Túrabeszámoló

Túrabeszámoló a XXXIV Csokonay Sándor emléktúráról


Kissé borult időben indulunk Árpádtetőről a XXXIV Csokonay Sándor emléktúrára 53 fővel. Az Erzsébet útról hamar letértünk a régi komlói útnál, és haladtunk felfelé az enyhe emelkedőn. Felérve a kis magaslatra többen úgy döntünk, hogy egy réteg ruhától megszabadulunk, mert szélcsend van és a hőmérséklet is elég meleg a gyalogláshoz. A párás levegőben, a távolban a Zengő és a Hármas hegy vonulata látható. Sétálunk a másik oldalon lefele a szép fiatal erdőben és megcsodáljuk a magasra nőtt illatos hunyorokat.

csokonay tura

Kiérve az Erzsébet úton haladunk, majd jobbra letérünk egy erdészeti útra és azon közel szintesen haladunk a szép szálerdőben. Megnézünk egy suvadást, földcsuszamlást, ahol a Miocén korú szép gömbkavicsokból válogattunk néhányat. Fotózzuk a nyíló bókoló fogas íreket, orvosi tüdőfüveket, salátaboglárkát. Elhaladunk egy forrásmező mellett és néhány perc gyaloglás után megállunk a Jószerencsét-forrásnál. Megmérjük a forrás vizének hőmérsékletét és a kifolyó víz mennyiségét. Felsétálunk a közeli Jó szerencsét vadászházhoz és a kiépített pihenőt kihasználva többen elfogyasztják szendvicseiket. Pihenés közben feltörünk néhány gömbkavicsot és nagyítóval megnézzük a törésfelületen a sok apró kőzetszemcsét és kristályokat. Ismét útra kelünk betérünk a közeli Kálmán-forráshoz, majd felgyalogolunk az Erzsébet út végétől a Meleg-mány-tetőre. Fent a tetőn egy szép vadlest látunk automata etetővel és a szóró mellett sózót.

Itt van lehetőség, hogy a májvirágot tüzetesebben megvizsgáljuk nagyítólencsén keresztül. A lencsén túl a virág porzói és bibéi csodálatos tulipánkertet idéztek fel. Lefele haladva jobbra kitágul a látómező és látni lehetett a hegyet szabdaló völgyeket, a föléjük magasodó gerincekkel egészen a Tubes csúcsáig. A turista útelágazáshoz érve jobbra lefele haladunk a Petnyák-völgy felé.

Félúton találkozunk a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium népes diákcsapatával, akik felfele igyekeznek. A pataknál lévő turista útelágazásnál megkérdezem ki nem járt még a Meleg-mány-völgyi mésztufa vízesésnél. Meglepődöm a sok magasba emelt kéz láttán, ezért a kiírt Petnyák-völgyi szakaszt kihagyva a másik völgyön haladunk a mésztufa vízesésig. Itt ismét kis pihenőt tartunk, hogy legyen elegendő idő gyönyörködni a természet alkotta mésztufa csodában és meghallgatni keletkezésének történetét. Mivel sokunknak buszjárathoz kell igazodni, ezért lassan indulnunk kell. Az Anyák-kútjánál megállva a bővizű forrás vizéből iszunk néhány kortyot és közben elmondom, hogy a víz egy patakos barlangból tőr a felszínre, mellette egy oldalággal. Innen egy hosszabb emelkedő következik egészen a Baglyas-tetöig, ahonnan a borult idő ellenére, nagyon messze el lehet látni.

Innen kellemes sétával érünk a Tripammer-fához, és itt várjuk be a közelben medvehagymát gyűjtő társainkat. A komlói túratársainktól elbúcsúzunk, mert ők a kék sávjelzésű turistaúton indulnak Árpádtretőre a buszhoz és gépkocsikhoz. Mi tovább folytatjuk a tervezett útvonalat és felkeressük a Zsolnay-kutat, a Bokor-forrást és a Rigó-forrást. A források történetének ismertetése közben többen tisztogatják a források előterét a behullott ágaktól, levelektől. Sajnos a Rigó-forrástól a Hősök-teréig a szép szálerdőben sok az eldobált pillepalack és egyéb szemét. Az erdőből kiérve a benzinkúttal szemközti oldalon, nagy hirdetőtáblán olvasható „Köszöntjük Pécsett, a kultúra városában!” A tábla alatt és körülötte jól láthatóan sok-sok szemét éktelenkedik.

Az egész napos szép élmények után ez a látvány elszomorít bennünket. Arra gondolunk, hogy a városunkat felkereső külföldiek és hazánk lakosai vajon mit gondolhatnak rólunk, pécsiekről. A négyes busz hátulját látjuk, amint elindul a megállóból. Elkezd szitálni az eső így a várakozás perceit a megálló fedele alatt töltjük felidézve a mai túra szépségeit.


Baumann József túravezető