2020. május 279. szám

279. szám & & 2020. május A Fehér-kútra vezető hajdani piros négyzet jelzésű turistaút nyomában 1. bejárás A Mecsek Kalauz 1979-es kiadásában a túraleírásoknál ugyan nem szerepel, de az egyik térképvázlaton feltüntették a Hetvehely - Sás-völgy - Petőcz-puszta - Éger-völgy - Mecsekszentkút - Mandulás - Dömörkapu - Lámpásvölgy - Fehérkút útvonalon vezető piros négyzet jelzésű turistautat. Eredetileg az út Lámpás-völgy után nem a Zsuppon-parlagon át vezetett, mint később, hanem az Andrásbánya-völgy nyugati oldalában (nem a völgytalpon), illetve a Szikit-völgyben a Hármas-forrás érintésével ért Fehér-kútra. Akkoriban a Hármas-forrás a piros négyzet jelzésen volt elérhető, mely nem „zsákjelzés” volt, mint a mostani kék kör, hanem érintette a forrást. Az 1980-as évekre a bánya külszíni fejtésének terjeszkedése elérte az egykori piros négyzet jelzésű turistautat. Ekkor a jelzett út nyomvonalát módosítani kellett. Az új út elkerült az Andrásbánya-völgyből és a Hármas-forrást sem érintette. Helyette nyugatabbra helyeződött a turistaút, és a Zsuppon -parlagon a Tölgyes utat (akkor zöld négyzet, ma zöld kereszt jelzés) keresztezve haladt északnak, majd a kék sáv jelzést elérve, azzal fonódva keletre fordulva érte el a Fehér-kúti kulcsosházat. A Hármas-forrás így jelzett út nélkül maradt. A forráshoz 1983-ban egy új, kék kör jelzést festettek a Fehér-kúti kulcsosháztól kiindulva, így rövidebb szünet után ismét jelzett úton vált megközelíthetővé. (Ez a jelzés létezik ma is. Érdekessége, hogy 1983-1990 között egy „oldalága” is volt: a Fehér-kúti kulcsosháztól délnyugatra, az egykori erdei pihenőpadtól (ahol a mai kék sáv - piros négyzet jelzés kettéválik) egy nyiladékon keleti irányba levezető kocsiutat is kék körrel jelezték, míg el nem érte a kulcsosháztól a Hármas-forráshoz levezető kék kört, így ebben az időben a kék kör jelzés a forrás fölött mintegy „ Y” alakot formált. Ezt a szakaszt az 1983 -1990 közötti Mecsek turistatérképek jelzik, utána ez megszűnt (valószínűleg azért, mert így egy elágazásból három irányba vezetett ugyanaz a jelzés, ami nem szabványos). A régi jelek közül jó szemmel keresve még három, halvány jelzés fellehető. A szerk.) A Mecsek Híradó tudósít róla, hogy 1995-ben a Dömörkapu - Fehér-kút között 3,7 km hosszban felújításra kerültek a piros négyzet jelzések. 1996 -ban a Lámpás-völgy és a külfejtés közötti szakaszon szintén újrafestették a jelzéseket (valószínűleg a fakivágások miatt). 1998-ban a Lámpás-völgy - Zsuppon-parlag közötti szakaszon, 1 km-en szintén felújították a jelzéseket. A 2000-es évek elején a Közép-Mecsekben hatalmas területeket érintett a tarvágás. Ez az erdőrész is letermelésre került, a piros négyzet jelzések ismét eltűntek. (Erről lásd a Mecsek Híradó 2000. szeptemberi számában megjelent „Piros négyzet, 3-as” című cikket.) Ebben az évben az eltűnt jelzéseket egy 0,5 km szakaszon a P+ elágazás és Lámpás-völgy között újrafestették. 2002-ben a nagy jelzésváltozások idején a piros négyzet jelzése és útvonala nem változott, így ekkor még a régi nyomvonalon szerepel a térképeken. Ebben az időtájban nincs hír az újrafestésről, ennek ellenére a 2003-as kiadású Mecsek térképen a külfejtésnél egy rövidebb szakaszon, más nyomvonalon ábrázolják a turistautat. Ez lehetséges, hogy csak a térképi korrekció eredménye, mely során pontosították a térképen ábrázolt útvonalakat, de nem kizárt, hogy kisebb nyomvonalváltozás volt a külszíni fejtés közelében. A Mecsek Híradó 2003. áprilisi számában Koncz Eszter „A Gyula -aknai emlékköveknél” című írásában arról számol be, hogy március elejei túrájuk során a jeges-havas csúszós úton Lámpás-völgy után a nagy sár miatt a túrát folytatni nem tudták, ezért más útirányon mentek vissza Dömörkapu felé. 2003 körül újabb tarvágások miatt „eltűnt” az erdő a meddőhányó és a Zsup-pon-parlag környéki részről. Emiatt a turistaút járhatatlanná vált. Ekkor a turistaút nyomvonalát más útvonalra terelték. A jelzés két szakaszra bontva került felfestésre: a Dömörkaputól Lámpás-völgyig a régi nyomvonalon vezetett, majd onnan a Kanta-vár felé vezető erdei kocsiúton csatlakozott a piros sáv jelzésbe. A másik, a Fehér-kúti kulcsosházhoz vezető szakasz a Rábay-fánál ágazott le a piros sáv és P kereszt jelzésekről. Mivel a Lámpás-völgyben a régi szénbányákat új emlékkövekkel jelölték meg, és a jelzés ezeket már nem érintette, ezekhez egy piros „rom” jelzés került felfestésre (később a bányász emlékűt jelzése is felfestésre került, mely érinti az emlékköveket). A piros négyzet „elterelését” ideiglenesnek szánták (10-15 év, mire az erdő felnő.) Turistatérképeken az új nyomvonal először 2005-ben jelenik meg, ekkor már a Zsup-pon-parlag környékén nem vezetett jelzett út. A témához illő írást találunk még a Mecsek Híradó 2004. június-augusztusi lapszámában, ahol Strasser Péter „A mecseki szénbányászat emlékhelyei a Lámpás-völgyben” című írása ad további tájékoztatót az emlékkövekről. A Mecsek Kalauz 1995-ös kiadásban a 26. túraleírásban szerepel a piros négyzet, a 2002-es kiadásban pedig a 16/a túraleírásban. A 2017-es Mecsek Kalauzban a következőt olvashatjuk a 16/a túraleírásban: „A Dömörkaputól a Fehér-kúti turistaházig valamikor a Zsuppon-parlag irányában, a Hármasforrást érintve vezetett a piros négyzet jelzésű turistaút, melynek nyomvonalát - a külszíni szénfejtés, illetve a tarvágások miatti többszöri módosítás után -meg kellett szakítani, így két részre oszlott. A jelenlegi útvonal jelzéseit 2004-ben festették fel. A megfelelő erdősültség elérése után tervben van ismét a közvetlen útvonal kialakítása Dömörkapu és a Fehér-kúti kulcsosház között, a régihez közelítő nyomvonalon.” A túrázást magam 2003-ban kezdtem, de az egykori piros négyzet jelzésű turistautat már nem volt módom bejárni, hiszen nem sokkal később megszűnt. A régi térképek és szakirodalom tanulmányozása után azonban az egykori út létezése - hasonlóan a Tölgyes úthoz - felkeltette érdeklődésemet. Április 4-én bejárásra indultam: a Fehér-kúti kulcsosháztól indulva jártam be az egykori út nyomvonalát. Meglepő módon sok régi megkopott jelzést találtam, de volt olyan, ami még egészen jó állapotban volt. A jelzések többsége le lett anno szürkítve, vagy fekete törlőkereszttel áthúzva, de ezek lekopása után lassacskán újra előjönnek az egykori jelzések. Ami érdekes, hogy Fehér -kút irányából a Tölgyes útig, a Z+ kereszteződéséig viszonylag sűrűn találni régi jelzéseket. Innentől azonban a Zsuppon-parlagon a Lámpás-völgyig mindössze egy db jelzést találtam, az is még nagyon régi, „színbetöltetlen” (belül üres) négyzet volt. A Lámpás-völgyben a patak partján, az emlékkövek környékén ismét felbukkantak a régi jelzések. A tarvágás és a turistaút nyomvonalának megváltoztatása után immár 16 év telt el. Mint bejárásom során kiderült, az egykori út nyomvonala 100%-ban jól járható, az út mentén az erdő felcseperedett, az egykori utat ma is járják, nincs elvadulva, elbozótosodva, így az turistaút számára kiválóan alkalmas lenne. Bízom benne, hogy a későbbiekben mód nyílik a régi turistaút nyomvonalának visszaállításra, hiszen az egykori terelésre ma már tulajdonképpen nincs szükség, és így Dömörkaputól a Lámpás-völgyön át ismét közvetlen út vezethetne Fehér-kútra. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a Zsuppon-parlag középső részétől nem lenne-e mód a Hármas-forrás felé vezetni a jelzést, mivel láttam, hogy egy jól járt szekérút ágazik ki a Zsuppon-parlagtól nyugatra, de ezt a részt most nem jártam be, a későbbiekben viszont még tervezem. 2. bejárás A második felfedező utamon célom az volt, hogy megleljem az egykori piros négyzet (még korábban 3-as számjelzésű) turistaút nyomvonalát a Hármasforrás alatti részen. A Fehér-kúti kulcsosház felől indultam és az ismert kék kör jelzésen értem le a 3-as forráshoz. A Fehér-kúti kulcsosháztól délre, a Szikil-völgyben fakadó Hármas-forrás régen a területen áthaladó piros négyzeten volt elérhető, ma a „zsákutca jellegű” kék kör jelzésen csak egy irányból érhető el. A „Baranya megye földrajzi nevei ” című kiadvány az alábbiakat írja: „Szikil-vőgy: Szükilvőgy, 1875: Szikil-hegy foka. A kőszénbányászás után Pécsett vasgálic és timsó bányászásával is foglalkoztak. Ezek az üzemek a DGT nagyszökili bányája mellett voltak. A timsó és gálichuta azonban csak 4, illetve 7 évig tudta fenntartani magát.” A vízkifolyás megjelenése alapján egy forráscsoport, mivel három helyen is tapasztalható a vízjelentkezés. A forrás helyszínén már az 1950-es években állt egy, a jelenleginél kisebb, kötéssel, homokkőből összerakott építmény, melyen a Csokonay Sándor által szépen faragott, még betűvel írt HARMAS-FORRAS feliratú márványtábla volt elhelyezve. Már ekkor is kifolyócsöves volt. A forrás építményét az 1970-es évek végén lebontották, és egy nagyobb falazatot építettek, szintén homokkőből. A jelenlegi márványtábláját Kocsis József erdész készítette, aki akkor a keresztkunyhói erdészházban lakott. A forrás vize a felső triász homokkő és aleurit rés- és hasadékvízéből, valamint esetenként a takarórétegben összegyűlő vízből utánpótlódik viszonylag gyér hozamokkal. Vízhozama az utóbbi években 0,4-3 liter/perc értékű. A 19. században „Piczivoda” elnevezéssel volt ismert a forrás, mely pici vagy kis vizet jelent. A forrástól lefelé, kb. 50 m-en nincs út, de a fák között tovább lehet menni, majd nem messze a forrás alatt egy széles, jól járt, és ma is használt út indul el, mely fokozatosan a domb oldalába kanyarodik fel. Ezen a részen most is erdei munkákat végeznek, erdőgyérítés, fakitermelés folyik, szerencsére nem tarvágás. A vékonyabb fákat sorban az út mellett depózzák fel. Az út lejtősen ér egy zsombékos tisztásra, ahol az út nyugati oldalán, egy fúrás során keletkezett mesterséges forráshoz érünk. Vascsőből csorog a kút vize (kb. 4 li-ter/perces vízhozammal), melynek vastartalma igen magas lehet, hiszen környezetében rozsdaszínű kiválás mutatkozik. A forrás alatt már a külszíni fejtés rekultivált dombjával találkozunk. Az ösvényen itt is járható az út egészen a Zsuppon-parlagig, ahol már múlt alkalommal jártam, és megbizonyosodtam, hogy onnan is le lehet érni - jól járható úton - a Lámpás-völgybe. Az egykori piros négyzet (régi 3-as) jelzésű turistaút az 1980-as évek elejéig létezett, melyet az 1970-es évek turistatérképei is ábrázoltak. A most bejárt szakaszon egyetlen régi jelzést (sem 3-ast, sem piros négyzetet) nem találtam, de nem is találhattam, hiszen a teljes szakaszon az 1970-es évek végétől kezdődően az 1980-as évek elejére letermelték az erdőt. Alapjában sem sok esély lett volna 40 éves jelzésekkel találkozni, de nem is maradt meg abból a korszakból egyetlen fa sem. Hogy mégis mi bizonyítja azt, hogy valóban az eredeti útvonalat találtam meg, és jártam be, azt Berki Zoltán térképész és turistakalauz szakíró levele hitelesíti, melyet még a bejárásom előtt küldött: „Az útvonalon szüleim jártak 1967-ben, akkor készült a Mecsek kalauz 21. oldalán lévő fotó (még Hármas-forrás - betűvel...). Én 1975-ben jártam rajta (vittek arra, 10 éves voltam), egy hatalmas tarvágásra emlékszem a Hármas -forrás előtt, meg arra, hogy egy vörös vizű forrás volt kb. a Zsuppon-parlagnál az út bal oldalán, s valami „Indián-forrás” felirata volt (valószínűleg csak úgy odaírta valaki, nem volt foglalva). Útvonalunk Dömörkapu -Fehér-kút - Kereszt-kunyhó - Kantavári-forrás - Dömörkapu volt.” Tehát a vörös vizű forrás mind a mai napig megvan (igaz „indián” felirat már nincs), így ha egyszer újra jelzett út vezetne a Szikil-völgyben és a Zsuppon-parlagon, akkor az erre járók két vízkifolyással is találkozhatnának. Az út jelentőségét a 2020-ban kiadott Mecsek-Villányi-hegység turistakalauz is kiemeli a 21. oldalon, a Mecsek turistaútjainak kialakulása, hálózata című fejezetben: „A Mecsekben az 1968-ban, Pécsbánya szomszédságában megnyitott szénbánya, a Karolina külfejtés terjeszkedése miatt megszűnt a Dömörkapu - Hármas-forrás - Fehér-kúti turistaház közötti fontos piros négyzet turistaút.. Biki Endre Gábor Az Ifjúsági Unió Pécs beszámolója a 2019-es évről Szűkebb régiónk civil szervezeteként arra törekszünk, hogy a fiatal korosztály tagjainak lehetőséget teremtsünk egy élhetőbb életmód megismerésére, melyben a közösséghez tartozás, a természettel, a környezettel való összhangban élés és tenni akarás, diszkrimináció- és előítélet-mentesség értéknek számít. A természetjáráshoz kötődő tevékenységeink: Kardos úti kulcsosház - ifjúsági szálláshely és szabadtéri közösségi tér A Kardos úti kulcsosházban ifjúsági szálláshelyet üzemeltetünk, azt önkéntes munkában felújítjuk, akciókat és közösségi eseményeket szervezünk a területére. A szállásdíjat az épület és a berendezés folyamatos karbantartására, komfortosabbá tételére fordítjuk. Rengeteg önkéntes munkával olyan értéket hoztunk létre, melyet széles körben használhatnak, élvezhetnek a Mecseken kirándulni, túrázni szeretők. A természetjárás, a szabadidősport tevékenység nagyban segíti a fiatalok egészséges életmódjának, a természet szeretetének, védelmének kialakulását. A Kardos úti kulcsosháznál végzett munka a közösségformálásban és felelősség vállalásban, az értékek megőrzésében tölt be komoly szerepet. A kulcsosház működtetésével lehetőséget biztosítunk a fiataloknak, a város lakóinak, a hozzánk látogatóknak. Ezúton is köszönjük az arra túrázóknak, hogy segítik tisztán tartani a területet, felhívják figyelmünket az esetleges problémákra, hiányosságokra. Továbbra is várjuk jobbító szándékú észrevételeiket. Természetjáró infrastruktúra: Kardos úti kulcsosház 298 fő vendégéj, 6 fő önkéntes, 900 óra önkéntes munka. Egészséges életmód: testi egészség fejlesztése - természetjárás számokban A Pécs Városi Természetbarát Szövetséggel közös túraprogramokon (Nőnapi túra, Mikulás túra) kb. 450 fő vett részt. A nyugdíjas természetjárók részére is szívesen adtuk a kulcsosházat. Ifjúsági klub Az általunk működtetett ifjúsági klub, szakcsoportok, szervezeti tagok részére rendszeresen szerveztünk túraprogramokat, beszélgetéseket, közösségi programokat, ismeretátadó előadásokat. Tagjai vagyunk több hálózatnak, amelyeken keresztül kifejthetjük segítő, közvetett és közvetlen tevékenységünket. Munkánk alapján kétszer lettünk a Tett-Hely Hálózat Hálózati Díjasa. Balokány Ligetért Összefogás A Balokány-ligetben folyamatosan dolgozunk a park tisztításában, karbantartásában. Aktívan veszünk részt a programok szervezésében, rendezésében. Háber János elnök MÚLTIDÉZŐ Több mint negyven éve, a kéktúrán... A PTTE (Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület) Ifjúsági és Munkás Klub túraszakosztálya 1977-ben a Balaton-felvidék után a Keszthelyi-hegységben túrázott. Indulás Tapolcáról, de előtte egy „jó kiadós reggeli”, majd vonattal Le-sencetomaj vasútállomásig utaztunk, ahonnan Vállus felé vettük az irányt. Nyári idő lévén, már korán meleg lett. Pár óra múlva beértünk egy szőlőkkel telepített völgybe. Sorban szép présházak, pincék. Egyikünk-másikunk szóvá tette, hogy a „jó reggelire” jó lenne egy pohár borocska, vagy egy fröccs. Hittem, hogy a présházak közül csak nyitva találunk egyet, ahová betérhetünk egy kis borkóstolóra. No, végre egy ajtó messziről sötétedett: nyitva volt! Gondoltam egy kis furfangra! Beköszöntem: - Adjon Isten jó napot! Csend. - Szép jó napot! - köszöntem be újra, kissé hangosabban. Valahonnan mélyről szólt egy halk hang: - Jó napot! Jövök már! Egy bácsika került elő a pince mélyéről. Újabb köszönés, parolázás után a gazda kérdezte tőlünk, honnan jöttünk, hová tartunk? - Pécsről jövünk, kéktúrázunk. Az éjjel Tapolcán aludtunk, ma meg Keszthelyen van a szállásunk - feleltem, majd ezek után szóba hoztam: nem tudna egy kis vizet adni, mert igencsak „szomjazunk”? Mire a válasz: - Hát, fiam, a víz itt nagyon drága, de egy pohár borral nagyon szívesen megkínálok mindenkit! Úgy is lett, majd megköszöntük a finom, hűs nedűt, és indultunk tovább a „kék úton”. Még hallottuk a bácsika utánunk küldött szavait: - Ilyen messzire jöttek gyalogolni! No, hát csak hadd menjenek! Gida Tibor Dráva TSE HÍREK ■ A koronavírus járvány miatt a tervezett Baranya megyei természetjáró rendezvények továbbra is elmaradnak. Ugyancsak szünetelnek szövetségünk Tímár utcai helyiségében a keddi ügyeletek is. A korlátozások enyhítését, esetleges feloldást figyelemmel kísérjük, a rendezvények újbóli indulásáról a honlapunkon adunk tájékoztatást. Kérjük, látogassák honlapunkat (www.baranyatermeszetbarat.hu)! ■ Bélyegző pótlás: az elmúlt évben sajnos három alkalommal, és most ismét pótolni kellett a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra „Patacsi mező” bélyegzőhelyén a bélyegző gumit. Valaki (valakik) folyamatosan megrongálják ezt a bélyegzőt. Reméljük, hogy a most kihelyezett bélyegző sokáig fogja kiszolgálni a túrázókat! ■ Útjelzés-felújítások a Baranyai-dombságban: 2020 tavaszán összesen 19 km hosszúságban újultak meg a turistajelzések a Kelet-Baranyai-dombságban. A Baranyai Sárga túra útvonalán két szakasz került felújításra. Az egyik szakasz a Szabari-erdő északkeleti sarka - Nagy-fa - Görcsönydoboka (Görcsöny északi falurészig) 8 km hosszan, a másik a Somberek - Mária-kápolna, Szent-kút - Palotabozsok (falu északi végéig) 11 km hosszan. A két szakasz közti rész - Görcsönydoboka és Somberek között - a tavalyi évben került felújításra, ezért arra most nem volt szükség. A jelzések felújítását Görcsönydoboka, Somberek és Palotabozsok Önkormányzata támogatta, a kivitelezést pedig Biki Endre Gábor valósította meg. Markesz István és fiai felújították a Liptód környékén található útjelző táblákat. A táblák favédő kencével lettek átkenve, és a jelzéseket is újrafestették rajta. Köszönjük munkájukat, amivel segítik, hogy az erre túrázók biztosan megtalálják a kijelölt útvonalat, és esztétikus táblák fogadják az erre járókat. (Forrás: baranyaidombsag.ucoz.hu) Mecsek Híradó. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti: Strasser Péter. Megjelenik minden hónap első keddjén (július és augusztus kivételével). A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-áig kérjük a szövetséghez eljuttatni (762l Pécs, Tímár u. 21.). Ügyeleti idő: kedd 16-18 óra. Szerkesztői telefon: 20/522-2953; e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; internet: www.baranyatermeszetbarat.hu