A források térképe

 

A források térképén kék jelölővel azok a források vannak megjelölve amelyek a honlapon szerepelnek. A bal felső oldalon található kis nyíllal lehet a forráslistát megjelentetni ! (abc sorrendben) A jelölőre kattintva megjelenik a forrás fényképe és a forrás oldalára vezető link!

 

 

A forrásépítés alapjai

Az ember és a víz

A víz megjelenése a földön 4000 millió éve kezdődött, hatalmas őszáporok formájában, melyből kialakult a világóceán. Ez az óceán később a világ bölcsőjévé vált. Az élet valamilyen formában mindig kötődik a vízhez, ezért létezésünk nélkülözhetetlen eleme.

Az ember ősidők óta a településeit víz mellé építi, hiszen életbennmaradása ennek függvénye. A víz biztosítja szervezetének újjáépülését, a vízből és a környékéről szerzi be gyűjtögetéssel a kagylókat, csigákat, később halászattal táplálékának jelentős részét, segíti közlekedését a szomszédos területekre.

Az ipar fejlődése is nagymértékben a víznek köszönthető, hiszen a termelékenyebb munkához gépek kellettek és, a gépeket vízenergia hajtotta.

A víz napjainkban sem vesztett fontosságából, habár az ipar jelentősen átalakult.

Az ipar hatalmas méretű növekedése az emberek életét megkönnyítette, kényelmesebbé tette. Néhány évtizede azonban, az intő jelek egyre szaporodtak. Hatalmas erdőterületek pusztultak ki az ipar állttal. A levegőbe bocsátott káros anyagok hatására, emberek tízezrei betegedtek meg a gyárak környékén. A vizek tisztaságát sem kímélte az ipar. Vegyi anyagok tömege került a vizekbe, ami megbontotta a biológiai egyensúlyt. Folyók, patakok, források váltak ihatatlanná, mérgezővé.

Nekünk, ma élő természetszerető embereknek, feladatunk, és kötelességünk, környezetünk, védelme. A bennünket körbevevő egészséges természet, a mi, és a jövő nemzedékek életének biztosítéka.

Földünk hatalmas felületének jelentős részét óceánok, tengerek, tavak, folyók, és források borítják. 

forrasepite alapjai1

Most közelebbről ismerkedjünk meg a források keletkezésével, fajtáival, építésével.

A források keletkezése

A napsugárzás hatására a földfelszínen lévő vízfelületek elkezdenek melegedni és pára lép ki belőlük, majd a légtérbe szállva ott felhőkké egyesül. A felhőknek egyre nagyobb lesz a víztartalma, amit már nem tud megtartani és évszaktól függően havazás, jégeső vagy eső formájában aláhull a földre. A föld felszínén a lehullott csapadék elkezdi kalandos útját. A felszínen csordogál és kis ereket formálva halad lefelé. Egy jelentős része halad a felszínen tovább, amíg el nem ér egy erősebb vízfolyást.

forrasepite alapjai2

A víznek egy kisebb hányada beszivárog a talajba és ott halad mindaddig, amíg egy vízzáró anyagot, pl. agyagot, gránitot, stb. el nem ér. Ott gyűlik, vastagodik a különböző szerkezetű rétegekben. Ha elér vastagodás / magasodás / közben egy olyan réteget, ami vízvezető akkor elindul a további vándorlása a föld alatt. Ez a réteg lehet egy laza kavicsos, vagy homokos réteg, vagy éppen egy sziklarepedés. A sziklarepedésen addig csordogál, vagy éppen folyik tovább, amíg valami vízzáró réteg útját nem állja. Itt újabb pihenés vár rá és hizlalhatja víztömegét. A "mi kis vándorunknak" szerencséje van, mert a sziklarepedés kivezet egy szűk völgybe, ahol ismét megpillanthatja a napos eget.

 forrasepite alapjai3           forrasepite alapjai4

A vizek a föld alatt nagy távolságokra és mélységekbe jutnak a geológiai viszonyoktól függően. Útjuk során ásványi sókkal és gázokkal dúsulnak és a föld mélyében fel is melegednek. A Föld magja felé haladva, a kőzet hőmérséklete fokozatosan melegszik. A földkéreg vastagsága nem egyenletes a föld felszínén. Magyarországon a földkéreg viszonylag vékony ezért nálunk a föld belseje felé haladva 100 méterenként kb. 3 celziusz fokkal nő a kőzet hőmérséklete. Ezzel magyarázható, hogy oly sok a geotermikus héjforrásunk, melyeknek zöme gyógyvíz is egyben.

A víztartó képződmények alapján megkülönböztetünk talajvizet, rétegvizet, hasadékvizet, vagy karsztvizet.

 

Talajvíz: Nagyobb esők, vagy hóolvadás után, a föld alatt lassan szivárogva előbukkan a mélyedések vonalában. A forrásokban változó, intenzitással rövidebb ideig /néhány hét, vagy hónap / fellelhető. pl. Fenyves – forrás.

forrasepite alapjai5

Rétegvíz: Mélyebb talajszintekig leszivárgó csapadék, általában homokos, kavicsos, talajszerkezetnél figyelhető meg. Vízhozama stabilabb, hosszú ideig lehet nála vízre számítani. Pl. Bikfa – forrás

forrasepite alapjai6

Hasadékvíz: Kövesebb, sziklásabb talajban találkozunk vele általában hasadékokban, gyűlik össze, és onnan történik kifolyása. Vízhozamára egész évben számíthatunk. pl. Farkas – forrás

forrasepite alapjai7

Karsztvíz: Jellegzetesen karsztos területen találkozunk vele a hegyek lábánál. Bővizű, stabil források, nagyobb vízhozamokkal. Jellegzetessége a mésztufa kiválás, ami a forrás csövénél elkezdődik és lejjebb a mederben szép mésztufa gátak formájában, jelenik meg, aprócska tavak kíséretében. Pl. Kánya-forrás

forrasepite alapjai8

Miért építünk forrásokat?

Az ember a természet része, és éppen ezért napjainkban is szeret a víz közelébe lenni. A források régen alapvető fontosságúak voltak egy település életében, hisz a folyadékpótlás elsődleges helye volt. A főzés a tisztálkodás az állatok itatása mind a forrás vizéből történt. Napjainkban az ivóvíz "kincsé" vált, mert az ipar nagyon nagy kiterjedésben elszennyezte a város környéki víznyerő területeket. Ezért, és a meg növekedett óriási vízigény miatt, is nagy távolságokból szállítják az ivóvizet a lakóterületekre csőrendszer segítségével, ahol ezt tovább tisztítják, tárolják, és igény szerint szétosztják.

Ez is ivóvíz tisztaságú, de mégsem olyan finom ízű, mint a forráoké. A forrás vizének, ízével, hőmérsékletével, a szép környezettel a csapvíz nem vetekedhet, talán ezért is építjük és védjük a forrásokat.

forrasepite alapjai9

A Mecsek hegység geológiai adottsága miatt, sok forrásra lelünk túráink során. A források egy jelentős része szépen kiépített, bő vízhozamú. Turistapoharunk segítségével könnyedén hűs vízhez juthatunk és olthatjuk szomjunkat.

Hogyan építsünk forrásokat?

A forrásépítés látszólag egyszerű feladatnak látszik, de, ha tartós vízhozamot szeretnénk elérni, akkor körültekintően kell eljárnunk. A kiszemelt vízfolyást, vagy forrásmezőt több éven keresztül figyeljük, vagy a környéken dolgozó erdészektől kell információt kérni a vízfolyásról. A legbiztosabb hozamokat, a leendő forrásról, Július vagy Augusztus hónapban lehet megtudni. Ezek a hónapok azok, amikorra a talajból a vízkészletek már elfogynak és csak a mélyebben lévő hasadék, és karsztvizek adnak biztos vízfolyást.

A felszínre kerülő víz "befogása" történhet kútban, vagy forrásban. A megoldás mindig attól függ, hogy milyenek a geológiai és terepviszonyok.

Kutat ott építünk, ahol sík, a terep, és ez nem teszi lehetővé a kifolyócső beépítését. A kútból segédeszköz, pohár, merítő, vagy mélyebb kút esetén vödör segítségével juthatunk a finom vízhez.

Forrást ott tudunk építeni, ahol a partoldalból, vagy egy magasabban lévő terepszintről folyik ki a víz. A kifolyócső végén, szabadon áramlik ki a víz. Itt segédeszköz nélkül akár, tenyerünkből ihatunk.

forrasepite alapjai10

Mi szükséges a forrásépítés megkezdéséhez?

Mielőtt az első kapavágást elvégeznénk a leendő forrásnál, három alapvetően fontos engedélyt be kell szereznünk!

Először a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét. Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség | Pécs,Duna - Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.

Másodszor a víz minőségét /fogyaszthatóságát/ igazoló okmányt, amit az ÁNTSZ adhat ki.

Harmadszor a terület tulajdonosának engedélyét, ami lehet állami, vagy magánszemély.

Ha mindhárom engedély, és a megfigyelés adatai birtokunkban, vannak akkor ismét, kimegyünk a leendő forráshoz, és egy tervet készítünk. Erre azért van szükség, mert az anyagok mennyiségét ez után tudjuk megvásárolni. Impozánsabb és nagyobb kőfallal ellátott forrást szakemberrel terveztessünk, és építtessünk meg.

Új forrást, csak abban az esetben építsünk, ha arra feltétlen szükség van. Például új hosszú turistaút mentén, vagy egy állandó tábor vízellátása érdekében, vagy egy erdei iskola mellé a vízellátás érdekében, esetleg bemutatási célból.

Fontos és halaszthatatlan feladat a meglévő források felújítása, és a meglévők rendszeres tisztítása. A források felújítása, éppen olyan értékes feladat, mint az újak megépítése. A felújítás sokszor, egy új forrás építésével vetekszik, hisz a régi értékeket megőrizve kell egy újat alkotnunk.

Több elöregedett, romos forrás van a Mecseken, melyek elvesztették fontosságukat / más útvonalra "terelték" a turistautat, elnéptelenedett a falú, vagy vízműről látják el a települést / Ezeket, a forrásokat idővel szét kell bontanunk és a területet vissza, kell adni a természetnek.

A források felújításához is az előzőekben leírt engedélyek szükségesek minden esetben.

Amihez viszont nem kell engedély, az a források rendszeres tisztítása, környezetének rendbetétele. A medencék takarítása, a forrásvíz elfolyásának biztosítása a meder kikotrásával, a lehullott ágak, összeszedése, a szemét összegyűjtése, és ha lehetséges elszállítása.

Tervezési feladatok

Ha kisebb forrást építünk, akkor elegendő, ha fejünkben van az elképzelés a forrásfoglalásról, és a támfal leendő formájáról és nagyságáról. Nagyobb munka esetén készítsünk kivitelezési tervet. Ez szükséges a költségvetés elkészítéséhez, valamint, ha pályázati pénzből építünk, akkor a pályázat kiírója is kérni fogja.

Anyagszállítás

A szükséges anyagokat és eszközöket megvásárlás után többféle módon szállíthatjuk a forráshoz. A legnehezebb módja a szállításnak, ha hátizsákban, vagy kézben több fordulót teszünk a forrás és a lepakolt anyag között. Ez hosszadalmas és nagyon fárasztó. Ezt abban az esetben használjuk, ha nincs erdészeti út a közelben.

Erdészeti úthoz közel, vagy kevésbé meredek oldalban lovas kocsival, terepjáró autóval oldható meg ez a feladat, gyorsan és kevésbé fárasztóan. / Az erdészet támogatja forrásépítési szándékainkat területein. /

A forrásmező feltárása

Ha minden anyag a helyszínen van, akkor elkezdhetjük a forrás építését, vagy felújítását.

Legelső feladat a forrásmező, vagy ér feltárása, szerszámok segítségével. Itt elsősorban a csákánynak és a kapának van fontos szerepe. Eltakarítjuk a felső talajt, valamint a közte lévő kőzeteket mindaddig, amíg a kifolyó víz biztos pontját meg nem leljük. Ha ez meg van, akkor az ülepítő medencének, kell a helyet kialakítani.

forrasepite alapjai11

Ülepítő medence

Az ülepítő medencének egyik feladata, az, hogy a víz által hordott apróbb kőzetdarabokat, vagy egyéb szemcséket csapdába ejtse. Másodsorban a forrásvíz megfogása, tárolása, és majd a kifolyás is ebből történik, egy csövön keresztül. Az ülepítő medence része a túlfolyó, melynek feladata a nagyobb csapadékok hatására összegyűlt átlag feletti víz elvezetése. Ha erről nem gondoskodunk, akkor a forrás, felduzzad, és vize a lazább talajszerkezet felé elszökik, a forrás kiapad. Az ülepítő medence készülhet falazással, betonozással, vagy valamilyen edény felhasználásával. 

 forrasepite alapjai12   forrasepite alapjai13

Az ülepítő medence a Mihály remete - forrásnál egy ötliteres vasfazék, melyet elődeink használtak a forrásépítéshez. A vasedény belsejét az idők folyamán bevonta a fehér forrásmészkő. Lazább, homokosabb, kavicsos talaj esetén más az eljárás. Az ülepítő medencét / pl. egy perforált műanyaghordót / a forrásmezőbe süllyesztjük, miután a helyet elkészítettük számára. Az edényt kövek melléhelyezésével rögzítjük. A kifolyócsőnek a medence felső harmadában alakítsunk ki furatot a kifolyócső méretének megfelelőt. A kifolyócső keresztmetszetének az átlagos vízhozam legalább négyszeresét át kell tudni, engedni.

A medence tetejének környezetét vízzáró agyaggal le kell szigetelni a csorgó felszini vizek kiszűrése érdekében. A medence teteje legyen viszonylag könnyen hozzáférhető, hogy idővel a medence tisztítása megoldható legyen. A medence helyét a tervrajz vagy napló rögzítse, hogy évek múltán tisztítási célból könnyedén megtaláljuk.

Ülepítő medence nélküli foglalás

Ülepítő medence nélkül tudunk kifolyócsöves forrást készíteni, kisgát segítségével, ha szikla alól, réseiből stabilan víz folyik. Ekkor agyagos földből gátat készítünk, és azon átszúrjuk a kifolyócsövet. A csövön kiáramlik a felgyülemlett víz és hordalékanyag. A vízzel érkező apró agyag és kőzetdarabok ellenállás nélkül a csövön keresztül a szabadba, jutnak. Ha ez jól működik, akkor eléje a végleges gátat is megépíthetjük. Ezt a gátat erős cementes, folyami homokos és vízüveges anyagból készítjük el. A bent lévő csövet legalább tíz centiméter vastagon ölelje körbe ez az anyag. A vízüveg a kötést gyorsítja és víz alatt is képes megkötni, és nem oldódik ki belőle a cement.

Ha a végleges gát megdermedt, kivehetjük az ideiglenes agyaggátat mögüle, és elkezdhetjük a támfal, vagy homlokfal megépítését. A cső keresztmetszetére vonatkozóan az előzőekben leírtak az irányadók.

Ülepítő medencét készíthetünk dréncső /perforált műanyagcső/ felhasználásával is. A forrásmezőbe ásott árkot kaviccsal, vagy zúzottkővel béleljük, és közé helyezzük el a dréncsövet. A völgy oldalt célszerű vízzáró anyaggal műanyag fólia, agyag stb. felhasználásával bélelni. Így a felgyülemlett vizek elfolyását meggátolhatjuk. A dréncső legmélyebb pontján, azt megfúrva tehetjük be a kifolyócsövet, melyet egy kő homlokfalban rögzíthetünk.

A kút, mint forrás

Egyre több igény, jelentkezik arra, hogy régi kutakat alakítsunk át kifolyócsövesre. Ez is hasonlít, vagy szinte ugyan az, mint a forrásfoglalás, csak itt a kút maga az ülepítő medence kissé túlméretezve. Erre is az előzőekben leírt szabályok vonatkoznak. Csak akkor oldható meg, ez az átalakítás, ha a kúttól pár méterre tereplépcső található. Ilyen készült Mozsgón a Szent - kútnál, valamint Lukafán a Cigány - kútnál a Szigetvári erdészet megbízásából és segítségével. A szép mészkőfalazási munkákat kivitelező szakember végezte.

forrasepite alapjai14

Fontos tudni!

A kifolyócső magassága, sohasem lehet magasabban a normál vízszintnél. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor súlyos hibát követünk el! A forrás vizét felduzzasztani nem ajánlatos, mert ezzel a forrás kifolyási helyét veszélyeztetjük! Ha valaki ezt mégis elfelejtené, akkor az történik, hogy a forrás mögött felgyülemlik a víz, és valahol utat tör magának a lazább kőzetek között és elszökik. Ez történik akkor is, ha az ülepítő medence feltelik hordalékkal és eltorlódik a kifolyónyílás.

Ha nem a normál vízszint magasságába tesszük a kifolyónyílást /például kora tavaszi időben hóolvadás után, amikor a vízszint jóval magasabb a nyári hónapokénál /, akkor az történik, hogy a forrás vízhozama idővel csökkeni, kezd és május végére egy csepp víz, se hagyja el a forrás csövét. Vannak tartósan aszályos időszakok, amikor az állandó kifolyású források is, kiapadnak, mivel nincs a forrásmezőnek víz utánpótlása. Ez természetes folyamat és semmiképpen, sem az építők hibájából ered.

A kő, mint építőanyag

Lényeges dolog, amit feltétlen tudni kell a falazó anyagokról: Csak olyan anyagot használhatunk, ami a környezeti hatásoknak jól ellenáll, elsősorban a fagyásnak, és a terhelhetőségnek. Ne használjunk kézzel könnyen darabolható anyagokat, pl. agyagpalaféleségeket. Vigyázni kell a homokkövekkel is, mert igaz nagyon sok ellenáll a fagyásnak, de sok idővel, lassan szétbomlik elemeire.

A Mecseken a legjobb minőségű építőkövek a vulkanikus kövek a gránit, az andezit, a trachidolerit, a fonolit. Jellegzetes építőanyagok a közép - Meccsekben a különböző mészkövek és a dolomitok. Itt találhatóak még a jól összecementálódott, durvaszemű homokkövek melyek szintén alkalmasak a falazat elkészítésére. A budafai kőfejtőben szintén található, jól faragható, teherbíró, fagyásálló homokkő.

A forrás falazatának anyagánál törekedjünk arra, hogy a legközelebbi lelőhelyről gyűjtsük be a megfelelő köveket. Furcsán mutatna egy triász vörös homokköves területen egy forrás, a fehéres, triász mészkőből. Nem is a látvány lenne furcsa, hanem az, hogy ez a kő nem a környékről való, tehát tájidegen.

Mielőtt a falazást elkezdenénk néhány gondolat a falépítés fajtáiról.

Az ember több ezer éve használja a követ különböző építési célokra, védőfalakat, sáncokat, várakat, utakat, kerítéseket épített. A kezdet elején nem ismerte a kötőanyagokat, ezért a síkfelületű kövek illesztésével hozta létre alkotásait, pl. Kínai nagyfal. Ahogy múltak az évek rájöttek a mész kötő hatására, és így már gyorsabban tudtak falakat építeni, és ez által a kevésbé sík és kisebb köveket is fel tudták használni. A cement felhasználása és a különböző ragasztóanyagok már a közelmúlt termékei.

Kőfalépítési technikák

A forrásépítés történhet száraz technikával, valamint a kötőanyagos technikával. Előfordul, hogy egy forrás építésénél mindkét technikát alkalmazzuk.

Száraz falazási technika

A száraz technika lényege, hogy kötőanyag nélkül, / mész, cement stb. / a helyszínen fellelhető és megfelelő szilárdságú és formájú kövekkel, tartós támfalat, valamint előteret építhessünk.

Az alapra a támfal köveinek méretétől függően zúzottkő, vagy kavicságyat terítünk. Erre azért van szükség, hogy a kövek stabilan álljanak és, hogy az egyenetlenségek, melyek a köveken van könnyen eltüntethetőek, legyenek.

Az alapon nyugvó kövekre helyezzük a következő sort, úgy hogy az, kissé a partoldal felé dőljön, így könnyebben tudunk a partoldal formájához igazodni. Egy, két hosszabban benyúló kő a partoldal felé a feltöltés után a fal stabilitását erősíti. A mögöttes réseket, üregeket törmelék kövekkel, vagy hordalék homokkal egyenletesen kitöltjük, mert a habarcs, vagy a beton helyett, ez végzi a rögzítő szerepet. Ha a kövek mögötti részt feltöltöttük a kőfal síkjáig, akkor kezdődhet a következő sor lerakása az előzőeknek megfelelően.

A sorokat a fal két végénél lévő szépformájú úgynevezett sarokkövekkel kezdjük, és onnan haladjunk befelé a kövek lerakásával. A soroknál figyeljünk arra, hogy lehetőleg a fölső sor köveinek széle ne essen egybe az alatta levőével. /Kötésbe kell rakni a köveket./ Ha ez a hiba előfordulna sorokon keresztül, akkor a fal stabilitása sérülne. Fontos, hogy a fal mindig a partoldal felé dőljön néhány fokot. Ez a dőlésszög attól függ, hogy milyen magas falat építünk, és milyen súlyú kövekből. / nagyobb kőhöz kisebb dőlésszög tartozik /

A kőfal utolsó sora a záró sor. Feladata, hogy az alatta lerakott sorok, fellazulását megakadályozza. Ezek hosszabban nyúljanak a partoldalba, és a lehető legkisebbek legyenek a kövek közti illesztésnél a rések, ezáltal a természeti erők nehezebben tudják majd kikezdeni munkánkat. A forrás falazata a terepszint fölé kell, hogy magasodjon ne hogy az esővíz bemossa a partoldalról a hordalékot.

Az előtér elkészítésének szabályai megegyeznek az első sor és a záró sorban leírtaknak. Stabil ágyazatba helyezzük a köveket, lehetőleg minél közelebb egymáshoz, és úgy, hogy ne tudjanak megmozdulni. A forrás előtere mindig a támfaltól kifele ejtsen lefelé néhány fokot, hogy az esővíz kifolyhasson. Ha forrás csorgó medencéjétől nem csővel vezetjük el a vizet, akkor nagyobb köveket használjunk és így közötte a víz, mos magának medret.

A megbolygatott talajt egyengessük el a fal fölött és mellett, hogy a természet minél előbb visszahódíthassa szép virágaival.

Karbantartás: évente ellenőrizzük a kövek stabilitását és a kilazultakat újra, kell rögzíteni.

Száraz falazási technikával készült fal az Apacsok-kútja.

forrasepite alapjai15

Kötőanyaggal készített falazás

Kötőanyaggal készített falak lényege, hogy kötőanyagot használunk a kövek rögzítéséhez, és így érjük el a falak stabilitását. A kötőanyaggal készült falak kevesebb karbantartást igényelnek. Kötőanyaga elsősorban a beton, melynek összetétele apró szemcséjű folyami sóder, cement, és víz. Medencék, gátak építésénél az összetétel kiegészül egy kevéske vízüveggel, ami lehetővé teszi a víz alatti kötést.

Ennél a technikánál a precíz kitöltésnek nincs olyan fontos szerepe, mert a beton befolyik a szűk résekbe is és ott megszilárdulva erős kötést, hoz létre. Laza "mozgó" partoldalaknál célravezető először egy vasbetonos erős fal elkészítése, majd ez elé a szépen rakott kőfal.

A falformálás lényege, hogy esztétikusan válogassuk össze a köveket. Itt is fontos a kövek falazásánál a kötések biztosítása. Csak az igényesen kialakított fal ad igazi esztétikai látványt.

A munka kivitelezésének idejét gátolja, a lassú kötés. A nagy súly miatt, maximum három sor rakható fel egy nap alatt, és utána egy napvárakozás, következik. Ezt az időt a napjainkban kifejlesztett gyorsító adalékokkal, már csökkenteni lehet.

Ezt a falazási technikát, csak gyakorlott, és sok idővel rendelkező forrásépítőknek javaslom.

Karbantartás: Néhány év után a fedőkövek elmozdulását, réseit ismét ki kell kenni betonnal, mert a fagy további károk okozója lehet.

Kötőanyaggal készült falazás látható a Körtvélyesi-forrásnál és a készülő Kálmán forrásnál.

              forrasepite alapjai16       forrasepite alapjai17

Vegyes technikával végzett falazás

Vegyes technikával készült falak lényege, hogy ötvözi a két előbb leírt technika előnyeit. A száraz technika biztosítja a gyorsaságot, a fal akár egy nap alatt felépíthető. A kötőanyagos technika a falakat hosszú távon stabilizálja, minimális karbantartást igényel. Igaz közel sincs olyan szép, mint az előzőek, de a természet hamar feldíszíti, ékesíti a kevésbé mívesen munkált falakat.

Vegyes technikával készült a Szuadó - völgyben a Bagoly - forrás.

bagoly-forras

Bármelyik technikát választjuk, mindig kellő gondossággal járjunk el, mert ez biztosítja hosszú távon munkánk eredményét.

A magas hegyeket járva találkozunk fából készített kis forrásházakkal, melyek az ottani túráink kedvelt célpontjai. Foglalásai általában ülepítő medence nélküli, mivel bőséges a vízhozamuk, és a sziklás talaj a medence megépítését nem igényli. A forrásvíz a sziklák közül bugyogva lép ki és halad is mindjárt le a völgybe. Anyaguk általában vörösfenyő. A gerendákat csapolással kötik össze, rajtuk kis ajtó található.

Milyen nevet adjunk a forrásnak?

A forrás nevének megválasztásakor az a legfontosabb, hogy tükrözze a környezetében lévő legjellemzőbb sajátosságokat. Egy szép bükkösben furcsa lenne, ha Kőris - forrásnak neveznénk el az építményt. Természetesen ez egy sarkított példa, szerencsére a valóságban nem is találkoztam hasonlóval.

Ha tiszteletből elhunyt turistatársunkról nevezünk el forrást, akkor az ő neve szerepeljen a forrás homlokfalába falazott táblán. / pl. Csokonay - kút /

Milyen anyagból készíttessük a forrás tábláját?

A tábla színezete harmonizáljon az építménnyel. Ha lehetőség van rá, saját falazatának kövét csiszoltassuk le, és arra vésessük a feliratot. A falazó anyagoknál már említettem, hogy az időjárás viszontagságait jól kell bírnia a kőzetnek.

Igényesebb és időállóbb táblát készíttethetünk gránitból, melynek sokféle színárnyalata ismert. Vörös homokkőbe szépen mutat a hússzínű Mórágy környéki gránit. / pl. Pálos - kút /

Mi szerepeljen a forrás tábláján?

A tábla csak a legszükségesebb adatokat, neveket tartalmazza. A számok, és betűk nagysága utaljon a fontos dolgokra! / pl. A forrás nevének betűi, mindig nagyobb méretűek legyenek, mint, az elkészítésének évszámai. 

forrasepite alapjai19

Ha forrás felújítást végeztünk, akkor elhelyezhetjük külön kis táblára a felújítást végző, szakosztály nevét, valamint a szponzoráló cég nevét.

Mindig ügyeljünk arra, hogy a felújítást végzők táblája ne kerüljön hivalkodóan a forrás falazatára.

Természetesen vannak kivételek, melyre egy szép példát láthatunk a Zselicben található Istenkútnál.

A kút tábláján az alábbi szöveg olvasható:

" Vándor, ha szomjúság gyötör e rengeteg erdőben, állj meg itt az Istenkútnál, vedd az ivókád kezedbe s éltesd szegény Magyar hazát. A bor hevít, a víz éltet. De a bornak ára vagyon, a vizet a természet Istene adja. 1862 "

A forrásvíz elvezetése

A forrásépítésnek fontos része a víz megfelelő elvezetése a forrás előteréből. Elsősorban a kifolyócsőtől, a csorgótól, és a túlfolyótól.

A jó vízelvezetés megakadályozza a forrás előterének eliszaposodását, lehetővé teszi a forrás "száraz lábbal" való megközelítését hosszú távon. A jól elvezetett víz megakadályozza a dagonyák kialakulását, és a forrás beszennyeződését.

A maximális, vízhozamot, ami általában hóolvadás után jelentkezik, azt a kialakított túlfolyón vezessük el az előtérből. Az elvezető medret, vagy csövet ennek megfelelően készítsük. Tapasztalatom szerint, a nyitott kövezett elvezető csatorna kevésbé dugul el, mint a csőből készült, ezért inkább ezt javaslom az építésnél. A karbantartása is egyszerűbb a nyitott rendszerű vízelvezetőnek. A vizet addig vezessük csatornában, amíg megfelelő esése nem lesz a terepen. Ha megfelelő az esési szög, akkor a medernek már lesz öntisztulása a gravitáció által. A falazott medret alkalomszerűen tisztítani kell, ami az arra járó turista egyik fontos feladata, a csorgó tisztításával együtt.

Az építőknek az évek múlásával az ülepítő medencét ki kell tisztítani a forrás jó működése érdekében. Ez történhet a falba épített tisztítóajtón keresztül, vagy leszívással a kifolyócsövön át. A tisztítóablak sajnos sokszor a forrásszennyezés egyik pontja. Kíváncsi emberek kinyitják, és nem csukják vissza, így minden szennyező anyag szabadon belekerülhet. Ha lelakatoljuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan leverik.

A megoldás az, ha az ülepítő medence fölött a kőfalat viszonylag könnyen kibonthatóan építjük meg, és így kisebb munkával feladatunkat meg tudjuk oldani.

A forrásépítés általában nem rövid időre szól, és sok fáradságot, verejtéket követel építőitől. Munkánkat nem önös érdekből végezzük. Ha megépítettünk egy forrást törődjünk vele, hogy hosszú távon is elláthassa feladatát. Munkánk eredménye a tiszta jó forrásvíz, ami jólesik az erdőt járó turistának, és az erdőt ápoló erdészeti dolgozóknak egyaránt.

A víz életünk nélkülözhetetlen eleme, ezért gazdálkodjunk vele okosan, védjük a vízgyűjtők tisztaságát, lépjünk fel a rongálókkal szemben!

A forrásépítőnek

 

Ha látod e forrást,

mint, enyhet adó

hűs, vize csurran

szomjadoltán,

Vésd, az eszedbe,

Ki, kövét emelte

Ember, a legjavából.

/ Fekete Bálintné Judit /

 

 

Baumann József   forrásépítő