MECSEK HÍRADÓ

141. szám  2006. szeptember

Szobor és emlékösvény avatása Nagymátéban

2006. augusztus 30-án szép ünnepség hely­színe volt a Zselicben található Nagymáté va­dász­ház parkja: a Mecseki Erdészeti Zrt. Fekete István író emlékére szobrot és emlék­ösvényt avatott.

Fekete István fiatal éveiben, 1926-1929 között dolgozott Bakócán gróf Mailáth György uradalmában intézőként, ez időszakban Alsó­kö­vesden lakott. Számos írásában talál­koz­hatunk ezeknek az éveknek az élményeivel (vadászatok, a munkája, udvarlása leendő fele­sé­­gének …). Ennek emlékére alakította ki a Me­­cseki Erdészeti Zrt. a „Fekete István Em­lék­ös­vényt”, melyen végighaladva szép ki­vi­telű zománctáblákon olvashatunk részlete­ket az író elbeszéléseiből. Az emlékösvény Holló­­fészektől indul. A kék négyzet jelzésű turis­taút tölgyfalevéllel is jelölt szakaszán érünk be Nagymátéra, ahonnan a régi (az 1980-as évek­ben megszüntetett) Dél-Dunántúli Kék Túra útvonalán felfestett kék „forrás” jelzés vezet – az Ödön-forrás érintésével – Felsőkövesdre. Felsőkövesdről Alsókövesden át Holló­fészekre az emlékösvény a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra nyom­vo­na­lán halad, közben a Tatárugrató nevű helyen egy kék kereszt jelzésű út ágazik le Bakócára, ill. tovább a Káni kereszthez. Az emlékösvény teljes végigjárása kb. 12 km-es túrát jelent. Gépkocsival négy helyen lehet parkolni, ahova aszfaltozott út vezet, és ahonnan a sétát meg lehet kezdeni: Nagymáté, Bakóca, Alsókövesd, Felsőkövesd.

Az emlékösvény átadásával egyidejűleg avatták fel Nagymátén Fekete István szobrát is, mely Farkas Pál szobrászművész alkotása, valamint a vadászház környezetében kialakított arborétum a „Fekete István Füvészkert” elnevezést kapta.

Szívből ajánlom mindenkinek a füvészkert felkeresését és az emlékösvény végigjárását, ami biztosan maradandó élményt fog jelenteni a természetet szerető és Fekete István műveit szívesen olvasó vándornak.

Strasser Péter

„Forrás híradó” a nyár eseményeiből

Júniusban feltártuk a Sziklás-forrást, elkészítettük az új foglalást és a falazatot építettük meg a márványtábla beépítésével. A nagy vízhozam miatt három kifolyócsövet kellett beépíteni. A munkát Baumann József és Biki Endre végezte. A Szőke-forrás is előkerült, szó szerint a föld alól kellett előkaparni, a cső harminc centivel a föld alatt volt, a kitisztítás után tökéletesen működött. Névtáblája lemezre festve a forrás feletti fán látható, a forrás mintegy 20 m-re van csak a K— jelzésű turistaúttól lefelé ott, ahol az úton a nagy dagonyák láthatók. Ha a forrás ennyire eliszaposodott az elmúlt években, nem sokan keresték fel. A Pius-forráson festettem ki a feliratot. A két évszám (1934, 1935) alatt lekopottan látszik a harmadik is: 1936. Új forrást találtunk az Óbánya felett épült vadászlak közelében. Az eredeti Hidegkúti-forrást fedeztük fel, melyet az erdészet épített ki 2003-ban. Szép nagy támfalas, kifolyócsővel és névtáblával ellátva. Kiderült az is, hogy a felette található forrás, amit Dománszky Zoltán rakott össze 2002-ben, se nem Hideg-kút, se nem Három-kút. Az erdészek szerint a Három-kút a túlsó völgyben volt, annak a mellék­völgynek a kezdetén, amely a Réka-völgybe fut le. Állítólag a nyolcvanas évek térképkészítői cserélték össze a helyneveket, és az azóta is rosszul szerepel a térképeken. A régi Három-kút ma már nehezen megtalálható, és a vízkifolyás nincs foglalva. A további félreértések elkerülése végett a kis favályús forrás Három-kút elnevezés alatt szere­pel a nyilvántartásunkban, a térképen a helyneveket már nem érdemes átírni, ha ez ennyi éven át így volt. Természetjáró szempontból tehát két forrás van a Döngölt-árok irányába érkező völgyben, melyet érdemes felkeresni: a felső a Három-kút, 100 m-rel lejjebb van a Hidegkúti-forrás. Az Amália-forrásnak táblát készítettem és kifolyócsövet építettem be. A sziklából kifolyó forrásvízhez így könnyen hozzáférhet a kiránduló. A Vadvirág-forrás névtábláján festettem ki fekete festékkel a betűket.

Júliusban a Rózsa-forrás tábláját festettem ki fekete festékkel. Az omladozó Kalán Miska-kútját újítottam fel, néhány kiló cement és kifolyócső segítségével. A névtáblán a betűket fekete festékkel kentem át. A Lendület-forrásnak megtaláltam a régi márványból készült névtábláját, melyet Csokonay Sándor vésett. A régi tábla a nagy sziklába van süllyesztve, ami az új táblától balra egy méterre van. Az orfűi Sárkány-kút és Turista-forrás tábláit tisztítottam le és festettem ki fekete festékkel. A Rohasz-kút előterét teljes szélességében kitisztítottam, így az arra járóknak nem kell vízben lépkedniük, ha a forrást szeretnék megközelíteni. A Sín-gödör felett található Gödör-forrás foglalatát újítottuk meg, a kifolyócső fölé vésett névtáblát építettünk be. A névtáblát Biki Endre véste, a forrás felújítása Antal Dávid segítségével készült el.

Szabolcsfaluban megújult az úgynevezett Lelovics-kert a régi temetőnél. A szabadidőpark a 21-es busz végállomásától kb. 200 m-re van az Egyenlőség utca felett. Környezetét rendbe tették, az elmocsarasodott tavat kitisztították, sétautakat hoztak létre. Megújult a Csertetői-forrás foglalata is. Teljesen új formában ívesen forduló támfalas kiépítésű, vize egy négyszög keresztmetszetű csőből folyik. A lefolyóvíznek lépcsőzetesen vízesést alakí­tottak ki. A felújítási munkákat a Pécs-Baranyai Kht. végezte. A Mecsek Egyesület a forrás­nak névtáblát is készíttetett, a tervet Biki Endre a vésést Pálfi Tibor kőfaragó végezte.

A Körtvélyesi-forráshoz felfestettük a KO jelzést, hogy az erre kerékpározók könnyeb­ben megtalálhassák a forrást. A jelzés a Fessel-kereszt túlsó oldaláról indul, és kb. 100 m-en vezet a völgyben a forrásig. A jelzés felfestését Biki Endre végezte.

A Sín-gödör-völgy és Hidasi-völgy között vezető PO jelzés volt tudomásom szerint a leg­rosszabb állapotban. A 3,8 km hosszú útszakaszon alig volt már jelzés, ezek is rendkívül kopottak voltak. Sok fa kidőlt az elmúlt években, és így szép lassan a jelzések is eltűntek. Egy hosszú szakaszon, és két elágazásnál egyáltalán nem volt jelzés, így az útvonal végigjárása a kirándulók számára bizonytalan volt. A jelzéseket hiányos szakaszo­kon pótoltam, illetve jó néhányat át is festettem, így ez a szakasz ismét jól követhető, bár a Sín-gödör-völgy alsó szaksza egyéb akadályok miatt nehezen járható.

Augusztusban a Csonka Ferenc-forrás kiépítése kezdődött meg. A forrást a 20 éve meg­halt Csonka Ferenc paptanárról (volt püspökszentlászlói plébános) neveztük el. A Kis­battyán­tól 2 km-re a Z túra útvonala közelében fakadó forrás friss vizet biztosít a cserkészeknek és az erre kirándulóknak. A forrás foglalatán ovális táblán lesz látható a forrás megnevezése a cserkészek szimbólumával, a liliommal. A munkát Baumann József, Biki Endre, Kardos Lajos, Kriston Barnabás és Kriston István végezte.

A Kőszegi-forrás vize a foglalata alatt kitört, a csövön már csak ritkán folyt víz, így a rést el­tö­mítettük agyaggal, és cementtel erősítettük meg. A bővizű forrás vize ismét a ki­folyó­csövön távozik. A munkát Biki Endre végezte. Néhány forráshoz felfestettük a kör­jel­zéseket, hogy a kirándulók könnyebben megtalálhassák azokat. Az Avar-kúthoz a Pa­tacs feletti régi lőtérről vezet a Z túra útvonalától be a ZO szakasz mintegy 600 m-en. A Kancsal-forrás rövidített úton a Szentkúti buszfordulótól a PO jelzésen 100 m-es távon el­érhető. A Gégen-kúthoz Égervölgyben a P és K+ jelzésű utak találkozásánál a PO vezet be. Régen a K+ jelzés közvetlenül erre vezetett, de évtizedekkel ezelőtt másfelé terelték. A for­­rás így ismét jelzett úton könnyen megtalálható. A jelzések felfestését Biki Endre vé­gezte.

A Patacs felett található Süle-völgy felső végénél található Árnyas-forrás leromlott fogla­lata is megújult. Új kifolyócső és vésett névtábla lett beépítve a forrásba, a szárazon rakott leomlott kőfalat újra összeraktuk. A Patacsról induló P­­Δ jelzésről az utolsó házat elhagyva új jelzés a PO indul szép erdei útvonalon a patak partján, a kb. 800 m-re található forráshoz. A forrás felújítását (karbantartását), a tábla vésését és a jelzések felfestését is Biki Endre végezte.

A Tripammer-fa közelében található Dagonyázó-forrás került még felújításra. A kis forrás foglalata egyetlen kő, a kifolyócső felett látható egy gravírozott névtábla. A bővizű forráshoz a Z túra útvonaláról a ZO jelzés vezet be. A forrás megújulása és a jelzések felfestése Biki Endre munkája.

Végh Károly is rendszeresen tisztította a forrásokat, és segített azok feltérképezésében amit ezúton is köszönünk neki.

Biki Endre Gábor

KI KICSODA? – Bemutatkoznak túravezetőink

(Pál Krisztina rovata)

Lakatosné Novotny Sarolta vagyok. Az idősebb túrázókhoz tartozom. Általános iskolai matematika-fizika szakos tanári végzettségem van. Az utóbbi években laborban dolgoztam, három év óta nyugdíjban vagyok. Négy gyermekem és hét unokám van, de sajnos csak egy unokám, Vass Koppány lett lelkes természetjáró.

Túravezetői végzettséget 1985-ben szereztem, később az ezüst jelvényes túravezetői vizsgát is letettem.

Régebben sokszor mentem teljesítménytúrákra, ma már ritkábban és csak a rövidebb távra.

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség keretében minden évben több túrát vezetek, igyekszem kevésbé ismert, ill. jelzetlen utakon járni. Arra törekszem, hogy minél többet tudjak az utamba eső falvakról, tájról. (A 2002-ben megjelent Mecsek kalauz túraleírásait én írtam.)

Mióta nyugdíjban vagyok a hétvégi túrákon kívül csütörtökön is járjuk az erdőt barátaimmal. Szeretem a jelvényszerző túramozgalmakat.

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség titkára vagyok.

Egerben jártunk, a környéken túráztunk

2006 májusának végén kis csapatunk, a Felhőtlenek Egerbe utazott és onnan „csillag­tú­rá­zott”. Eger mintegy 60 ezer lakosú város, mely nem csak a váráról, borairól, de fesz­tivál­jairól és barokk stílusú épületeiről is híres. Szálláshelyünk a vasútállomásnál volt, így könnyű volt közlekednünk.

Első nap Egerszalókra utaztunk, részben busszal, részben pedig gyalog. Csodálatos volt látni a mészkő-rengetegből előtörő gyógyvizet, amely szinte ködfelhőt rajzolt a kör­nye­zetére. Megközelíteni a forrás helyét nem lehetett, mert hatalmas építkezés folyik a területen, ebből adódóan csak három, ideiglenesen kialakított medencét működtetnek. Az épülő szállodának, valamint az élményfürdőnek a körvonalai már látszanak, de a végleges felépítés és a környék rendbetétele még várat magára.

Gyalogosan tettük meg utunkat a Szépasszony völgybe, ahol megtekintettük a pincéket, s az egyikben – egri bikavér kíséretében – elfogyasztottuk vacsoránkat.

Másnap vonattal Szilvásváradra utaztunk. Jó érzés volt tapasztalni, hogy hasonló korú turisták szálltak fel a vonatra, s nagy jókedvvel tervezték a bográcsos ebédjüket.

Szilvásváradon először a fehér színű, kerek alakú református templomot néztük meg, majd onnan kis emelkedővel feljutottunk a Pallavicini-kastélyhoz. Három túratársunknak nagy élmény volt látni a 40, illetve 20 évvel korábbi üdülési helyüket. A kastély felújítás alatt áll.

A Szalajka-völgyön végigfutó kisvasútról láttuk a pisztrángos tavakat, majd a Fátyol-vízesés hű­sítő fröccsenéseiből is részesültünk. Gya­lo­gos túránk során megtekintettük a Szalajka-forrás eredetét, és a szabadtéri erdei mú­zeu­mot is. Ez utóbbi helyen egy kis kutya csa­pó­dott hozzánk, amit igencsak nehezen tudtunk visszajuttatni gazdájához. Hosszú emelkedő után jutottunk a Mária-bánya helyét bemutató táblához. Közben tor­nyo­sod­tak a felhők, dörgött, és féltünk, hogy az amúgy is sáros talaj még járhatat­lanabb lesz. Sze­rencsére elkerült bennünket az eső.

Fá­­radtan értünk a két ismeretlen ka­to­na sírjához, és jóleső érzés volt látni az Or­szá­gos Kék Túra jelzését is. Most már lefele me­­net­ben északnak tartottunk az igen csú­szós úton, és Bélapátfalva határába ér­kez­tünk. A Gyári-tónál megpihentünk és a ko­ráb­bi ce­mentgyár kimagasló részeit le is fény­­ké­peztük.

A következő napon – csepegő esőben – Bél­apát­falvára indultunk, hogy az erdőben rejtőz­ködő apátságot megnézhessük. Az apátságot a XIII. században építették fel először a cisz­terci szerzetesek. Többször cserélt gazdát, de jelenleg is jeles ünnepeken mű­ködő egyházi intézmény, mely kívülről és belülről is igen jó állapotban van.

Másfél órás autóbuszos út után értünk Szarvaskőre. Egyes írások szerint a település talán az ország legszebb része az őt körülvevő hegyek miatt. Gyönyörű, virágos község. Igen meredek úton, szinte „mászva” jutottunk fel a vár romjaihoz, ahonnan pazar kilátás nyílt a környékre. A korábban jól kiépített lépcsők elkoptak, a korlátok kidőltek, kapaszkodási lehetőség nincs, így igen óvatosan tudtunk csak az Országos Kék Túra útvonalán le­eresz­kedni. Ezt a túrát sikerült mindössze egy eséssel megúszni.

Szakadó esőben utaztunk Gyöngyösre, hogy ott a Mátra Múzeumot megnézhessük, ami si­ker­telen volt, mert átalakítás alatt van, még a múzeum tárgyait is máshol őrzik. A múzeum kertjét azonban hatalmas kőoroszlánok védik továbbra is.

Mátra­füredre kisvasúttal mentünk, szakadó esőben. A Baba-múzeumba látogattunk el, ahol különböző korok divatját, viseletét láthattuk a személyeket megtestesítő babákon. Nagy élményben volt része Lengyel Margitkának, amikor felismerte a múzeum igazgató­já­­ban az Országos Kék Túra 15 évvel ezelőtti bejárása során volt házigazdáját.

Ellátogattunk még a mezőkövesdi Zsóri-fürdőbe is, aminek vize a szakadó eső ellenére is üdítően hatott, amihez hozzájárult a gyönyörűen kialakított környezet is.

Túráink során mintegy 50 km-t tettünk meg, 600 m szintemelkedéssel. Nem csak az erdőt jártuk, de Eger városának nevezetességeit is tüzesen szemügyre vettük. Mint mindig, most is többet szerettünk volna látni a Bükkből, a Mátrából, de időnk álljt parancsolt. Az idő­járás és az útviszonyok nehézségeit elfelejtve, bennünk csak a szép tájak emlékei ma­rad­nak meg.

dr. Koncz Eszter

        Hírek:

        TEGYOT-TEDOT: a Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozóján – melyet ebben az évben a Természetjáró Fiatalok Szövetsége Csillebérce rendezett meg július elején – a baranyai természetjárókat a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület képviselte. A találkozóról részletesebben az októberi számban olvashatunk.

        „Tanösvény Taposó Túrák”: a Pécs Városi Természetbarát Szövetség túramozgalmat hirdet a 2006/2007-es tanévre a fenti címmel. A túrák célja a Baranya megyei tan­ös­vé­nyek felkeresése. A túrák 2006. október 15-től 2007. május 31-ig teljesíthetők, bármilyen idő­pontban. A részletes kiírást a Mecsek Híradó október számában tesszük közzé. A túramozgalomba nevezni október 3-tól lehet a szövetségben, az igazoló füzetek is akkortól vehetők át. Nevezési díj: 350 Ft/fő (MTSZ igazolvánnyal 250 Ft/fő). Információ: Strasser Péter, (72/256-508.

        Túravezetők Klubja: október 3-án látogatás Árpádtetőre, a MECSEXTRÉM parkba. Indulás a szövetségből 16.10-kor, vagy a főpályaudvarról 16.35-kor induló 31-es autóbusszal. A program kb. 1,5 órás. Információ: Pál Krisztina,(20/934-9875.

        „Papi pipa 30”: a szeptember 16-án rendezendő teljesítménytúra útvonala érinti Nagymátét. Az emlékösvény, a füvészkert és a Fekete István szobor avatása alkalmából a rendezők a túra szintidejét 8 óráról 9 órára növelik, hogy a résztvevőknek legyen idejük körülnézni Nagymátén.

        A terecsenyi Zrínyi kulcsosház – felújítás miatt – előreláthatólag november közepéig nem fogad vendégeket.

Rendezvények

• szeptember 9, szombat: „Denevér-nap” – jelvénygyűjtő túra. Helyszín: Abaliget, Denevér múzeum. R.: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Információ: 72/518-221; 30/377-3404; 30/405-4571.
• szeptember 16, szombat: „Papi pipa 30” teljesítménytúra. R.: Dél-Zselic Ter­mé­szet­ba­rát Klub. Rajt: Bükkösd, vasútállomás 7.30-8.30. Cél: Abaliget, vasútállomás. Szintidő: 9 óra. Nevezési díj: 400 ft/fő (TTT, MTSZ, MSTSZ tagsági igazolvánnyal 320 Ft). Információ: Strasser Péter, 72/256-508.
• szeptember 16, szombat: Ünnepség a János-kilátó avatásának 5. évfordulója al­kal­má­ból. Helyszín: Tubes, 12 óra. R.: Mecsek Egyesület, Dél-Dunántúli Kerékpár Turisztikai Egyesület. Az évforduló alkalmából emléktúra is indul Pál Krisztina veze­té­sé­vel a Tettye – Misina – Tubes – Mandulás útvonalon (12 km). Ugyaninnen kerék­páros emléktúra is indul dr. Novotny Iván vezetésével. Mindkét túrán a találkozó 9 órakor van tettyei (Havi-hegyi) buszfordulónál (33-as busz).
• szeptember 23-24, szombat-vasárnap: „elSant Őszi Kupa” tájékozódási hétvége. R.: Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör; elSant Bt. Helyszín: Pécs–Árpádtető, volt Polgárivédelmi Bázis. Programok: szeptember 23-án: nappali csapat tájékozódási túraverseny (rajt: 8.00-10.00); tájékozódási futóverseny (15.00-17.00); szeptember 24-én: teljesítménytúra (25 km, rajt: 6.00-8,00); nappali egyéni tájékozódási túraverseny (8.00-10.00). Zárás, eredményhirdetés kb. 15 órakor. A versenyekre előzetes nevezés szeptember 15-ig a következő címre: Benczes Gábor, 7636 Pécs, Visnya Ernő u. 12; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.. Nevezési díjak versenyszámonként: előzetes nevezéssel 400 Ft/fő (MTSZ igazolvánnyal 350 Ft), helyszíni nevezéssel 450 Ft/fő. Sátrazási lehetőség van, meleg ebéd megrendelhető. Egyéb: a legalább 2 versenyen részt vevő csapattagoknak kedvezményes, két napra szóló belépő a MECSEXTRÉM parkba (2300 Ft). Információ: Benczes Gábor, 72/448-596,30/ 957-3262.