facebook_page_plugin

In memoriam

Gergyesi Tibor (1922–2001)


gergyesitibor2

 

Nagy szomorúsággal kísértük utolsó útjára július 16-án kedves barátunkat, a mindenki által szeretett Lucu bácsit. Ismét eltávozott közülünk egy régi, igazi természetbarát.
Lucu bá a természet, a kirándulás iránti szeretetet édesapjától örökölte, amit az iskola, a cserkészet tovább mélyített benne. A háború utáni három éves kényszerû „társasutazásból” visszatérve tovább folytatta a csavargást szeretett Mecsekjében. Az ötvenes évek elején csatlakozott a Pécsi Vörös Meteor Sportkörhöz, melyhez haláláig hû maradt. A ter­­mészetjárás minden ága érdekelte, szeretett túrázni, sok hegység- és városismertetõ ver­­se­­nyen vett részt és ezek szervezésébõl is kivette részét. A magashegyek szeretete vitte a Magas-Tátra és a Szlovák Paradicsom útjaira sok éven át. Segítõkészségére és pontosságára min­dig számíthattunk. Több évtizeden át intézte a Baranya Megyei Természetbarát Szö­­vet­­ség gazdasági ügyeit. A püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosház szinte elkép­zelhetetlen volt nélküle, amíg a betegség nem kezdte ki egészségét. A természetbarát moz­galomban ki­fej­­­tett több évtizedes tevékenységéért elnyerte a Meteor Szövetség „Hattayer Béla” díját is.
Most családoddal, feleségeddel együtt, akik lehetõvé tették, hogy oly sokat velünk lehess, fájó szívvel búcsúzunk Tõled, Lucu bá; emlékedet megõrizzük, példádat követjük. Isten veled!