Pécsett a Nagy-Deindol-völgy végződésénél, azzal átellenben (ZO jelzés) a buszmegálló mellett található a szépen kiépített, régóta ismert forrás. 1912-ben épült. Ez volt a Mecsek első védett forrása (1940). Egy lépcsősoron juthatunk az aknás foglaláshoz, melyből egy nagyméretű műanyagcsövön át távozik ki a forrás vize. A forrás tetejét egy dombormű uralja, ahol a megnevezés is olvasható. Az eredeti foglalás egy tőle keletre a bekerített területen, egy aknában található, érdekes módon a régi forrásházon még a vasajtó hely is felismerhető. A forrás mindig nagyon bővizű, ezért korábban a vízellátásban is hasznosították. Vízhozama 30-100 liter/perces értékkel bír. Az alsó triász gipszes és anhidrites rétegekből származó repedésvíz megjelenési helye. A forrás vize csecsemők és terhesek számára már nem iható, mivel a közelben lévő lakó- és mezőgazdasági hasznosítás a vízminőség romlásához vezetett. (Ennek ellenére az ottlakók rendszeresen kannákban hordják. Idősebb emberek állítása szerint 50 éve ezt isszák.) 

GPS 46° 5,5174' 18° 11,3558'

A forrás keletkezéséről a következő monda szól: A tatárok közeledésére a magyarürögi férfiak hadba vonultak, az öregek, asszonyok és gyerekek elbújtak a Nagy-Deindoli-völgybe. Egy Antal nevű remete élt itt, aki pártfogásba vette a menekülteket. Két hete éltek már itt, de nem volt vizük, sokan megbetegedtek. Antal remete könyörgését Isten meghallgatta, és a völgy déli oldalát bezáró hegy tövében bővizű forrás fakadt, így megmenekültek.

A FORRÁS VIZÉNEK FOGYASZTÁSA CSECSEMŐK ÉS TERHESEK SZÁMÁRA NEM AJÁNLOTT!