iskolát is bevonni. Tevékenységünket nagyban segíti többek között a Mecseki Erdőgazdaság. Megemlítjük még a Mecsek Híradót, bizottságunk havonta megjelenő információs újságját, melyet valamennyi szakosztályhoz eljuttatunk, s melynek különszámát tartják most kezükben az ifjúsági találkozók résztvevői is. Végezetül itt fejezzük ki örömünket az iránt, hogy 1994-ben a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság rendezheti meg a Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos találkozóját. Strasser Péter a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság elnökségi tagja A Mecsek, körülöttünk A Mecsek röghegység, gránittalapzaton nyugszik. Bonyolult felépítéséhez hozzájárult a vulkáni tevékenység, a harmadkori tengeri üledékek lerakódása, alacsonyabb szinteken a lösz. A hegységet nagyrészt mészkő és dolomit építi föl. Magassága 400 600 méter között váltakozik. Különösen érdekes a természetjárók számára a hegység karsztosodása: a Misina-tetö és a Zsidó-völgyi-karszt dolinái, a cseppkövekben gazdag Abaligeti-barlang, az orfiii Sárkány-kút forrása, a Melegmányi-völgy mésztufái, a Jakabhegy köalakzatai (Zsongor-kö, Babás szerkövek) kedvelt célpontjai a túráknak. A környék éghajlata enyhe, mediterrán jellegű. A Mecsek vidéke az ország legmagasabb átlaghőmérsékletű területe. A Mecsek patakjai jelentéktelenek. A fon ások többsége törésvonalak mentén bukkan felszínre. Az állóvizek mesterségesek. Orfün négytagú, Abaligetcn kéttagú tórendszert építettek ki. Környékünket összefüggő erdők borítják. Ezek jórészt bükkösök, vagy gyertyános-tölgyesek. A növényzet egyötöde mediterrán eredetű. Eddig 16 olyan növényfajt mutattak ki, amely hazánkban csak a Mecsekben található. A természetjárás létesítményekben gazdag.Nagyon sok kulcsosház működik, a hegységnek közel 650 km-nyi jelzett turistaút ja van. Érdekesség, hogy a jelzett turistautak között található szinkópáivá, sitit is Nemrég készült el a Jakabhegyi panorámául, a megye áldozatkész természetjáróinak munkája által. A tervek szerint külön jelzett utakat hozunk létre a mountain-bike kerékpározók számára, de készülnek az erdei iskola rendszer részére bemutató sétautak is. -ha- Ki a természetbarát? Bizonyára észrevettétek már: annak ellenére, hogy a Magyar Természet-barát Szövetség (kiemelés tőlem) tagjai vagyunk, természetjáróknak nevezzük magunkat, akik turistatérképet használnak (gyakran), turistaházakban laknak (szintén gyakran), turistautakon járnak (még gyakrabban). Akkor ez a három szó egyszerre igaz ránk: természetbarát, természetjáró, turista? Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez ilyen egyszerű. Valójában azonban a helyzet egy kicsit zavarosabb. A természetbarát szó mint ahogy egy alkalommal Szabó Imre barátunk, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára kifejtette egy szemléletre, magatartásformára utal. Mert ha valaki barátja valakinek, akkor azt segíti, védi, szívesen él, mozog, cselekszik vele együtt. Persze, ha igazi barátja. Tehát, ha mi a természet barátai vagyunk, akkor segítenünk, védenünk kell öt. Ebből következik, hogy gyakran járunk a természetben, a természetjárás tehát cselekvés, tevékenység. E tevékenység közben alakul ki a természetbarát szemlélet, amely idővel életformává válik. A természetbarát mozgalomnak múltja, hagyományai vannak. Igaz. az „ősidőkben" turista mozgalomnak hívták. Ez a szó azonban lassan értelmét veszti. Jelentésének módosulását bizonyítja az értelmező szótár is: „1. Természetjárás, turistáskodás. 2. Idegen városoknak, országoknak turistaként való beutazása.” A turisztika tehát tágabb fogalom, mint a természetjárás. Ide tartozik az is, ha valaki befizet egy útra valamelyik utazási irodában, összecsomagol, beül az autóbuszba, és idegenvezető segítségével megnézi a „kötelező” látnivalókat. Szállodában lakik, étteremben étkezik. Mindez nem megvetendő szórakozás, de nincs köze a mi mozgalmunkhoz, gondolkodásmódunkhoz. Ugyanakkor használják ezt a szót meglehetősen negatív értelemben is. A Pécsi Zöld Kör lapjában olvasom, Wagner László úr tollából: „1993 tavaszától kezdve folyamatosan ellenőriztük az odúfoglalást, és a költések eredményességét. Az odúkból sajnos 13 db eltűnt. Valószínűleg arra járó turisták vitték haza kiskertjeikbe.” Nyilván ránk gondolt Wagner úr, hiszen a vasárnapi körömeipös kirándulókat nehéz turistának nevezni. Azonban elképzelhetetlen, hogy a természetbarátok ártani tudnának a természetnek. (Jó lenne hát észrevenni, hogy a környezetvédők és a természet-barátok céljai közösek, legfeljebb máshogy haladnak céljuk felé!) Ugyanebben az újságban olvasom: „Helyi sajátosság a Mecsekben feltér képezett 2500 forrás, amelynek többsége név nélküli, gazdátlan.” Most ne foglalkozzunk azzal, hogy ha tényleg ennyi forrás lenne a Mecsekben, akkor soha nem kéne vizet vinnünk, hiszen tizpercenként akadnánk tiszta vizű forrásra. A dolog másik részéről viszont el kell mondani: az. hogy hazánkban a fonások jó része foglalt, gondozott, az utóbbi 40-50 évben a természetbarátoknak köszönhető. Mitől sport a természetjárás? Ki kit győz le a természetjáróknál? Mit néz a közönség? vetődnek fel a kérdések, azzal a tudattal, hogy úgysem lehet megválaszolni őket. Ismét az értelmező szótárhoz kell fordulnunk. „Sport: meghatározott szabályok szerint, időtöltésül vagy versenyszerűen is folytatható, ügyességet vagy szellemi erőfeszítést kívánó időtöltés." A meghatározás szerint tehát nem kizárólag az a sport, ha valaki valamilyen versenyen, mérkőzésen megpróbálja legyőzni ellenfelét. Még közönséget sem említ a szótár. A természetjáró - tevékenysége közben - nem ellenfelét győzi le, hanem önmagát. Megtanulja elviselni a nehézségeket, leküzdeni a terep nehézségeit, az időjárás viszontagságait. Mindehhez erő, akarat és kitartás szükséges. Ugyanakkor nagy szellemi erőfeszítést kíván a térképen való menet közbeni tájékozódás. A természetjárás tehát sporttevékenység, amely igénybe veszi és fejleszti az egyén erejét, akaratát, kitartását, tűrőképességét. Alakítja az egymás iránt érzett felelősséget. A túrázás, tájékozódás egyszerre veszi igénybe a természetjáró testi, fizikai és szellemi erejét, jó irányban fejleszti az. egyén és a természet viszonyát. Eötvös Loránd, a tudós, aki jelentős szerepet játszott a szervezett magyar természetjárás kibontakozásában, mellesleg óvatos becslések szerint 500 magashegyi túrán vett részt, kb. 110 önálló csúcsot mászott meg (ezek közül 25-30-at elsőként!), költői szavakkal fogalmazta meg a természetbarát (akkor még turista) ars poeticáját: „Turista az. aki útra kél azért mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepette álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, amelyben zöldebb a fii, kékebb az. ég. magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak. Ez álomkép eredetijét keresi s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja - de azért jó kedvét soha el nem veszti, hiszen örömét ez a keresés teszi.'' Úgy legyen! Harcit András a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság elnökségi tagja Megjegyzések: 1. Magyar Értelmező Kéziszótár Akadémiai Kiadó. Bp. 1985. 2. kötet Sorrendben: 1414. o., 1221. o. (rövidítve) 2. Távlat. A Művészeti Szakközépiskola és a Pécsi /.öld Kör lapja. II. évfolyam, 2. szám 1994. április. 7. és 3. oldal. 3. Turista Magazin 7/1988. 36. o. (Cikk Eötvös l.ornnd címmel). A tájfutásról... ...jó tudni, hogy a természetbarát mozgalomból fejlődött ki. ma már önálló versenysport. Igazából a „zöld sportok” egyik vezető versenysportága, mind versenyzőlétszámát, mind szervezettségét, mind pedig nemzetközi hátterét tekintve. Versenyei sokban hasonlóak a tájékozódási túraversenyekhez. Itt is térkép segítségével kell tájékozódni a terepen, pontokat kell érinteni, a pontok adják a versenypályát. A különbség lényege: a tájékozódási túraversennyel szemben a tájfutás időre megy, tehát az a győztes, aki a legrövidebb időn bellii hibátlanul teljesíti a versenypályát. Jó tudni, hogy egyik sportág sem zárja ki a másikat. Bárki lehet természetjáró és tájfutó együtt. A két tevékenység igazából kiegészíti a másikat. Barátok vagyunk, nem ellenségek. Igaz, vannak, akik erről kirekesztőén gondolkodnak. Ők talán a szétválás körüli perpatvarokra emlékeznek. Ma már talán az volna a lényeges, hogy elfogadjuk egymás másságát, hiszen az erdő mindenkié. És csodálatos élményeket nyújt mindkét sportág. Tanú vagyok rá. Bizonyságul álljon itt egy rövid töiténet: Egyesületünk kedvelt versenye a Sopron kupa. A bizonyítványosztás utáni percekben a szakosztály (gyalogos természetjáró és tájfutó) tagjai már a soproni utazáson gondolkodnak, lan már előtte is. így történt ez 1991-ben is. Vártuk az élményt. Az Alpokalja jó levegőjét, az érdekes térképet és a terepet. A fiataloknak az is érdekesség (persze az idősebbeknek is), hogy a terepet három oldalról Ausztria veszi körül, egy oldalról Magyarország. Jelölik is a térképen. A fiúk viccelődnek. Mi van, ha „kicsúszunk? Nem kell sokat tévedni, 100 méter keverés, és már útlevél nélkül Ausztriában nézhetünk körül. Hozz valamit emlékbe! hangzik a válasz a viccelödönek. Lassan felérünk a rajthoz. Kezdődhet a melegítés. A tréfálkozás természetesen folytatódik. Ennyire ne melegítsünk, tanár úr, hátha túlfutunk a térképen! Aztán hirtelen elhallgatnak a fiúk. Észrevették valamit? Felnézek. A rajtkordonnál egy hatvan-hetven év közötti bácsika, németül beszél. Nem érdekes. Megszoktuk már a nemzetközi versenyeket. Akkor mi a meglepő a fiúknak? Észreveszem. A bácsinak nincs lába. Azaz, a bal lába tőből hiányzik. De egy lábon is állja a versenyt az egészséges emberekkel. A fiúk döbbenten néznek. A bácsi bebújik a kordonba. Botja beleakad az egyik fa gyökerébe. Elesik. A fiúk fel akarják segíteni. Hiába, udvarias gyerekek. A bácsi integet. Nem engedi. Feláll magától. Később, verseny közben is láttam. Éppen rohantam lefelé egy kis szekér-úton. amikor egy kanyarban elém bukkant. Szép lassan ballagott, kezében a térképpel és a tájolóval. Állandóan a térképet figyelte. Lassítottam. Előzzek? Ne előzzek? Aztán megelőztem. Mosolyogva intett. Visszaköszöntem. Szép. derűs, kora nyári nap volt. A fák koronája között betűzött a nap, sugara minden versenyzőt simogatott. Harcii András Felhívás Látjátok, mi megpróbáltunk újságot írni, azzal a szándékkal, hogy gondolatainkat átadjuk, a környéket bemutassuk számotokra Azzal a nem titkolt szándékkal tettük ezt, hogy megszerettessük Veletek környékünket, erdei hazánkat, a Mecseket. Fontosnak tartottuk azt is, hogy véleményt cseréljünk a természetbarát mozgalom kérdéseiről. Most Ti következtek! Szándékunkban áll ugyanis még egy újságot kiadni. Ez szóljon a találkozó élményeiről kisebb-nagyobb eseményeiről, a Ti gondolataitokról. Keressük hozzá a társakat. A Társak persze csak Ti lehettek, a találkozó résztvevői, diákok és vezetők egyaránt. Természetesen nemcsak a ..tudósítás”, de a „vélemény” műfajával is jelentkezhettek. Hogy is mondják a nagyok? „A szerkesztőség véleményétől eltérő nézeteknek is helyt adunk”. Mi a lapterve a második különszámnak? 1. A „Társak” írásai, azaz az Általatok megirt cikkek (4-5 oldal) 2. A táborvezetőség összegzése (3-4 oldal) 3. A Természetjáró Fiatalok Szövetsége, ill a Magyar Természetbarát Szövetség véleményei (3-4 oldal) 4. Eredményértesítő (5-6 clda:). A segítségetekkel elkészült „Mecsek Híradó különszámot” elkészülte után (nyár végén) elküldjük a találkozó résztvevőinek, ezenkívül a TFSZ-ben, illetve az MTSZ-ben archiváljuk így ez a találkozó dokumentumává válhat! Várja írásaitokat: Strasser Péter és Hardi Ildikó táborvezetők