
A fenti címmel indult a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség nyílttúrája augusztus 15-n.
A túra kitalálója és vezetője Várnainé Meng Hajnalka, a Dráva TSE túravezetője volt. Az idei nyár forróságát ígérte ez a nap is, de Hajni a bejárás tapasztalatai alapján ígért egy két „kellemes” szakaszt is!
A távolsági autóbusz pályaudvaron gyülekeztek a túrára vágyók. A Mecsekszakáli megállónál 25-n szálltunk le a buszról, ahol a büfé és a bolt árukészletének felmérése után túravezetőnk elmondta az útvonalra vonatkozó tudnivalókat. Hajnit ismerve már nem volt meglepő, hogy lesz pár jelzetlen szakasz is! Egy túratársunk a meleg hatására már az első dombról visszafordult.
Idén a rövid távon indulóknak jobban megjött a kedve, 145 induló vágott neki a "hegynek", míg a 20 km-t 63 túratársunk választotta és teljesítette.
A kínálat a szokásos "Tenkeses" volt csoki, cukorka, nápolyi, szilva, zsíros-vajas-mézes kenyér a megszokott borral és szörpökkel kiegészítve.
A rendezésben is a megszokott "összenőtt" csapat / Tekes TE,Dráva TSE, Szent Imre DSK / és jóbarátaik a Vámos Mihály sz.o. és a POEÜ csapatából vettek részt.
Remélem mindenkinek tetszett és máskor is találkozunk a TENKES-en "mert sok jó ember kis hegyen is elfér"!!
Köszönjük a rendezésben részt vállaltaknak és a szponzoroknak / Gyűdi pékség, Ősi Gábor pincészete, Szőlőskert Borozó, Gyógyfürdő Harkány, Cartográfia KFT, Juhász-méz, Siklósi önkormányzat / a segítséget.
(BÁ)
A fotókat: Varga Györgyi, Romvári (Rongyi) Tibor és Deverdicsné Marcsi készítette.
A csapat
Hosszú évek óta tervezgetem, hogy fel kellene mászni a Triglav 2864 méteres csúcsára. Idén végre sikerült összejönni egy hét fős csapatnak, akikkel elindultunk a Juliai-Alpokba.
A Triglav megmászását a könnyebbik, és hosszabb, déli útvonalról terveztük.
Kiinduló helynek Stara Fruzina-t ( Pécstől kb. 500 km )néztük ki, így az első nap az utazás után még 15 km és 1400 méter szint várt ránk. Rögtön az út elején a Mostnica szurdokvölgyét jártuk végig, ahol a keskeny szurdokvölgyben végig zubog a víz. Rengeteg a virág, akármerre tekint az ember, tele ciklámennel, és illatozik az egész völgy.
A Juliai-Alpokban a nyári időszak csapadékos, ezért minden növény nagyon jól érzi magát.
Güdücre érkezésünk másnapján, sofőrünk pihenőnapján egy rövid túrát terveztem a szomszéd településre, Szárhegyre. Kényelmes sétával mentünk, közben az üdülőtelep szép faházaiban és a fotózásra ingerlő gombák sokaságában gyönyörködtünk. Útközben egy medve veszélyt jelző tábla „tömörítette” a társaságot! A két települést elválasztó dombon átjutva a Ferences rendi templomot néztük meg először. A Lázár kastélyt viszont zárva találtuk, mint kiderült privatizáció utáni örökösödési vita miatt... Mielőtt visszamásztunk volna a tetőre, egy kávéra, sörre, jégkrémre (kinek mi) elmentünk az egykori „Fenyő büfébe”. Itt szerencsére a tulajváltás csak névváltozást eredményezett, „Pálinkaház” lett a neve. Egy kis pihenő után elindultunk vissza a szállásra ahol már készült az aznapi vacsoránk, báránypörkölt képében! Ezt a napot már csak egy vacsora utáni zápor próbálta megzavarni, de nem sikerült, mert a házban folytattuk a beszélgetést.