MECSEK HÍRADÓ

A Mecseki Karsztkutató Csoport
tevékenységének bemutatása

Az 1972 óta évenként megkért hatósági engedéllyel mûködõ barlangkutató csoport a tudományos igényû munkák mellett számos korábban ismeretlen barlangot fedezett fel. Az évi jelentéseket a helyi hatóságnak és Budapestre a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulatnak, valamint a Barlangtani Intézetnek küldjük meg. (Az utóbbi évek jelentései a Mecsek Egyesületben is megtalálhatók.)

A dátumváltást megelõzõ évben készült jelentésükbõl kiragadott - rövidített - részlet közreadásával képet alkothatunk az utóbbi néhány évben végzett barlangfeltárásokról.

1995 februártól kezdõdött kapcsolatunk a Mecsekben azóta is tevékenykedõ szegedi egyetemisták barlangkutató csoportjával. Az elõzményekrõl annyit, hogy õk - mint a mi csoportunk is - a Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztályába tartoznak. Ennek alapító csoportja Vas Béla vezetésével a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal Barlangkutató Csoportja (illetõleg ennek idõközben történt névváltozásai során utódcsoportjai). A Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztályának (elnöke Kis Péter) késõbb további szakosztályai keletkeztek a már mûködõ csoportok önálló tevékenységével. Így a József Attila Tudomány Egyetem Barlangkutató Csoportja (1998-tól Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület). Errõl tájékoztatót olvashatunk a Mecsek Egyesület 1998-as évkönyvében. Majd a barlangkutató osztályhoz csatlakozott 1997-ben a Mecseki Karsztkutató Csoport is.

A Természetbarát Szövetség Barlangászati Szakbizottságának vezetõjeként Rónaki László minden évben különbözõ népszerûsítõ programok és elõadások szervezését vállalta. A szövetség kiadásában megjelent könyv egy-egy fejezetét Kraft J. és Rónaki L. írta (l. lejjebb).

A Pécsi Elektromos SE tagsága révén a koszonyai kulcsosházban elhelyezve fogadtuk, és öt napon át kalauzoltuk a Mecsek- és Villányi hegységi barlangok bemutatásával a G.S. CAI. Palermói barlangkutatókat (1996 ápr.). Ennek emlékét õrzi, a vezetõjükkel (Sammataro Salvatore -Totó-) közösen felfedezett, akkor megnyílt Pelermo-víznyelõ.

A szövetség elnökének, Baronek Jenõnek, és Kiss Lajosnak sokrétû segítségéért köszönettel tartozunk.

A Spirál-víznyelõ 19 évvel korábban kezdett bontása 1996-ban eredményre vezetett, miután sikerült lejutni a Mecsek legmélyebb víznyelõjébõl a felszín alatt közel 100 m mélyen kanyargó 60 m hosszú, patakos, Verecke-folyosónak elnevezett járatba. Ez nagy reményekre jogosítja a kutatókat, mert a legnagyobb vízgyûjtõ területtel rendelkezõ Vízfõ-forráshoz tartozik, kiemelt fontosságú területrészen. Ezzel a felfedezéssel (Kéki A. - Nemes B.) újra fellendült a csoporttevékenység.

A mecseki barlangkutatók elsõ találkozóját a Spirál ismertetésének jegyében tartottuk a Pro Natura Egyesület kezdeményezésére, melyen a szegediekkel, továbbá néhány vendéggel 38 fõ gyûlt össze a Büdös-kúti turistaháznál.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (dr. Iványi Ildikó ig.) és munkatársai a csoport kéréseit segítõen támogatták minden esetben. Támogatásukkal készítettük el a barlangbejárat korszerû lezárását is.

A Mecsekben harmadik alkalommal került megrendezésre 1997-ben (Pro Natura szervezésében) az Országos Barlangnap. Ez alkalomra sikerült kiadni a Mecseki Karsztkutató Csoport Jubileumi Évkönyvét, mely az MKCS 25 éves tevékenysége mellett még többek között két évszázad karszt- és barlangkutatásáról ad áttekintést igen sok új információval.

Az 1999-es évi jelentés a területen 1995-tõl tevékenykedõ 71 személy adatairól ad számot, valamint ez idõszak során kutatott barlangok új feltárásként nyilvántartott bejárható hosszúságait.

• A Spirál-víznyelõ 1977-1996 közötti évek során történt feltárása össz hosszban 71 m-nek adódott a "bejutást" megelõzõen. A Labirintusból 1996-ban történt továbbjutás napjainkig 291 m-rel növelte a Spirál-víznyelõ-barlang méretét, mely így összesen 362 fm-nek adódik.
• A Büdöskúti-víznyelõ 1972-80-as években feltárt 14,9 m poligon hosszban 8 m mélyen induló 10 m hosszú lejtõs járat tölcséréig a késõbbiekben feliszapolódott szakaszt 1997-ben újra bontottuk 8 fm hosszban, és így a korábbi végpontot 5,5 m-re megközelítettük.
• A Szárazkúti-víznyelõ már korábban feltárt 20 m-es szakaszát elzáró bemosott uszadék és patakhordalék dugóktól 1997-ben megtisztítottuk.
• A Terrárium-nyelõ kibontását 1997-ben 3,5 m mélységig végeztük.
• Az Akvárium-víznyelõ kibontását 1997-ben kezdtük és azóta 14,5 m-ig jutottunk a függõleges csõszerû szakasz után enyhén lejtõs, majd újra mélyülõ üregben.
• A Horgász-barlangnak elnevezett nyelõt 1997-ben 11 m mélységig sikerült kibontatni.
• A Kis-Fáni-nyelõ megbontásával 4,5 m mélységig jutottunk.
• Kovácsszénáján kialakított park hajdani kõfejtõjében megnyílt kõfülke 1997 évi feltárása 2,5 m-ig tette szabaddá a barlangkezdeményt.
• A Nagyharsányi-hegycsúcs barlangjában a kõtörmelék között Kéki A. és Glöckler G. munkája nyomán 8 fm újabb üreget ismerhettünk meg 1997-ben.
• A Vaczak-nyelõ 1998-99 évi bontása függõlegesen 14 m mélységig megtörtént, de úgy tûnik, hogy az újabb szûkület végleges akadályt képez.
• A Rózsa-nyelõ 1998 évi bontása 2,5 m-ig jutott.
• A Hátas-nyelõ bontásával 1998-ban 11 m mélyen elakadtunk.
• A Palermo-víznyelõ felfedezése óta kitágult beszakadását az agyagos tömedéktõl 1998-ban 2,4 m-ig sikerült kibontani, de azóta az üreg folyton változik mélységben és átmérõben a levonuló árvizek hatására.
• Kovácsszénáján a Füstös-lik 1998-ban történt régészeti feltárása során a kutatóárkok 29 folyóméterébõl mintegy 5m³ anyag átszitálására került sor. A felfedezett Forráscsatorna 10 m-el tovább növelte a járatok hosszát.
• A Kis-Füstös-lik (Kõfülke) feltárását 1998-99-ben végeztük összesen 8 fm-bõl több mint 13 m³ anyag kitermelésével és átvizsgálásával.
• A Tomika-zsomboly korábban (1983 XII. 10) huzatos Száraz zsombolynak nevezett 8 m mélységig járható aknáját, melynek alján a szûk lyukba eresztett függõt 10,5 m-ig engedtük. 1999-ben megbontva 1,5 m-rel mélyítettük. Jelenleg tehát 9,5 m mély.
• A Szem-kõfülkét 1999-ben találtuk meg és dokumentáltuk, szintes bemélyedéseként 6 m-rel.
• Ez év végén ismertük meg és felmértük az abaligeti út mentén felszakadt Régi-nyelõt, melynek járható hosszát a mérõzsinórral 6,5-m-nek találtuk.

Mindezen kisebb feltárásaink összes folyómétere 473 m-nek adódott. Ehhez adva a Spirál 362 összesített fm-ét, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy csoportunk az utóbbi évek során 835 fm feltárással jelentõs eredményt könyvelhet el.

Rónaki László

Ünnepség a Kardos-úti kulcsosházban

Április 16-án bensõséges, jó hangulatú ünnepség keretében köszöntötték természetbarát társai 90. születésnapján Exner Miklóst, a PTTE Nyugdíjas Szakosztályának alapító, és ma is aktív tagját. Az ünnepségen részt vette a szakosztály 48 tagja, a Spartacus Természetbarát Szakosztály képviselõje, valamint Strasser Péter, a Pécs Városi Természetbarát Szövetség elnöke.

Ragyogó napsütésben, a kulcsosház árnyékos udvarában terítették meg az asztalokat mindenféle finomságokkal, saját készítésû süteményekkel, pogácsákkal, szendvicsekkel, és az ugyancsak saját termelésû borok sem hiányoztak a jó hangulat megteremtéséhez. Az ünnepség a szakosztály egyik tagja, Gálhidi Éva által felolvasott megható verssel kezdõdött, majd Karádi Károly, az egyesület elnöke köszöntötte az ünnepeltet, méltatva a természetbarát mozgalomban sok évtizeden át kifejtett tevékenységét. Exner Miklós többek között a II. világháború elõtt mûködõ Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) pécsi csoportjának volt egyesületi pénztárosa; részt vett az Isten-kúti Turistaház és a Fehér-kúti Turistaház építésében, mint az építõ bizottság tagja. A háború után átszervezett természetbarát mozgalomban az ugyancsak PTTE (Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület) néven megalakult egyesület nyugdíjas szakosztályának alapító tagja és hosszú évekig vezetõje, valamint az egyesület elnökségi tagja volt, s egyik létrehozója a Hársas kulcsosháznak. Már 80. életévéhez közeledett, amikor a szakosztály átvette a Kardos-úti kulcsosház romos épületét, és azt felújítva és kibõvítve a Mecsek egyik kedvelt kulcsosházává alakították át.

Karádi Károlyt követõen Strasser Péter köszöntötte az ünnepeltet a pécsi és baranyai természetbarátok nevében. Köszöntõjében kiemelte, hogy a természetjárás "nagy öregjeit" azért is tisztelni kell, mert életük és munkájuk példaképül állítható a fiatalok, a gyerekek, a jövendõ nemzedék elé, és fontos, hogy a fiatalságnak legyenek példaképei. A köszöntések elhangzása után a résztvevõk kötetlen beszélgetése, a visszaemlékezések tették hangulatossá az ünnepséget.

Kedves Miklós "bácsi"! Kívánjuk, hogy még sokáig, sok évig jó egészségben vegyél részt a természetbarát mozgalomban, annak népszerûsítésében, jó példát mutatva az utánunk következõ generációknak.!

Az ünnepség hangulatos és színvonalas megrendezése a szakosztály jelenlegi vezetõje, Jakab Ferencné és kitûnõ csapata jó munkáját dicséri.

Karádi Károly

Tavaszi túra Koszonyatetõre

Április 22-én, szombaton reggel a 14-es autóbusz Petõfi-aknai végállomásánál már várta kirándulócsoportunkat Kiss Lajos bátyánk. 12-en voltunk; kellemes, meleg idõben indultunk el.

A bánya sivár területét elhagyva a tavaszi erdõ minden szépségével fogad bennünket. A téli kopár erdõ üde zöld színû ruhába öltözött, virágzó fák, bokrok között vezetett utunk. Kövestetõre érve pihenõt tartottunk. Lajos bácsi részletes, érzelmekkel töltött tájékoztatót adott a hajdani transzformátorházból turistatársai segítségével kialakított kulcsosházról, amely mára teljes kényelmet nyújtó vendégfogadóvá, üdülõvé nõtte ki magát a Hármas-hegy nyugati lábánál. Az épület nem csak kívülrõl szép: parkja gondozott, jó levegõ és csend várja-fogadja az idejövõ pihenni vágyót.

Tovább indulva egy kis kitérõt teszünk, s megtekintjük a volt fonolit (hangkõ, pengõkõ) kõbányát. Kövét fõleg útépítésnél használták. A volt kétszintes bányaudvaron kisebb-nagyobb sziklatömbök pihennek. A természet azonban láthatóan ismét birtokba veszi a tõle egykor elvett területet. A volt bánya közvetlen szomszédságában a vasasi külszíni fejtés nagy területû, fekete, mély ürege tátong; itt még javában folyik a szén kitermelése.

Utunk mentén az erdõben hatalmas sziklatömbök tûnnek fel. Béta-bányához érkezünk. Még állnak az egykori kiszolgáló épületek, ám "szorgos" kezek dolgoznak rajtuk. Távolból is látszik: ami csak kiszedhetõ belõlük, azt elviszik. Az aknatorony hatalmas kerekei állnak. A torony tetejérõl, mint kilátóról szemléli valaki a környéket. A volt bánya területét rendezik, egyengetik, földdel takarják be. Így sem szép a látvány. A területtel kapcsolatos új hír: itt szándékoznak valakik akkumulátor feldolgozó, vagy bontó üzemet kialakítani... Nesze neked természet, emberek egészsége!

Egy rövid szakaszon mûúton haladunk. Kisebb-nagyobb gödrök, süllyedések követik egymást, a mûút maga is lesüllyedt egy darabon vagy fél métert. A föld alatti üregek erõsen "dolgoznak".

Koszonyatetõre érünk. Lajos bátyánk itallal kínál, és húsvéti festett tojással lep meg bennünket. Pihenés közben elfogyasztjuk a hozott elemózsiát, majd indulunk az István-akna felõl érkezõ autóbuszhoz, hogy visszatérjünk otthonunkba.

Köszönjük a túravezetést, a részletes tájékoztatást a tudnivalókról. További jó egészséget kívánunk Neked, Lajos bácsi!

Kazal György

Konferencia - alacsony hatékonysággal

Az Ifjúsági és Sportminisztérium az ifjúsági turizmusban és a természetjárásban érintett ifjúsági közösségek, egyesületek, szakosztályok és más civil szervezõdések részvételével 2000. április 14-16-án "Ifjúsági turizmus és természetjárás az ezredfordulón" elnevezéssel szakmai konferenciát rendezett a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban. Baranyából is több pedagógus, illetve egyesületi képviselõ vett részt - az elõzetes programtervezet alapján - tartalmasnak és hasznosnak ítélt rendezvényen.

A hosszú és vontatott plenáris ülések, az éjszakába nyúló szekcióülések azonban többnyire nem elégítették ki elképzeléseinket és elvárásainkat. Bár én csak a magam nevében nyilatkozhatom, de beszélgetve több résztvevõvel tudom, hogy õk is hasonlóan értékelték a három napot.

Néhány elõadón kívül - mint Cziráki Péter, a Zöld Pont szerkesztõség vezetõje, aki "Az ifjúsági turisztikai információs rendszer bemutatása" címmel lényegre törõ és élvezhetõ tájékoztatást adott, vagy egy-két szekcióvezetõ, mint Tóth József, az ISM fõosztályvezetõ-helyettese - többnyire vontatott, statisztikai számadatokkal terhelt és egymást ismétlõ elõadásokon igyekeztünk némi új információmorzsát összegyûjteni. Többször elhangzott a résztvevõktõl a kérdés: megfelelõ fórumon mondjuk-e el gondjainkat? Egyértelmû válasz egyszer sem érkezett, mint ahogy arra sem: továbbítják-e a felvetett problémákat és javaslatokat?

Sokan úgy láttuk, hogy hasznosabb lett volna a csodálatos idõben egy-két szép túrát tenni a szabad levegõn, kötetlen beszélgetéseken megosztani tapasztalatainkat és ötleteinket. Fõként a Magyar Természetbarát Szövetség tagjainak olyan érzésünk volt, hogy nem annyira a turizmus és a természetjárás állt a szervezõk elképzeléseinek a centrumában. Végül a helyzetet jól felismerõ és aktív túratársaink egy állásfoglalást készítettek a konferencia zárására, amit a résztvevõk egyhangú szavazással elfogadtak és átadták Szabó Lászlónak, az ISM helyettes államtitkárának, hogy azt továbbítsa a miniszterelnök úrnak.

Következõ számunkban errõl részletesebben beszámolunk.

Õri Zsuzsanna

Igazgatóságunk kérésére a Kõszegi-forrrás közelében elhaladó zöld sáv jelzésû turistaúton a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség útvonal módosítást hajtott végre. A korrekcióra azért volt szükség, mert az országos erdõrezervátum hálózatba tartozó "õserdõ" magterületén haladt keresztül a turistaút, és a kezelési irányelvek szerint itt lehetõség szerint semmilyen emberi tevékenység nem befolyásolhatja a természetes folyamatokat. A zöld sáv jelzés új nyomvonalon halad, a Kõszegi-forráshoz pedig egy zöld kör jelzésû úton lehet lemenni. A változásokat a mellékelt térképvázlat ábrázolja.

Nagy Gábor
tájegységvezetõ

HÍREK

• Nem szûnik meg: egyes híresztelések szerint a Dél-Zselicben lévõ terecsenyi Aligvár Kulcsosház megszûnik. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Kelemen Gyula, a boldogasszonyfai önkormányzat terecsenyi képviselõje tájékoztatta szövetségünket. E szerint a kulcsosház kezelésérõl szóló szerzõdést az önkormányzat felmondta a Lõrinci Barangolók Egyesületével, és 2000. május 1-jétõl a kulcsosházat az önkormányzat üzemelteti tovább. A házban hosszabb ideig tartó felújítási munkálatok kezdõdnek, melyek ideje alatt a mûködés szünetel, de utána a ház továbbra is természetbarát szálláshelyként fog tovább üzemelni.
• Kivágták a hársfákat: a Dél-Zselicben az Almamellék irányából Sasrétre vezetõ "Hársfás út" (P + jelzés) öreg hársfáit kivágták, így most már csak a hatalmas tönkök látszanak. A Dél-Zselic egy szép látványossággal lett szegényebb. Reméljük, hamarosan újratelepítik a fákat.
• Tubes-kilátó: remény van arra, hogy a kilátó teteje is elkészül a júniusi Gyalogtúrázók és Turistadalosok Országos Találkozója idõpontjára - tájékoztatta szövetségünket Kovács Szabó János. Mindannyiunk örömére szolgálna.
• Útjelzés-változás a Sárkány-szakadéknál: a Vízfõ irányából Orfû, majd Jakab-hegy felé vezetõ zöld sáv jelzés Orfû falun a sárga sáv jelzéssel együtt halad végig. A Sárkány-forráshoz (a Sárkány-szakadék aljára) a zöld háromszög jelzésrõl leágazó kör jelzés vezet be.
• A Dunatáj Országjárók Baráti Köre részére Halmai Istvánné szervezésében Baján április 10-én a Mecsek hegység kialakulásáról és vízföldrajzi helyzetérõl tartott elõadást Rónaki László. A 30 érdeklõdõ között Pécsrõl Kiss Lajos tagtársunk, valamint Baja város polgármestere, Széll Péter úr is jelen volt. Az elõadás befejezéseként megtekintették a Pécsi TV és a Szekszárdi Tv által készített videofelvételt a Spirál-víznyelõ-barlangról. A 20 perces összeállítást Gál György tagtársunk készítette.

Nyílt túrák

• május 6, szombat: Vár-völgy - Cigány-hegy - Óbányai-völgy - Mecseknádasd (14 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron, 8.45 órakor. Túravezetõ: Járányi Lászlóné.
• május 13, szombat: Magyarürög - Panoráma-út - Sasfészek - Jakab-hegy - Magyarürög (14 km). Találkozás az uránvárosi buszvégállomáson a 24-es autóbusz megállójában 9.00 órakor. Túravezetõ: Kaszás Károlyné.
• május 21, vasárnap: "Zselici tájakon". Útvonal: Kishajmás - Hollófészek - Györgymajor - Korpád - Bükkösd (21km). Találkozás a pécsi vasútállomás csarnokában 7.00 órakor. Túravezetõ: Gõbölös István.
• május 27, szombat: Márévár - Somosi-kút - Farkas-árok - Cigány-hegy - Máré-csárda (16 km). Találkozás a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron 8.45 órakor. Túravezetõ: Medovarszky László.
• június 4, vasárnap: Árpádtetõ - Páfrányos - Mánfa - Sikonda - Pölöskei-tó - Komló (21 km). Találkozás Árpádtetõn 7.45 órakor (elérhetõ a pécsi vasútállomás elõl 7.10 órakor induló 31-es autóbusszal). Túravezetõ: Õri Zsuzsanna.

A Komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái, komlói kiindulással

• május 7, vasárnap: "Bazsarózsa túra". Útvonal: Hosszúhetény - Nagymezõ - Püspökszentlászló - Zobákpuszta (10 km) - Komló (16 km). Indulás 8 órakor a hosszúhetényi autóbuszjárattal Túravezetõ: Stranszky Istvánné.
• május 14, vasárnap: Mecseki barangolások. Útvonal: Sikonda - Vágotpuszta - Kecskehát - Dóczy-malom - Sikonda (10 km), ill. Sikonda - Vágotpuszta - Kecskehát - Nagy-Mély-völgy - Anyák kútja - Mánfai templom - Mánfa - Komló, Kökönyös (20 km). Indulás 8 órakor a sikondai buszjárattal. Túravezetõ: Õri Zsuzsanna.
• május 21, vasárnap: Máza - Vörös-cser - Büdös-kút - Pásztor-forrás - Máré-csárda (15 km). Indulás a 6.50 órai bonyhádi buszjárattal. Túravezetõ: Iván Attila.
• május 27, szombat: Márévár - Somosi-kút - Farkas-árok - Cigány-hegy - Máré-csárda (16 km) - Vörösfenyõ kh. (20 km). Indulás a 7.35 órai mágocsi buszjárattal. Túravezetõk: Rácz János, Medovarszky László.
• június 4, vasárnap: Árpádtetõ - Tripammer-fa - Páfrányos - Mánfai-templom - Mánfa - Sikonda (9 km) - Vadásztanya - Körtvélyes - Pölöskei-tó - Komló (20 km). Indulás:a 7.30 órai pécsi buszjárattal. Túravezetõ: Õri Zsuzsanna.

Rendezvények

• május 6: Madarak és Fák Napja - túra és vetélkedõ általános iskolások részére. R.: Pécs Városi Természetbarát Szövetség. Rajt: Pécs, Állatkert 8.00-9.00; cél: Remeterét. Részvétel: 2-5 fõs csapatokkal, nevezési díj nincs. Elõzetes jelentkezés és információ: Strasser Péter, tel.: 72/481-961 (napközben), 256-508 (este).
• május 6: Mecsek - Tikkurila Kupa turisztikai akadályverseny, Abaliget. R.: Lõrinci Barangolók Egyesülete, Baranya Megyei Szabadisõsport Szövetség. Rajt: Abaliget, ált. iskola, 8.00-10.00. Részvétel: általános iskolás, felnõtt és családi kategóriában 4-6 fõs csapatokkal. Nevezési díj: 150 Ft/fõ. Elõzetes nevezés és információ: Papp Csaba, tel.: 73/370-394.
• május 13: Természetjáró Fiatalok Megyei Találkozója, Pécs-Égertetõ. R.: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség. Résztvevõk: általános és középiskolás természetjárók 2-5 fõs csapatai. A programban természetjáró akadályverseny és turisztikai elméleti verseny szerepel, melynek témái: a Jakab-hegy és környéke, ill. turisztikai ismeretek. A délelõtti programok után közös szalonnasütés, kötetlen beszélgetés (a nyersanyagot a rendezõk biztosítják). Részvételi költség csapatonként 200 Ft. Nevezés elõzetesen május 5-ig Strasser Péternél (tel.: 72/481-961 - napközben, 256-508 - este), ill. kedden a szövetségben.
• május 20: kirándulás a Kis-Balatonhoz. R.: Túravezetõk Klubja. Részvételi költség: 2000 Ft/fõ. Jelentkezés Börcsök Györgynél esténként a 73/476-012-es telefonon, vagy keddenként a szövetségben.
• május 20: kerékpártúra, 20 és 40 km-es távon. "A víz az élet" akció rendezvénye. R.: Baranya Megyei Szabadidõsport Szövetség. Nevezési díj: 200 Ft/fõ (20 km), ill. 250 Ft/fõ (40 km). Rajt: Szentlõrinc, Kodolányi u. Általános Iskola, 9.00-10.00. Cél ugyanitt. Információ: napközben a 72/211-332, este a 73/370-394-es telefonszámon.