
MECSEK HÍRADÓ
55. szám 1998. január
10 év nem nagy idõ történelmi léptékben mérve, de egy lelkes kis közösség számára már jubileumot jelent. Alkalmat ad a közös küzdelmek és szép emlékek felidézésére.
A szakosztály 1987. december 14-én alakult, 14 fõvel. A névválasztással egy régi mecseki turista egyesület hagyományait újították fel. Kezdettõl fogva hetente járták a Mecsek gyönyörû tájait, elõre tervezett túraprogram szerint. Baráti kapcsolatok révén bõvült a taglétszám. Hamarosan felvetõdött az igény egy, a szakosztálynak is otthont adó kulcsosház létrehozására. Sikerült kezelésbe kapni egy romos épületet a Tettye fölött, gyönyörû kilátással a városra.
És megkezdõdött a nagy munka. Vámos Mihály szakosztályvezetõ - a túrák vezetése mellett - szervezte, irányította és végezte az építési munkákat a lelkes tagsággal karöltve. Ma már csak a fényképek idézik fel az építkezés egyes fázisait, a hozzájuk fûzõdõ kedélyes és küzdelmes emlékeket. Két év alatt elkészült a ház, amely 20 fõs kirándulócsoportok fogadására is alkalmas. De az építkezés nem akadályozta az aktív turistaéletet. A szakosztály nevéhez híven vándorutakra is sor került. A több napos túrák a Börzsönyben, a Vértesben, a Mátrában, a Bakonyban és a Zempléni-hegységben az Országos Kék Túra egy-egy szakaszának teljesítését is jelentették. Külföldi túratársi kapcsolatok révén cserelátogatásokra is sor került a környezõ országokba.
Napjainkban közel ötvenes létszámmal, töretlen lelkesedéssel mûködik a szakosztály, és reméljük, hogy a következõ tíz év is sok szép élményt tartogat a tagok számára.
Simai Margit
Lassan 10 éve kilátótorony épül a Tubesen. Nem megfeledkezve a Kiss Lajos áldozatos munkájával épült "Betyár tanyáról" és más létesítményekrõl, a természetjárókért végzett munka az elmúlt évek legnagyobb építkezése, amely az erdõt és a Mecseket szeretõ pécsiek és nem pécsiek összefogásával történik. A helyszínt felkeresõk többsége rendszeres látogatója a hegyeknek, de a Tubes 611 méter magas csúcsát sokan csak azért veszik célba, hogy lássák: tovább épült-e a kilátótorony? Mikor használhatják, elsõ vagy második szintjére mikor mehetnek föl biztonságosan? Mert engedély nélkül a nem veszélytelen tornyot sokan megmászták, hogy a saját szemükkel láthassák, mennyivel többet mutat magából a táj, ha a kilátó elkészül.
A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség lehetõségeihez mérten mindent megtett, hogy segítse az építkezést. Sokat jelentett a tagság rendszeres tájékoztatása a Mecsek Híradóban és a szövetség összejövetelein. A kilátótorony építését szervezõ Tubes Kilátó Alapítvány vezetõi ezt többször megköszönték és e kis írás kapcsán is köszönik!
A munkát még nem fejeztük be, de a ma látható és használható építmény reményt ad a teljes felépülésre. Sokat és sokaknak kell dolgozniuk, hogy eljöjjön az a nagy és csodálatos nap, amikor közös munkánk eredményeként az új János-kilátót ünnepélyesen felavathatjuk, és büszkén mondhassuk turista barátainknak, utódainknak, hogy: "látjátok, meg tudtuk építeni!"
Kérjük a János-kilátót felkeresõket, ha az 58 lépcsõn fellépdelve elérték az elsõ kilátószintet, ne csak a Mecsek hegység innen látható csodálatos völgyeiben, csúcsaiban és a csillogó víztükrök látványában gyönyörködjenek, de gondoljanak a saját segítõ és a mások itt végzett munkájára is. E torony adjon erõt további létesítmények megvalósítására és a ma meglévõk felújítására. Azt is érezzék át, hogy ha ilyen nagy, és sok ember áldozata kell egy kirándulókat szolgáló építmény elkészítéséhez, sokkal jobban kell óvni, védeni a már meglévõ létesítményeinket. Nem véletlenül használtam a tulajdonunkra utaló szót. Ezek valóban értünk készültek, és ha azt szeretnénk, hogy sokáig azok is maradjanak, vigyázni kell rájuk. Ne féljünk rászólni a rongálókra, ne érezzük elvesztegetett idõnek, ha valamit teszünk a Mecsek szépítéséért.
Ehhez kívánok bátorságot, erõt, egészséget, és boldog 1998-as esztendõt!
Kovács Szabó János a Mecsek Egyesület titkára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagja |
A november 22-i gyalogtúrán 111-en vágtak neki a 10, illetve 25 km-es távnak. A gyönyörû idõben minden résztvevõ szintidõn belül teljesítette az általa kiválasztott távot.
A szokásos csokoládé és üdítõ (tea, cola) mellett különféle ajándékok vártak a szerencsés résztvevõkre. A Bártfa utcai Általános Iskola a tõle megszokott módon jó házigazdája volt a rendezvénynek. Köszönet érte Tóth Klára igazgatónak és kollégáinak! Nagyon sajnáljuk, hogy ezúttal utoljára lehettünk az iskola vendégei.
Ezzel a gyalogtúrával befejezõdött a Baranya Megyei Szabadidõsport Szövetség Baranyai Pepsi Ötpróba 1997. évi rendezvénysorozata.
Néhány adat az ötpróbáról: négy "sportágban" (gyalogtúra, futás, kerékpártúra, úszás) összesen nyolc rendezvény volt, ezeken több mint ezren vettek részt több-kevesebb rendszerességgel. Százharmincan vehették át az ötpróbásoknak járó emblémás pólót és kitûzõt. Bár a rendezvények fele nem a megyeszékhelyen volt, mégis 16-an (1996-ban csak öten voltak!) mind a nyolc próbát teljesítették: Balázs Péter, Baritz István, Csekme Bernadett, Csuzi András, Fejes Sándor, Hívert Attila, Kormos Erzsébet, Kovács Kitti, Lukács Tímea, Nagy Hajnalka, Rabóczki Sára, Rudolf Judit, Rudolf Melinda, Szûcs László, Tóth Klára és Villányi Lajos. A legaktívabb iskolák az abaligeti, a kozármislenyi, a pécsi Bártfa utcai és a szentlõrinci Ifjúság úti általános iskolák voltak. A legaktívabb családok: az Angster, a Kiss, a Kopjár, a Nemes és a Varga család.
Az eredményekhez gratulálunk, a különdíjak átadására 1998. január 26-án 17 órakor kerül sor az Aranykacsa Étteremben.
Szeretném a rendezõknek is megköszönni egész éves munkájukat! A legaktívabbak: Bánáti Zoltán, Fazekas István, Gergely Tünde, Karácsony Péter, Kumli Júlia, Mislyenácz Péter, Pákozdi Andrea, Szerednyei János, Váler Barbara.
Ötpróba jövõre is lesz - "A víz az élet" néven. Az 1998-as rendezvénysorozat fõ támogatója a Pécsi Vízmû Rt. Mindenkit szeretettel várunk!
Papp Csaba
1997. november 27-én hûvös, nyirkos, ködös idõben indultunk el a megszokott csütörtöki túránkra. 22 fõ vett részt, valamennyien a PTTE Nyugdíjas Szakosztály tagjai.
Uticélunk Koszonyatetõ volt, ahová a mindenki által szeretett Kiss Lajos hívott meg bennünket a kulcsosházba. A hátizsákból elõkerültek a harapnivalók, na meg egy kis innivaló is; Lajos pálinkával köszöntött bennünket. Késõbb finom rumosteával és kávéval kínált, igazi vendéglátásban volt részünk, amit a magam és csoportom nevében köszönök
Tiszta szívbõl kívánunk erõt, jó egészséget Kiss Lajosnak, hogy még sokszor tudjuk egymást vendégül látni!
Minden év november utolsó szombatján Rockenbauer Pál emléktúrát szervezünk Zengõvárkonyba, a Gesztenyésbe, ahol az emléktúra névadója nyugszik.
Így volt ez most is immáron tizedik éve. A túrát én vezettem, mivel aki sokáig vállalta, lemondta. Rockenbauer Pálnak nagy tisztelõje vagyok, a csoportomnak és a szakosztályomnak is sokat meséltem róla.
A volt barátai, munkatársai minden évben eljönnek a halála évfordulójára, rá emlékezve. Mi 36-an dagasztottuk a sarat, sietnünk kellett, hogy odaérjünk, mert a budapestiek 11 órára jelezték érkezésüket. Elmúlt dél, mire odaértek. A csoportommal vártunk negyed kettõig, a megemlékezésnek még semmi nyoma nem volt. A buszunk 13.50-kor indult Pécsváradról vissza, így mi eljöttünk. Közel két órai álldogállás után mindannyian fáztunk és nemcsak az idõ volt borongós, hanem a csoportom hangulata is. Nem így képzeltük el. Magam részérõl sajnálom, hogy így történt.
Keczeli Vilmosné túravezetõ |
Kis csapatunk, a "Felhõtlenek" 1997. október 22-tõl 30-ig Budapesten tartózkodott, és onnan csillagtúrákon ismerkedett a Budai-hegységgel és környékével. Szép, tiszta, de nappal is fagyos idõben, jó látási viszonyok között túráztunk. Túráinkra elkísért bennünket egy budapesti szakosztály túravezetõje is, akit egy Pécsrõl elszármazott túratársunk szervezett be.
Október 23-án a Moszkva térrõl busszal mentünk fel a Normafáig, ami a pestiek legkedvesebb kirándulóhelye, valamennyi évszakban. A lejtõje jó síterep. Az öreg bükkfa - Normafa - már rég kidõlt, a helyette telepített két tölgy is a múlté, helyette ma már csak egy magányos hársfa áll és elõtte emlékkõ, amit a Pestrõl-Budáról idejáró mûvészek emeltek. Ma már a Normafa elnevezés a környék megnevezésére szolgál. A név eredete: 1840-ben operaénekesekbõl és színészekbõl álló társaság kirándult a nagy fához, és itt a kor ünnepelt primadonnája, Sódelné elénekelte Bellini Norma c. operájának nagyáriáját.
A Normafától igen sok túralehetõség kínálkozik a környék megismerésére. Mi elõször a János-hegyi kilátóhoz mentünk, ami a Budai-hegység legmagasabb pontja. Korábban Erzsébet-kilátónak is nevezték, melyet a királyné tiszteletére építettek a pesti polgárok. Maga a királyné is sokat tartózkodott itt és gyönyörködött a fõváros és környéke szépségében.
Innen a piros sáv jelzésû úton Makkosmáriára mentünk, ahol megnéztük a barokk templomot, melyet korábban a tölgyfa ágak között talált Mária-kép emlékére emeltek. Megmásztuk a 349 méter magas Kõ-hegyet, voltunk a Hármashatárnál, majd a Gyermekvasúton (korábban Úttörõvasút) a Szépjuhászné megállóig utaztunk, s onnan tovább gyalog Hûvösvölgybe.
Október 24-én HÉV-vel utaztunk Gödöllõre, ahol az újjáépülõ kastélyt és környékét tekintettük meg. A kastély fõszárnyait részben már újjáépítették, és remény van rá, hogy az ezredfordulóig az egész épület újjáéled, mert alapítványt hoztak létre e célra, és a pénzösszeg rendelkezésre áll. Az itt lévõ kávéházban korhû öltözetben szolgálták fel az ír kávét, amely kávéból, whiskybõl és tejszínhabból állt. Igen finom volt elfogyasztani a múlt századi körülmények közé varázsolt helyiségben.
Voltunk a kerepesi temetõben is, ahol történelmi nagyjaink nyugvóhelyeit tekintettük meg. Itt nyugszanak hazánk nagy politikusai, mûvészei is; ide ma már csak kivételes alkalommal, kivételes személyeket temetnek.
Október 25-én a Parlamentet néztük meg. 1884-1902 között épült, Steindl Imre tervei alapján. Az épület azóta szinte Budapest jelképévé vált. Neogótikus stílusú, hosza 268, szélessége 118 méter. Magassága a kupola csúcsánál 98 méter. Az épületben összesen 691 helyiség van, külsejét 88 szobor díszíti. A Parlament épülete szimmetrikus elrendezésû, közepén a kupola, és annak két oldalán kiemelkedik a képviselõház és a volt fõrendi ház ülésterme. Ez utóbbit szokták az ide látogatóknak bemutatni. Mi a másik, az élõ parlamentet nézhettük meg, ahonnan az üléseket közvetíteni szokták.
Ezután jártunk az Operaháznál - amely Ybl Miklós fõ mûve, 1875-1884 között épült - , nemrég "újjávarázsolták" belsõleg és külsõleg egyaránt. Az Operett Színház elõtt láthattuk azoknak a mûvészeknek lábnyomait és kézjegyeit, akik a közönségszavazatok alapján arra érdemesnek találtattak.
A Margit-szigetet is körüljártuk, ami a fõváros legnagyobb parkja. A sziget sok költõt, írót ihletett meg és számos mûvük itt íródott, vagy errõl a helyrõl szólt.
Október 26-án Esztergomba utaztunk, ahol megtekintettük a bazilikát és a püspöki kincstárat, valamint a Keresztény Múzeumot. Esztergomból jól látszanak a Duna túloldalán lévõ Párkány házai és az egyetlen dunai híd roncsai, amely nem épült újjá a háború után.
Október 27-én Pilisszentkeresztrõl a kék sáv jelzésû úton gyalogoltunk fel a 700 m magas - és akkor havas - Dobogókõre, ahol megtekintettük az Eötvös Loránd Turistamúzeumot. Elmentünk a Thirring-sziklához, a sípályához és a Teréz-pihenõhöz is. A Téry-úton, a Szabó-nyergen át az Ilona-pihenõt érintve értünk Dömösre, ahol buszra szálltunk.
Október 28-án Budapesten több múzeumot látogattunk meg. Szép volt ismét a Bazilika monumentális nagyságával; jártunk a Füvészkertben és a Néprajzi Múzeumban. Voltunk a Zsinagógában is, ahol a felbecsülhetetlen kincsek tárházában gyönyörködhettünk.
Október 29-én ismét a Budai-hegyekben barangoltunk. A Szépjuhászné környékén szálltunk le a buszról és a sárga sáv jelzésû turistaúton mentünk a Nagy-Hárs-hegyre. A Kaán Károly kilátó érintésével a továbbiakban a kék sávot követve a vitorlázó repülõtéren találtuk magunkat. Itt sok-sok turistával találkoztunk, akik különbözõ irányba mentek. Elmentünk a mellett az erdészház mellett, ahol a Szomszédok c. filmsorozatot forgatják. Az erdészház ténylegesen lakott. Jártunk a 377 m magas Látó-hegyen álló Árpád-kilátónál, és megtekintettük a Siesta-villa közelében található és egyedül álló libanoni cédrust is. Ez az egyetlen a Budai-hegységben, de az országban sincs sok belõle. A túra további részében felkerestük az Oroszlán-sziklát, a Tündér- és Kecske-sziklákat, és jártunk az Ördögárok környékén. Jelzett és jelzetlen utakon barangoltunk.
Ismét gazdagabbak lettünk e tájegység részbeni megismerésével. A Budai-hegység nem olyan vadregényes, mint például a Zempléni-hegység vagy a Mecsek, de érdemes azért megismerni, hogy összehasonlítást tudjunk tenni a hegyek, tájak között.
dr. Koncz Eszter
Kedves Erdõjáró Barátunk!
A Kisrét-Kantavár környékén fekvõ erdõk túlnyomó része idõs, kocsánytalan tölgyes. A századforduló táján itt tarvágással kitermelték az erdõt, majd a területet magára hagyták. A kivágott fák tuskóiból többnyire csoportosan sarjak növekedtek. Ezért látunk gyakran errefelé egy tõrõl két-három felé ágazó fákat, megvastagodott, beteg tuskóval. Ezen fák életképessége, minõsége gyenge és helyzetüket tovább nehezíti, hogy a területen a talaj termõrétege vékony és vízellátása gyenge. Mindennek következtében már látható a fák elöregedése, kiszáradása. A folyamat megállíthatatlan, és egyre több balesetveszélyt jelent az erdõben járókra.
1996 õszén különlegesen jó minõségû és nagy mennyiségû makk termett a területen, aminek köszönhetõen hektáronként közel ötszáz-ezer facsemete indult növekedésnek. Így jó esély nyílt arra, hogy az elöregedett sarjeredetû erdõ helyén egy sokkal jobb minõségû, mageredetû, kétszáz évig is egészségesen fejlõdõ új tölgyest neveljünk. Ahhoz, hogy a mageredetû csemetébõl erdõ növekedjék, szükséges az elöregedett sarjerdõ kivágása.
Tekintettel arra, hogy a Kantavár és Kisrét környéke kedvelt kiránduló- és üdülõhely, a fakitermelést kis területû, mozaikszerû vágásokkal indítjuk. Közöttük 20-40 m-es védõsávokat hagyunk a terület látványának megõrzése érdekében.
A rendkívül gazdag facsemete állomány és szakmai hozzáértésünk a garancia arra, hogy ezeken a területeken néhány év múlva fiatal erdõben gyönyörködhetünk.
Mecseki Erdészeti Rt.
A programokról további felvilágosítás, ill. jelentkezés az következõ címen: Outward Bound Magyarország Egyesület, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 31; tel.: (1) 311-2467, ill. (20) 679-152.
A Komlói Bányász Természetjáró Szakosztályának túrái, melyekre mindenkit szeretettel várnak (komlói kiindulással):
Mecsek Híradó. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Természetbarát Szövetség információs kiadványa. Szerkeszti az elnökség. A közlésre szánt anyagokat minden hónap 20-ig kérjük a szövetséghez eljuttatni. (7623 Pécs, Rákóczi ú. 34, : (72) 310-226; fax: (72) 312-019. Ügyeleti idõ: kedd 16-19 óra)