MECSEK HÍRADÓ

 

 

Uránbányász emlékút

Elkészült a Jószerencsét Mecseki Bányász Em­lékút urán­bá­nyász szakasza. A 24 km-es főútvonal az urán­bá­nyá­szat volt bá­nya­üze­meit, a még látható épületeit, vagy az azóta ki­ala­kított emlékhelyeit köti össze, amelyből le­­ága­­zá­sok ve­zetnek azokba a falvakba, ame­­lyek közigazgatási ha­tá­rában működtek a bá­nyák. A szépen gondozott falvakban em­lékkő vagy emléktábla emlékeztet a bá­nyászatra, és a középkori műemlék temp­lo­maik tornyából naponta bányász toronyzene csendül fel.

 

 

Az emlékutat a turistautakra vonatkozó szabályoknak megfelelően a Mecsek-Öko Kör­nye­zetvédelmi Zrt.-vel közösen alakítottuk ki. Az útvonal oda-vissza járható, és több helyen kapcsolódik a turistaút hálózatunkhoz. Jelzése a szénbányász szakaszhoz hason­lón: fehér mezőben a bányász jel.

Az útvonal kijelölésében és a jelzések felfestésében Baumann József, Baumann Józsefné, Jancsi Attila, Rónaky Magdolna, Szücs Istvánné, illetve Varga Róbert, a Mecsek-Öko mun­katársa voltak a segítségemre. A GPS-es felmérést Jónás István végezte, a térképet Nagy Balázs készítette. A számítógépes diavetítéses bemutatót Csiszár Gyula készítette el.

A festéket a Mecsek-Öko Zrt.-től kaptuk, és munkagépekkel, fűkaszákkal a területükhöz tartozó utakat letisztították. A Mecsekerdő Zrt. közmunkásokat biztosított számunkra, és Csörnyei Géza erdész irányításával a Petőcpuszta és a volt V-ös üzem között kiala­kí­tott utat bozótvágóval járhatóvá tették. A kővágószőlősi önkormányzat a faluba ve­zető út elágazásánál megtisztította a területet az elvadult növényzettől, hogy a jelzés jól lát­ható legyen. A kővágótöttösi önkormányzat kérésemre egy szép kivitelű irányító táb­­lát helyezett el a faluba vezető leágazásnál. Valamennyiük munkáját ez úton is kö­szön­jük.

Az út avatására a Mecsek-Öko Zrt. évente megrendezésre kerülő emléktúráján, ez évben július 2-án került sor. A kellemes, jó hangulatú túrán 35-en voltunk. A teljes útvonalból 16 km-t jártunk be a volt I-es üzem - III-as üzem - Tótvár - II-es üzem - Petőcpuszta - V-ös üzem útvonalon. A túrát Varga Róbert, a Mecsek-Öko munkatársa vezette, az emlékhelyeken az üzemek történetét Berta Zsolt igazgató úr ismertette. A túrát megelőző napokban a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a Mecsek-Öko Zrt. és a Mecsekérc Zrt. közösen   új emlékkövet helyezett el a Tótvári-akna egykori helyén. Az akna törté­netét a III. sz. bányaüzem volt gépészeti vezetője, Bánik Jenő ismertette.

 

A túra során két helyen frissítővel (ás­vány­­víz, sör, csoki) vártak bennünket, a túra vé­gén Berta Zsolt ajándékokat adott át, majd kisbuszokkal tértünk vissza az in­du­lási helyre.

Kérem, hogy vegyétek birtokba az új utat. Évente emléktúrát fogok vezetni, de egyénileg is bárki járhatja, az útvonal a Mecsek turistatérkép 2011. évi új kiadásán már fel van tüntetve (sajnos kisebb hibákkal).

Kellemes túrázást, és bányász köszöntéssel:   "Jó szerencsét!" kívánok mindenkinek!

Rónaky Gizella

 

VII. Uránbányász Emléktúra

2011. július 2. A volt I. üzem parkolójában gyülekezünk az emléktúrára, majd fel­sé­tá­lunk az I. számú kutatóaknából átalakított első szállítóakna emlékkövéhez. Innen indul az uránbányászat értékeit bemutató emléktúra útvonala. Rövid kis ünnepséget tartunk, ahol Berta Zsolt, a MECSEK-ÖKO igazgatója, Tóth Klára, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség elnöke és Rónaky Gizella, az útvonal tervezője tart megemlékezést, majd átvágásra kerül az avatást szimbolizáló nemzeti színű szalag. Minden résztvevő kap egy színes emléklapot az útvonal leírásával, és néhány centi emlékszalagot.

Harmincöten indulunk (és három négylábú barátunk), hogy végigjárjuk az emléktúra útvonalát. A hatalmas kiterjedésű volt meddőhányó alja felé indulunk, ahol megnézzük az ivóvízbázist védő berendezéseket. Innen felfelé haladva hamar elérjük a volt meddőhányó tetejére vezető utat. A tetőről csodálatos a kilátás a környékre, és a fölénk magasodó Jakab-hegy déli oldalára. A szépen kaszált területen az északi táróhoz ér­ke­zünk. Itt jött ki csillékben 46 millió tonna kőzet, melyek egy kis hányadából lett később az erőmű­veket, és a hadiipart szolgáló urán. Kimegyünk hátul az üzemi kapun, mivel Ro­binál van a "teljes üzemi kulcskészlet". Egy szép új utcán felfelé haladva hamar odaérünk Kővágószőlősön a Bányászati Múzeumhoz. A kiállítás áttekintést ad az uránérc bányászatának történetéről, írásos dokumentumok, fényképek, szerszámok, műszerek, gépek mutatják be az elmúlt évtizedek emlékeit. Berta Zsolt egy perc főhajtást javasol az elhunyt bányászok tiszteletére. A napsugarak fényesen világítják meg az elhunyt bá­nyá­szok neveit a rövid emlékezés alatt. Bejegyezzük neveinket a múzeum emlékkönyvébe, majd elindulunk felfelé a Jakab-hegy irányába.

Szép, tiszta, gondozott utcákon és szőlők mellett jutunk az erdő szélére. Innen a vörös homokkövekkel "tűzdelt" erdészeti úton haladunk egyre feljebb. A molyhos tölgyek gyökerei görcsösen kapaszkodnak a sziklás talajba. A nedvesebb részeken üde zöld mohapárnák sütkéreznek a napsütésben, a baracklevelű harangvirágok kék bókoló szirmait meglengeti az enyhe szellő. Egyre többen vetik le felső ruházatuk egy rétegét, és gyakran törölgetik homlokukat. Elérjük a Panoráma utat, és néhány lépés után, balra fordulunk és ereszkedünk lefelé az "ökosok" által szépen megtisztított úton. Itt nagyobb sziklacsoportok láthatóak a ligetes erdőben szétszórtan. Lejjebb szelíd­gesztenyefákat látunk, melyek közül sokat megtámadott egy gombabetegség és a végüket járják. A szemközti oldal mintha világítana, itt letermelték az "érett" fákat és előké­szítik a talajt az új nemzedéknek. Fölöttünk a kék égen a habos felhők között egerészölyv rója köreit és nézegeti az ebédnek való felhozatalt. Lent egy terebélyes cseresznyefa törzsén fehéren világít az útjelzés alapja a benne lévő kalapács szimbólumokkal.

Kiérünk Tótvárra, ahol a Cigány emlékoszlopnál Rónaky Gizella mondja el a valaha itt élt cigányok életének történetét. Az út túloldalán egy perc alatt a Tótvári-akna em­lék­kö­vé­hez érünk. Itt Bánik Jenő volt műszaki vezető az akna akkori feladatát ismerteti, ami nekünk, volt uránosoknak is érdekességnek számít. Néhány métert vissza­lé­pünk, majd egy mezőgazdasági úton haladunk egy kilométert. Szépen kaszált rétek és erdősávok között gyalogolunk. Hátranézve a Jakab-hegy méregzölden magasodik a kék égbe a felhők közé. Elérjük Tót-vár földsáncait, ahol Gizitől újabb érdekességeket tu­dunk meg. A lekaszált tisztás mögött most még magasabbnak látszanak a kiterjedt föld­sán­cok.

Haladni kell tovább, és hamarosan a kővágótöttösi beágazáshoz érünk. Most nem megyünk be a faluba, hanem az útjelzésnek megfelelően Bakonya felé fordulunk. Erdészeti úton egy csodálatos völgyben ereszkedünk lefelé a tölgyek és mohák között, jobbra egy meredek oldal alján patak csörgedezik. A csapat eleje már leért a másik nagyobb völgybe, ahol jobbra haladunk felfelé. Elérjük a kiépített vízbázist vagy "ipari-forrást". Berta Zsolt elmondja, hogy a volt meddőhányó csapadékvizeit ejtik itt csapdába, melyek még sok szennyeződést és sugárzó anyagot tartalmaznak. Ez a víz egy csatorna­rend­szeren a tisztítóba kerül, ahol a káros anyagokat kiválasztják belőle.

A régóta túrázók tudják, hogy most jön a "siratófal", és lassan elindulnak felfelé az igen meredek emelkedőn a meddőhányó oldalában. Arc nem marad szárazon, mire mindenki felér a bakonyai üzemépületekhez. Itt a szervezők jóvoltából üdítők, és csokoládé várja a lihegő turistákat. Pihenés és frissítő után indulunk a közeli aknánál elhelyezett emlékkőhöz. Sajnos az emlékkövön az írást már nem igazán lehet elolvasni; a téli fagyok kárt tettek benne. Berta Zsolt ismerteti a fő feladatát és az akna paramétereit. A közelben egy nyílászárókat gyártó cég modern, tiszta épülete látható, és a feldolgozásra váró anyagok rendezetten. Az országútról a partoldalba vájt néhány lépcsőn jutunk az erdőbe, ahol az utolsó "hegymászási" feladat vár ránk. Szépen tisztított úton haladunk egyre feljebb, és hamarosan elérjük a Dél-dunántúli Piros Túra útvonalát. Itt jobbra fordulva széles erdészeti úton haladunk a szép szálerdőben. A piros sáv jelzést követjük, és a bányásztúra emlékjeleit. Néhány perces aszfaltút következik, és már Petőczpusztán vagyunk.

A kis kápolnánál elmondom a volt település és kápolna történetét. Mindenki talált magának kellemes ülőhelyet, a petőci légaknákról itt hallgatják a résztvevők az előadást. Az aknák emlékkövei majdnem karnyújtásnyira vannak tőlünk. Kihasználom az alkalmat, és egy fotót készítek a túra résztvevőiről a kápolna előtt.

Fekete felhők úsznak az égen és gyülekeznek nyugati irányban. Indulunk, az akna emlékkövénél elhaladva a temető irányába megyünk a szép erdőben. Világítanak a szépen festett kék négyzetek és alattuk a bányászjelzések. Enyhe kanyarokat leírva az erdészet által tisztított utakon érjük el a volt V-ös üzemet. Itt a frissítőket szállító autót pillantjuk meg a régi porta épülete mellett. Mindenki ebbe az irányba indul és veszi át az üdítős palackokat. A frissítők fogyasztása közben a hagyományokhoz híven a szervezők díjazzák a túrán résztvevő legidősebb és legfiatalabb résztvevőt és az emlékútvonal kialakításában élenjáró természetjárókat. Kovács Árpi bácsi (80 éves) a túra legidősebb résztvevője, volt szénbányász, megköszöni a jó hangulatú túrát, és örül a megmentett bányászati emlékeknek. Ezek ezután a mai túra utolsó emlékkövéhez gyalogolunk és meghallgatjuk az ismertetést a volt V-ös üzemről.

A túra útvonala halad tovább a volt légakna felé, ezt majd egy másik alkalommal járjuk végig. A szervezők által biztosított kis autóbusz minden résztvevőt leszállít az I-es üzemhez.

Köszönjük a Bányász Emléktúra útvonal kialakításában minden résztvevő segítségét, és a túra rendezőinek a magas színvonalú szervezést! 

Baumann József

 

Élménybeszámoló a "Törökvári Napok" rendezvényről

(2011. július 2-3.)

Szombat: nyílt túra

Szederkényből indulunk édesapámmal, és Máriakéménden felveszünk egy főt, aki Mohácsról érkezett és itt tette le az autóját. Szellőt elhagyva az út szélén egy kis csapat battyog, dudálunk nekik, ők visszaintenek, hogy ők is a túrára jönnek. Erzsébeten lepar­kolunk a buszmegállóban. Még van negyed óra a busz érkezéséig, addig lemegyek és lefotózom a közeli Hubertus vadászházat. Mire visszaérek, a busz is megérkezik a tú­rá­zókkal. Többen bőrönddel és gurulós kocsikkal szállnak le a buszról, mivel Szellőn lesz a szállásuk és szeretnének részt venni a vasárnapi túraversenyen is. A busz­meg­álló­ban elmondom a mai napi túra menetét, majd lehetőség nyílik az új térképek megvásárlására, mellyel sokan élnek.

Elindul a csapat, és közben a túrázók egy dalos köszöntővel indítják a napot. Az indulás után felmegyünk az erődszerű fallal övezett templom lépcsőjén és belülről is megnézzük a templomot. A Szent Márton úton indulunk tovább és az Erzsébeti-halastavaknál megyünk fel a Kékesdi-gerincre. A domb tetején lévő temetőnél megpihenünk egy kicsit, majd megnézzük a temetőben álló emlékkápolnát. Kékesdre leérve lefotózzuk a három éve épült téglatemplomot, majd a faluból kiérve hosszú szakaszon, egy csodálatos réten megyünk keresztül. Útközben érintjük a Kremsberger-malmot, ebédszünetet pedig a Domonkos-kútnál tartunk.

Innen felkapaszkodunk a gerincre, ahonnan szép kilátás nyílik mind a Villányi-hegységre, mind a Mecsekre. Több helyen zivatargócok kipattanását lehet látni. Míg Pécsváradot és Török-vár környékét süti a Nap, addig a Jakab-hegy egy részét és a Szár­somlyót áztatja az eső. Szépek ezek a lankás dombhátak, mert jól be lehet látni a környék 20-25 km-es körzetét. Tovább haladva, minket is elkap egy zápor, de sze­ren­csére csak tíz percig tart, és nem túl intenzív. Az új sárga sáv jelzésen leérve a váraljai területrészre, betérünk a Liptódpusztai-völgybe. Kisüt a Nap, de a völgy vizes, sáros, mert az előző egy órában itt szakadt az eső. Ahogy haladunk a csodálatos, erdő borította völgyben, egyre jobban süt a Nap és a kis rétek szinte gőzölögnek a felszálló párától.

Utunk további szakaszán már nincs sár, sőt egyre szárazabb az erdő. Úgy tűnik, a zápor határát már átléptük. A Péter-sarok előtt befordulunk egy szűk mellékvölgybe és a sárga háromszög jelzésen közelítjük meg azt a csodálatos löszfalba települt homokkő hasadékot, ami valósággal elkápráztatja túratársaimat. Visszakapaszkodunk a jelzett útra és egy meredek öreg tölgyerdőben a szurdokvölgyben érünk fel a Kéméndi-tetőre. Itt már porzik a szántás, esőnek nyoma sincs. Két hónapja nem volt komolyabb eső Mária­kéménd és Szederkény térségében, holott a többi településen rendszerint esett az eső. Meglátszik ez az itteni források egyre csökkenő vízhozamán. Az egyik magaslesnél kicsit megpihen a csapat, addig az érdeklődőknek megmutatom egy rövid kitérővel, milyen szép kilátás nyílik a Liptódi-szegélyről a Török-vár "hegycsúcsára". Utunkat innen már a kijelölt és megszokott turistaúton vezetem le Máriakéméndre. A falu határát elérve szitáló eső fogad, majd a kocsmába betérve, hangos zuhogással elkezd esni a várva várt eső.

 

 

Vasárnap: tájékozódási túraverseny és nyílt túra

Reggel 6.30-ra érkezem Máraiakéméndre. Adri Pécsről Sáriékat hozza le autóval, ők segítenek a mai tájékozódási túraverseny rendezésében. Egy fő a Rott-pincébe, egy fő a Dobosy-pincébe megy kenyeret kenni, Sárit pedig a templomba küldjük. Az italokat, kenyereket felvitetjük az állomásokra, és kisebb részét a nevezési pontnál hagyjuk. Hárman vagyunk ezen a ponton: Fauszt József, Máriakéménd polgármestere, Hajdú Örs és jómagam. Az asztalokat kivisszük a polgármesteri hivatalból az udvarra és előkészítünk mindent, ami a nevezéshez szükséges.

Hét órakor már többen állnak a rajtnál, és a nevezési díj befizetése után megkapják a menetlapot, amivel megkezdhetik a résztvevők a tájékozódási túraversenyt. Hét óra után pár perccel befut Pécsről a busz, amiről egy kisebb csapat száll le. Most sorban állás alakul ki, miközben egyesek térképet vásárolnak. Lassan elfogy a nép és várakozunk az újabb érkezőkre. Időnként megáll egy-egy autó az út szélén és jönnek nevezni a versenyre. Fél kilenckor zárjuk az indítást, és mi is benevezünk Hajdú Örssel. A ponton Józsi marad csak, mivel az utolsó induló és az első visszaérkező között eltelik majd két-három óra, amikor nem indul és nem érkezik senki sem.

Első pontunk a Szent Márton templom, ahol Sáriék várnak bennünket. Az első kérdésre a választ a templom előtt kihelyezett tablóról kaphatjuk meg. Második pontunk Jani bácsi rádiógyűjteménye, a harmadik a Falumúzeum, ahol Dománszky Zolit és társait találjuk. Következő érintendő pont a Széchenyi tér és a közeli kereszt, majd a Rott-pince következik. Több túrázó van már a pincében, ahol zsíros kenyeret eszünk hagymával és hozzá üdítőt iszunk. Innen a kék négyzet jelzésen indulunk az Új-hegyre, ahol a következő pontunk a Héhwald-kereszt. Gyorsan beírjuk a megadott kérdésre a választ, és megyünk feljebb a turistaúton. A Dobosy pincéhez betérünk, mert ez a következő pont. Tóth Kláriék csapata van éppen ezen a ponton. Itt is leülünk egy kicsit és megkóstoljuk az itteni hagymás zsíros kenyeret is és a juhfark nevű kéméndi bort. Rövid pihenő után tovább indulunk, és végigmegyünk a pincesoron. Az útjelző oszlop a következő pont, majd betérve az erdőbe a völgytalpon a Vályús-forrásnál állunk meg. Itt a forrástábla feliratát kell beírni a lapra. Szép árnyas erdőben haladunk lefelé a völgyben, ahol több helyen iránymutató lapok vannak a fákra erősítve.

A Törökvári-pihenőhelyhez éppen akkor ér a kis traktor, amikor mi. A vár romjait most mi kihagyjuk, mert délután még felmegyünk majd oda. A halastó mellett végigmegyünk a zöld sáv jelzésű úton, majd a Kéméndi-kereszt és a Flórián szobor van vissza. 11.15-kor érünk vissza a rajthoz, ahol az udvar közepén Baronek Jenő ül, és éppen zsíros ke­nye­ret eszik. Üdvözöljük egymást és beülünk az ellenőrző pontra. Dél felé több részt­vevő is beérkezik, majd hosszabb ideig senki. Egy óra körül fokozatosan érkeznek vissza, majd még később is néhányan. Fél kettő körül egy autó érkezik, ők Görcsönydo­bo­káról jöttek a délutáni túrára.

13.52-kor megérkezik a Pécsről jövő autóbusz és újabb csapat száll le. Bejönnek a pol­gár­mesteri hivatal udvarára, ahol elmondom a délutáni programot. Az asztalra kitéve színes prospektusok közül választhatnak a túrázók, melyek a Baranyai-dombság és kör­nyé­kének turisztikai programjait, tájegységeit, borait, sportlehetőségeit hirdetik. Közben többen térképet is vásárolnak, majd összepakoljuk a kirakott tárgyakat, bevisszük az asztalokat és székeket, majd a 14 óra 10 perckor elindulunk a délutáni túrára.

Egy kisebb csoportot Fauszt Józsi a kistraktor platóján visz ki a Törökvári-pihenő­hely­hez. A temetőn megyünk keresztül, és a pincesor felső végénél érünk ki. Innen a szokásos útvonalon haladunk, csak a Vályús-forrás bemutatása végett állunk meg. Fél négy körül érkezünk meg a Törökvári-pihenőhelyhez, ahol a kéméndiek kakaspörkölttel és gulyással várják a túra résztvevőit. Mindenki asztalhoz ül és megkezdődik az evés-ivás folyamata. Háromnegyed hatig maradunk itt, de közben egy csoportot fel is viszek a vár romjaihoz, bár a délután során egyénileg is sokan bejárták a Vár-hegy közel 300 lépcsőfokból álló igen meredek északi oldalát.

A két nap három szervezett programján összesen 138 fő vett részt. A résztvevők Pécsről, Komlóról, Bonyhádról, Keszüből, Kozármislenyből, Szederkényből, Máriakéméndről, Szellőről, Erzsébetről és Mohácsról érkeztek.

Köszönjük a máriakéméndi önkormányzat támogatását és a rendezvény valamennyi segítőjének közreműködését! 

Biki Endre Gábor

******

Elnökségi ülés

Nem csak az iskolások, mi természetbarátok is új lendülettel vágunk neki az őszi feladatoknak. Sűrűsödő tennivalóink megszervezése érdekében elnökségi ülést tartottunk augusztus 18-án. Ülésünk határozatképes volt, csak Pál Krisztina titkár hiányzott -hosszabb külföldi tartózkodása miatt.

Tervezett témáinkban a megszokott logika szerint haladtunk. Először az előző elnökségi ülés(április 14.) óta eltelt időszak eseményeit idéztük fel. Megállapítható volt, hogy belső ügyeinkben, és külső vállalásainkban is eseménydús időszak van mögöttünk.

ˇ     Szervezettségünk, létszámadataink nagyjából megfelelnek a tavaly ebben az időszakban rögzítetteknek.

ˇ     Nyílt túráinkon szép számú résztvevő túrázott ezekben a hetekben is, talán a legmelegebb kánikulai időszakban volt egy kicsit kevesebb érdeklődő. A Mecsek Egyesület képviseletében Lakatosné Novotny Sarolta által vezetett "Falu-járó" túrák is gazdag tartalommal, a meglátogatott falvak minden említésre méltó és felkereshető értékeit megmutatva kínáltak maradandó élményeket a résztvevőknek.

ˇ     A tartalmas, gazdag rendezvények sorában kiemelkedik egy-egy tagszervezetünk rendezvénye. Így említésre méltó a Mecsek Egyesület megalakulásának 120. évfordulója alkalmából a pécsi Városháza dísztermében megtartott ünnepi ülés. A sok értékes előadás mellett nagy tetszés arattak a szövetségünk idei februári közgyűlésén már bemutatott "Bakancsos Ovisok" kis műsorukkal, melyet Földesiné Kövi Ildikó és munkatársai állítottak össze.

ˇ     A Dráva TSE vezetője, Gida Tibor az Ormánság és a "szelíd turizmus" helyzetét, lehetőségeit taglaló konferenciát szervezett Mailáthpusztán, ahol megjelentek mindazok, akik a fejlődés lehetséges előmozdítói e témában.

ˇ     Sikeresen lezajlott a Törökvári Napok című rendezvénysorozat Máriakéménden. A falu életét is megpezsdítő változatos túrák, tájékozódási versenyek újra a Baranyai-dombságra irányították a természetbarátok figyelmét. Biki Endre Gábor és a falu lakói elégedettek lehetnek: szép számú érdeklődő, résztvevő fogadta el a meghívást. Apró módosításokkal a rendezvény hagyományossá válhat.

ˇ     A Szent Márton zarándokút újabb - 3 napos - szakaszát jelöltük ki és avattuk május végén. Rónaky Gizella és én vendégek voltunk Szombathelyen a Szent Márton Látogató Központban és tapasztalatokat gyűjtöttünk a Vas megyében felfestett zarándokutakon.

ˇ     Jelzésfestő "brigádjaink" változatos helyszíneken, nagy igyekezettel teszik dolgukat. Strasser Péter újabb "tanfolyama" után - irányításával - már 4-5 csoport végzi a turistautak karbantartását. Festéseinkről honlapunkon folyamatosan beszámolunk.

ˇ     Újabb szakaszát avattuk a Mecseki Jószerencsét Bányász Emlékútnak. Ezúttal az uránbánya egyes emlékhelyeit összekötő út készült el, Rónaky Gizella és segítőtársai lelkes munkájának köszönhetően. Ennek avatásán együtt gyalogoltunk a Mecsekérc Zrt. vezetőivel, munkatársaival, akiktől segítséget kaptunk az útvonal kialakítása során. Összekovácsolódott kis "festő-csapatunk" felszabadult energiáik újra hasz­no­sítását felajánlották a további feladatok (elsősorban a Keleti-Mecsek útjelzés felújításainak) ellátására.

ˇ     A Balokány-liget megújításáért összefogott pécsi civil szervezetek közötti válla­lásainkat is a pozitívumok jellemzik. Baumann József irányításával rendszeresen részt veszünk az itt folyó környezetvédő, szépítő munkában, valamint a park megújítást célzó pályázat összeállításában is.

ˇ     Megállapítható, hogy a Mecsek Híradó és honlapunk egyaránt nagyszerű információ-forrás tagságunk és a kívülállók számára egyaránt - köszönhetően Strasser Péternek, Biki Endre Gábornak és Nagy Balázsnak. Nagyobb aktivitást, önkéntes munkát kérünk és várunk azonban az egyesületi események, túrák vezetőitől, résztvevőitől, hogy tovább színesedjen, gazdagodjon szerzőink köre.

ˇ     Sikeres pályázatot írtunk a Pécs városi civil szervezetek számára meghirdetett témá­ban. A pályázaton elnyert 160.000 Ft-ot szeptemberi nevezetes túráink, évfordulóink alkalmából szervezett, a városlakók számára is nyitott programjaink (Kilátó Túra, Bányász emléktúra, Tubes Kilátó 10. évfordulója, TTE megalakulásának 100. évfor­dulója alkalmából szervezett emléktúra) megrendezésére fordíthatjuk.

Elnökségi ülésünkön sorra vettük az előttünk álló időszak feladatait is.

ˇ     Nagy odafigyeléssel segítjük egymás munkáját nyílt túráink megszervezésében.

ˇ     Nevezetes, ünnepi eseményeink (Kilátó Túra, Bányász Emléktúra, a Tubes Kilátó avatásának 10. évfordulója alkalmából szervezett túra és megemlékezés, a TTE megalakulásának 100. és a Fehér-kúti kulcsosház építésének 50. évfordulója alkal­mából szervezett emléktúra) meghívóinak, emléklapjainak, kitűzőinek elkészítését, a sajtó értesítését a felelősök (Sipos Imréné, Rónaky Gizella, Szabó-Dalecker Ibolya, Strasser Péter és Biki Endre Gábor) végzik.

ˇ     Támogatjuk, segítjük az elSant Őszi Kupa megrendezését, mert meg szeretnénk őrizni e versenyzési formát programjaink között. Benczes Gábor szervező mellé lelkes segítőket toborzunk.

ˇ     Kapcsolataink ápolása jegyében részt veszünk az óbányai üveges hétvégén. Nyílt túrát Rónaky Gizella vezet a programra.

ˇ     Szeptember 24-én részt veszünk a Magyar Természetbarát Szövetség hagyományos rendezvényén, a Természetjárók Napján, Dobogókőn. A küldöttség "biztos" tagja Gida Tibor és Biki Endre Gábor.

ˇ     Scheitler Adrienn vezetésével tovább működik a Túravezetők Klubja. Az őszi program összeállt. A megvalósításában nagyrészt a DDNPI kiváló szakemberei lesznek segítségünkre. Tervezzük a túravezetői tanfolyamot is, januári kezdési időponttal.

ˇ     Szeptember végén (29-én) megbeszélést tartunk tagszervezeteink vezetőivel, majd elkezdjük a jövő évi nyílt túrák programjának és a rendezvénynaptárnak az össze­állítását.

ˇ     A Villányi-hegységben a Templom-hegyre épített új kilátó is indokolttá teszi a kék sáv jelzés felújítását. Mielőbb neki kell látni az ezzel kapcsolatos tennivalóknak.

Néhány feladat részletezése, konkrét vállalások rögzítése után az ülést bezártuk, a tervezett tevékenységek megvalósításához egymásnak erőt, segítőtársakat, türelmet, kitartást kívántunk.

Tóth Klára
elnök

******

Dunántúli Megyék Természetbarát Vezetőinek
Tanácskozása

Győr-Moson-Sopron megye volt a házigazdája a hagyományos találkozónak, augusztus 4. hétvégéjén. Megyénk természetjáróit Őri Zsuzsanna, a komlói Hétdomb Természet­barát Egyesület elnöke és jómagam képviseltük. Baronek Jenő az MTSZ alelnökeként volt jelen a tanácskozáson.

Családias légkör, vendégszeretet, "helyi értékeket" bemutató kirándulás, hajnalig tartó beszélgetések, olykor parttalan viták jellemezték a találkozót, s a megjelenésben sajnos nagyfokú érdektelenség. A kilenc dunántúli megyéből három (Somogy, Vas, Zala) egy­általán nem, kettő (Fejér, Komárom) csak az utolsó nap délelőttjén képviseltette magát, ill. a megye természetjáróit. Az utolsó napi beszélgetésben részt vett Duró Imre, az MTSZ igazgatója és Pusztay Sándor elnökhelyettes is.

A péntek délutáni megérkezés után rövid városnézésen vettünk részt. A kellemes sétán megtekintettük a város gyönyörű barokk épületeit, nevezetes házait, templomait.

Szombaton reggel autóbusszal Pannonhalmára indultunk, de útközben megálltunk a kismegyeri csata emlékművénél. 1809. június 14-én az akkori Megyer faluban csapott össze Napóleon francia császár serege a magyar és osztrák nemességgel. A vesztes magyar oldal elesetteinek emlékét díszes emlékmű őrzi a 82-es út mellett. "Szent Márton hegyére" érkezve először filmvetítéssel hangolódtunk a kolostori látogatásra a Látogató Központban. A szerzetesrend életébe, a bencések világába nyertünk betekintést a képek nyomán. Felsétálva a kolostor udvarán át a templomhoz értünk. Építkezés miatt csak az altemplomba tudtunk lemenni. Az arborétumban is tettünk egy rövid sétát, rátekintve a levendula-mezőre, a kis biomassza erőműre és a levendulaolaj-gyártó üzemre. Minden a gondos kezekről, sikeres pályázatokról, megújulásról szól Pannonhalmán. A hegyről lefelé jövet még rácsodálkoztunk a csupa üveg panoráma étteremre is, melynek teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a Kisalföldre.

Ezután már a Bakony csúcsait is szem előtt tartva haladtunk dél felé. Rendezett falvakon (Ravazd, Veszprémvarsány, Bakonyszentlászló) áthaladva érkeztünk a gyönyörű fenyőfői ősfenyvesbe. Ebédünket egy falusi csárdában elköltve a Cuha völgye felé vettük az irányt. Vinyén vonatra szálltunk. Idő hiányában is választottuk ezt a módot és nem utolsósorban e vonal "látogatottságát" növelve csatlakoztunk a helyi természetbarátok kemény küzdelmeihez, amellyel e vasútvonal (Veszprém-Győr) megmaradásáért harcolnak. Ha nem is sűrűn, de rendszeresen jár a vonat e szép völgyet, a Cuha völgyét is átszelve. Mi Porva-Csesznek vasútállomásig utaztunk. Hazafelé még Nyúl község nevezetes utcáján, a "szurdik"-on is sétáltunk egy keveset, hogy elérjük azt a pincét, ahol hagymás zsíros kenyérrel és finom borral vártak bennünket. A szállásunkon a "szokásos" beszélgetés, szomszédolás, barátkozás programja folytatódott.

Vasárnap délelőtt komolyra fordult a dolog! Duró Imre, az MTSZ igazgatója és Pusztay Sándor elnökhelyettes válaszolt kérdéseinkre. Az előzőekben felmerült problémák (információ-áramlás, szervezettségi mutatók, turistautak jogi kérdései, utak festésének személyi, tárgyi feltételei, a miniszteri biztos szerepe stb.) mellett szó esett a nemrég zárult OKT 50 gazdag, jó élményeket nyújtó eseménysorozatáról. Ez utóbbi egy­értel­műen sikeres rendezvénye az MTSZ-nek. Olyannyira, hogy tervezik a Dél-dunántúli Kék Túra vonalán is megszervezni a vándorlást. Abból biztosan nem maradunk ki! A problémákról szólva Duró Imre elmondta, hogy saját nevében ígéri a több, pontosabb, személyre szóló információt, de véleménye szerint (ebben egyet értünk) az MTSZ honlapja is igen gazdag tárháza az információknak. Az egyesületek adatainak feltöltése terén nagy a fejlődés, de még további pontosításokra van szükség (ebben a mi egye­süle­teink­nek is van még tennivalója!) A többi probléma megoldására a változó társadalmi környezetben nehezebben lehet megoldást találni, de a kiút-keresés napirenden van az elnökség programjában.

A búcsúzáskor a köszönet és a jókívánság volt a leggyakoribb kifejezés mondatainkban. A köszönet a házigazdáknak, a jó kívánság a tanácskozás résztvevőinek. Ránk fér!

Tóth Klára

********

A Zselic a szívem csücske

Barátainkkal három napot töltöttünk 2011. június 11-13-a között a Zrínyi kulcsosházban Terecsenyben; már olyan mintha hazajárnánk. Szeretem ezt a vidéket lankáival, és a köztük elterülő hatalmas kaszálóival. Ez a hely ad nyugalmat, kikapcsolódást és jó han­gulatot a túrázáshoz. Barátainkkal a környék érdekességeit felkeresve több túrát tettünk a kellemes kora nyári időben.

Első nap Sas-réten, Lukafapusztán, a Cigány-kútnál jártunk, és a Tótvárosi erdőkben, ahol felkerestük a Csepegőt. Útba ejtettük a gombatermő helyeket, de sajnos a szárazság miatt gombát nem szedhettünk. Kellemesen elfáradva tértünk haza a kulcsosházba. Fát gyűjtöttünk a közeli tarvágásnál és roston sütöttünk kolbászt, hurkát, szalonnát és hagymát. Sokáig nézegettük a csillagos égboltot, majd nyugovóra tértünk.

Másnap Ibafára mentünk autókkal, és innen tettünk körtúrát a Liki-forráshoz. A legelőn megcsodáltuk a fehér virágba boruló magas terjőkét, vagy ismertebb nevén a magas kígyósziszt. A forrást a Liki-erdőben a mélyen szabdalt völgyek egyikében találtuk: kis vízhozamú szép építmény. Felmásztunk a gerincre és balra fordulva Kisibafán keresztül értünk vissza a faluba, az egyik háznál megsimogattuk a kis bárányokat. Almamelléken megnéztük az erdei kisvasutat, és környékét.

Ismét fát gyűjtöttünk és finom pörköltet főztünk. Vacsora után beszélgettünk, viccelődtünk az elmúlt két nap eseményein. Felkerestük hagyományunkhoz híven a kis kocsmát, ahol a helybéliekkel beszélgettünk. Később a kulcsosháznál sokáig ültünk a tűz mellett, borozgattunk és néztük a csillagos eget. Ilyen szépet a városi ember nemigen lát.

Reggel mindenki pihenten ébredt, és bőségesen megreggeliztünk. Nézegettük a fenyőkön tobozokat majszoló mókusokat, és a fa törzsén felfele araszoló fakopáncsokat. Majd összecsomagoltunk, és szép rendet raktunk szálláshelyünkön. Barátainktól elbúcsúztunk, Jóskával elsétáltunk az Aligvár-forráshoz; a környéken erdészeti munkák folynak, motoros fűrész hangja töltötte meg a völgyet. A forrásnál minden rendben, csak a víz kicsit furcsán folyt a csőből. Valaki fát tolt a csőbe és beletörte. Tíz percbe telt, amíg a tőrrel meglazítottuk és kivettük a nem odavaló dugót. A víz kellemes és frissít a melegben. Visszasétáltunk az autóhoz és indultunk Sas-rétre, hogy a többi forrást is felkeressük. A tanösvényen sétáltunk az Almás-forrásokig, ahol a szükséges tisztítási munkákat elvégeztük. A százéves bükkösben egyre több koros fa dől ki az idők folyamán, helyet adva a felnövekvő utódoknak. A tábort elhagyva Almamellék fele indultunk autóval a vasút melletti erdészeti úton, hogy felkeressük a Jámborka-forrást. A Nap erősen melegített, örültünk, hogy kiszállhatunk az autóból a forrásnál. A "bivakház" fedett szálláshely gyalogos turistáknak. Kicsit megpihentünk, és megnéztük a forrást, minden rendben. Néhány nagyra nőtt vízinövényt nem tudtunk kihúzni, mert rengeteg volt a méh. Fordulás az autóval és indulás vissza Terecsenybe.

Bepakoltunk az autóba, elköszöntünk Annus nénitől és Jani bácsitól, a kulcsosház "őrzőitől".

Ismét kellemes napokat töltöttünk a Zselic e kedves kis szegletében. 

Baumann Józsefné /Ági/

Egy baranyai résztvevő élményei
az OKT jubileumi vándorlásán

A Természetbarát Híradóból értesültem az Országos Kék Túra (OKT) újraélesztésének 50. évfordulójára szervezett jubileumi vándorlásról. Eredetileg úgy terveztük, hogy az indulási ponton, Irottkőn csatlakozunk a csapathoz, és legalább azon a napon velük tartunk. Közbejött akadályok miatt ez nem sikerült, de azért én nem adtam fel. Folyamatosan figyelemmel kísértem haladásukat és elérhetőnek gondoltam a  Hűvösvölgy - Rozália téglagyár közötti szakaszt. A szállást megoldottam a Hidegkúton lakó barátnőmnél ("csak" 65 éve ismerem). Július 11-én utaztam Budapestre. Hűvösvölgyig simán ment minden, felszálltam a megfelelő buszra, de elbambultam, nem szálltam le ott, ahol kellett volna, a busz visszavitt Hűvösvölgybe. A második kör már sikeres volt.

Július 12-én barátnőm férje elvitt az indulási helyre. Ott egyetlen egy turistának látszó embert sem láttam. A túravezetővel (Matolcsi György) történt telefonbeszélgetés  után meglett  a csapat. (Nem az eredetileg tervezett helyszínen gyülekeztek.)  Regisztrálás, egységcsomag kiosztás, várakozás a többiekre.

Indulás a tervezett időpont után félórával. Létszám 30 fő, ami később 37-re emelkedett. Elindultunk a kék sáv jelzésen Mátyás király vadaskertjében egyre csak felfelé-felfelé, a vitorlázó repülőtér erdőszélsávjában. Utunk és a reptér széle között régi, sorszámozott határkőoszlopok állnak jelezve Budapest és Hidegkút egykori határát. Felértünk a vadaskert emlékműhöz, fényképezés, majd újból csak felfelé- felfelé. Egy enyhe lejtővel elértük a Határ-nyereg (Budapest régi határa) csomópontját, majd kényelmes séta után az Oroszlán-sziklát. Újabb emelkedő után értünk a Látó-hegy platójára, ahová 1929-ben építették fel az Árpád kilátót. Egy kis emelkedő után leereszkedtünk a Fenyőgyöngye vendéglőhöz. Egy rövid aszfaltút, majd meredek, köves gyalogúton érkeztünk fel a Hármashatár-hegy  kopár, köves, különféle antennákkal teletűzdelt tetejére. A kilátás csodás, a hőséget csak az erős szél enyhíti. Az utat folytattuk az erősen lejtő köves-bokros ösvényen a Vihar-nyerge felé, majd fel a Vihar-hegyre. Innen ismét le a Virágos-nyereg ligetes tisztására. Itt elköszöntem a túratársaktól; nekem időben haza kellett érnem Pécsre, mert ebben a szárazságban öntözni kell!

A túra hangulata  nagyon jó volt, úgy éreztem, mintha már évek óta ismernénk egymást. Legtávolabbi résztvevő én voltam, de Budapest környéki városokból többen is jöttek.

A K+ jelzésen visszaértem Hidegkútra, ahol rossz irányba szálltam fel a 164-es buszra, így lehetőségem volt Solymár megtekintésére. Hűvösvölgybe visszaérve már egyszerű volt a helyzet: a 61-es villamos egészen a Déli pályaudvarra vitt. Még sötétedés előtt hazaértem, így az itthoni feladatokat is sikerült elvégeznem.

Nagyon szép volt a nap, jutalma egy  emléklap és egy  jelvény.

Biros Márta

MOHÁCSI TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY

Mohács - Sátorhely: 2011. augusztus 28-án ünnepélyesen adták át a Történelmi Emlékpark új látogatóépületét. Az épület, mely Vadász György tervei alapján épült fel - aki az 1976-ban felavatott emlékparkot is tervezte - a magyar szent koronát szimbolizálja, formázza meg alakjában.

Az ünnepségen először Szekó József, Mohács polgármestere mondott beszédet, melyben ismertette az új fogadóépület megépítését lehetővé tevő pályázatot, és a tervezéssel és kivitelezéssel kapcsolatos munkákat. Ez után Boross Péter volt miniszterelnök, és Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet. Mindketten kiemelték Mohács "örökségét": a csata után az ország 150 évig került idegen uralom alá, mely azóta történelmünkben többször is megismétlődött, de a magyarság mindig talpra tudott állni. Manapság nem karddal, szuronyokkal és pus­kákkal kell hadakozni az ellenséggel, hanem a nemzetet, a nemzeti öntudatot tönkretevő eszmék ellen kell felvenni a harcot. Ez a mohácsi csatatér üzenete a mai magyarság számára.

Az ünnepi beszédek elhangzása után Vadász György, az épület tervezője osztotta meg gondolatait az ünnepség résztvevőivel, majd Udvardy György pécsi megyéspüspök áldotta meg az új épületet és a nemzeti emlékhelyet. Végezetül Závoczky Szabolcsnak, az emlékparkot fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójának köszöntő szavai után került sor az ünnepélyes szalagátvágásra, az avatásra. Az ünnepséget koszorúzások zárták.

Strasser Péter

"MÚLTIDÉZŐ"

MACSKAJAJ ÉS KUTYABAJ CSERNAKERESZTÚRON

Mert azt tudni kell ám, hogy Csernakeresztúr a világ közepe. Legalább is Péter Géza szerint, aki ott abban a kis Hunyad megyei csángó faluban szervezi a falusi turizmust, tuti biztos, hogy így van.

És lehet is ebben valami igazság: főleg, ha innen, Baranyából mérjük a világot Székelyföld irányába menet. Mert nézzük csak: Pécstől Csernakeresztúr 480 km-nyi távolságra van, a székelyföldi Gelence pedig majdnem kétszer olyan távol. Hát tessék csak utánaszámolni!

Na és az a környezet! Ott van a Ruszkai-havasok ölelésében Vajdahunyad és Déva, meg hát félszáz kilométerrel odébb a Retyezát. Aki járt velem ott 1996-ban a Pietrelére szervezett táborban, az biztosan visszaigazolja, hogy az lehet a világ közepe. Ha másként nem, hát úgy ég és föld között kijelölve az irányt.

Na és oda is csak Csernakeresztúron át vezetett az út. Ott vert tanyát a közel 50 fős csapatunk 1996-ban. Ott voltak a pécsi Szivárvány Gyermekház "hétpróbásai" Kevy Albert vezetésével, ott voltak Tóth Klára és Szakács Márti gyerekei: a "bártfások", Török Zsuzsával a "rácvárosiak". A hetvehelyieket Vass József, a szentlőrincieket Füzi Jóska, a szigetváriakat pedig Varga Judit képviselte.

Szóval ezzel a programmal debütált a falusi turizmus intézménye ott a Déli-Kárpátok tövében, amit éppen a pécsiek kezdeményezésére szerveztek meg 1995-ben. Ők találtak egy vállalkozó kedvű fiatalembert, aki aztán megszervezte a falusi vendéglátók körét. Ez a vállalkozó fiatalember volt Péter Géza, a mi házigazdánk.

Tette a dolgát rendesen, mint minden más atyafi is, aki vendéget fogadott. Hamar előkerült a székely köményes, meg a házakra fölfuttatott direkttermő szőlőből érlelt rabvallató borital is. Csúszott a jóféle káposztás ételekre az ital, nem is sajnálta azt a gazda. Később a csapat felnőtt tagjai összeverbuválódtak még egy egyeztető megbeszélésre a "fapadosban", ami egy söröző udvara volt. Hát ott sört ittunk. Jóféle Ursust.

Ajaj! Volt is másnap némelyeknél "macskajaj". Nekem persze nem, mert én kihagytam a noaborokat. Káposztát sem ettem, mert miccsel vártak bennünket a háziak. Azok olyan kis grillen sült kolbászkák, amit darált birkahúsból, disznóhúsból és marhahúsból gyúrnak össze lestyánnal, borssal fűszerezve.

Mint később kiderült, ez a miccs nem az a miccs volt. Ez nutriahúsból készült. A gazda nutriatenyészetéből származott az alapanyaga. Talán a kitűnő fűszerezésnek köszönhető, hogy a tények ismeretében sem lett semmi bajom. Mondhatnám: kutyabajom sem volt.

Na, de ezt csak úgy mellesleg mondtam el nektek, nem ám azért, mintha ez bármiféle utalást jelentene a címben jelzett macskajaj és kutyabaj irányában. Nem, az valami egészen elképesztő dologból eredeztethető. Mondjuk a Péter Géza sajátosan értelmezhető politikai magánháborújából fakadt.

Ebben az időben - Iliescu államelnök országlása idején - dühöngött a román nacionaliz­mus. Életre kelt és megerősödött a Vatra Romaneasca elnevezésű szélsőjobboldali nacionalista párt, Funar elnök pedig Kolozsvár polgármestere lett.

És kérem szépen alig töltöttem el néhány percet Péter Géza házában, hát mivel kellett szembesülnöm? Azzal, hogy a macskáját Ilieszkunak, a kutyáját Funár Gyurinak hívta a házigazdánk.

- No de ilyet?! - fakadtam ki Géza előtt.

- Nem úgy van az! - világosított fel Géza. Én egy egyszerű ember vagyok ebben a nagy román országban. A hatalommal szemben mit sem tehetek. Ám kitaláltam, hogy mégis csak kellő hangsúlyt adhatok elégedetlenségemnek, ha a Funár Gyuri vagy az Ilieszku miatt mérgelődöm. Egyszerűen megrúgom a macskát vagy a kutyát és kész. Kiadom magamból a mérgemet. És hogy hitelesebbé váljon amit mond: "Funár, kuss" üvöltéssel jól fenéken akolbólintotta szegény kutyáját.

Hát, ezért mondtam én néktek, ha Székelyföld felé utazva megszállnátok Cserna­keresz­túron, ott a világ közepén, és az elfogyasztott köményesek, meg a túlfűtött vendégsze­retet következtében macskajajra ébrednétek, gondoljatok arra, nektek egy-két nap múlva kutyabajotok nem lesz már, nem úgy, mint Géza macskájának és kutyájának volt valaha.

Aztán meg, ha éjféltájt hazafelé ballagva felnéznétek a csillagos égboltra és nem hinnétek a szemeteknek, mert megindulna veletek a Göncölszekér, azon sem kell nagyon csodálkoznotok. Mert az csak onnan - a világ közepéről - észlelhető. Kiváltképp akkor, ha az ember lába már nem úgy veszi az egyenest, mint az rendesen szokás.

Valahogy így lehetett ezzel a dologgal kedves barátunk, Vass Józsi - a Tanár Úr - is, amikor Mártika megkérdezte tőle:

- Józsikám, mutasd már meg, hol van most a Göncölszekér?

Mire a Tanár Úr apró kis harmonikus kilengésekkel az ég felé mutatva így válaszolt:

- Megmutatnám én nektek szívesen, ha meg tudom állítani.

Hát aztán pár év múlva meg is állította Vass József tanár úr azt a fránya Göncölszekeret. Felszállt rá és fikuszt mutatva a földi világnak elkocogott vele a mindenki égi országútján.

Később Péter Géza kutyáját és macskáját is magához vette. Aztán, ha éppen Csernakeresztúr felett vezet az útjuk, megállítják egy pillanatra az örökkévalóság Göncölszekerét, hogy jól körülnézhessenek: még mindig rendben van-e minden ott, a világ közepén.

Varga Ferenc

*******

Túravezetők Klubja

Kedves Túravezetők és Túratársak!

Bár lassan vége már az idei szeszélyes nyárnak, ennek ellenére remélem, hogy ki-ki kedve és vágya szerint tudott pihenni, túrázni és számos élménnyel a tarsolyában lett gazdagabb.

Szeptembertől - minden hónap első keddjén, 17-18 óra között - folytatódik a Túravezetők Klubja a szokásos helyszínen, szövetségünk központjában (Pécs, Tímár u. 21.), ahová minden érdeklődőt sok szeretettel várunk.

A 2011-es év második félévének programja:

szeptember 6: A Mecsek keleti részének kincsei egy természetvédelmi őr szemszögéből (A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Nagymező - Aranyhegy Természetvédelmi Terület). Előadó: Bodó János természetvédelmi őr, Duna-Dráva Nemzeti Park;

október 4: Téli madáretetés. Előadó: Wágner László tájegységvezető, Duna-Dráva Nemzeti Park;

november 8: A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet természeti értékei. Előadó: Völgyi Sándor természetvédelmi őr, Duna-Dráva Nemzeti Park;

december 17, (szombat): Évzáró túra. Útvonala: Hősök tere - Rigó-kút - Tripammer-fa - Kozári-kőfejtő - Fehér-kúti kulcsosház - Ezeréves

Programjainkra mindenkit szeretettel várunk!

Scheitler Adrienn

MEGHÍVÓ

Szeretettel meghívunk mindenkit a János-kilátó átadásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségére 2011. szeptember 17-én.

Délelőtt 9 órakor túra indul a Tettye térről a Tettye - Ilonka pihenő - Francia emlék­ű -Állatkert - Kis-Tubes - Tubes, János-kilátó - Lapis - Mandulás útvonalon. Táv: 12 km, szintemelkedés: 380 méter. Találkozó 8.20-kor a főpályaudvar előtt a 33-as busz megállójában. Túravezető: Baumann József. A túrán résztvevők kitűzőt kapnak emlékül.

12 órakor: megemlékezés a Tubesen, a János-kilátónál. Az ünnepi beszédeket követően Lénárd József költőaz alkalomra írt versét mondja el, majd a Pécsi Magasfiúk Dalárdája Blues Band ad koncertet.

A megemlékezés keretében a kilátó toronyszobájában kiállítás tekinthetőmeg a kilátóval kapcsolatos emlékekből.

Mindenkit szeretettel várunk! Túrázzunk és ünnepeljünk együtt!

Baranya Megyei Természetbarát Szövetség

TTE EMLÉKTÚRA

A Természetjáró Turisták Egyesülete (TTE) Pécsi Cso­portja 1911. március 19-én alakult meg. Az évfordulóról szövetségünk 2011. március 26-án a Szi­vár­vány Gyermekházban rendezett ünnepi emlék­üléssel emlé­kezett meg.

 

 

Az egyesületnek közel négy évtizedes működése során - a Mecsek Egyesület mellett - jelentős szerepe volt a Mecsek turisztikai fejlesztésében. Számos forrást foglaltak, turistautakat jelöltek, és két menedékházat is építettek. Ezek közül az első, az Isten-kúti menedékház átadására 1928. szeptember 8-án került sor. A Fehér-kúti menedékházat az egyesület 1948-ban kezdte el építeni, de annak átadására már csak az egyesület felosz­latása után, 1951-ben került sor.

Az Isten-kúti menedékházat az 1950-es évek elejétől a Turistaházakat Ellátó Vállalat üzemeltette, majd később, az 1960-as évek végén - a TEV megszüntetése után - átvette a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat. Sokáig vendéglőként üzemelt, majd a vendéglő bezárt. 1988-ban Pécs városa visszavásárolta a házat, de a felújítására nem sikerült fedezetet találni, így annak állapota fokozatosan romlott, a rendszerváltás idején már romos épület volt. 1993-ban Pécs MJ Város Közgyűlése pályázatot írt ki a ház hasznosítására azzal, hogy azt eredeti céljának megfelelően, turistaházként üzemeltessék. A pályázat azonban sikertelen maradt. Így végül a már romos épületet és a telket eladták. Ma magánház áll a helyén, emlékét - és az udvarán kiépített Béke-forrás emlékét - semmi nem őrzi.

A Fehér-kúti menedékház működtetését szintén a Turistaházakat Ellátó Vállalat végezte, ez időben egész évben működő turistaház volt, szálláshelyekkel és étteremmel. A TEV megszüntetése után ez a ház is már csak vendéglőként működött, majd bezárt. Sorsa szerencsésebb lett, mint Isten-kúti társáé: kulcsos turistaházként üzemel ma is, a Pécsi Orvos Egészségügyi Sportkör kezelésében, így - ha nem is eredeti formájában, de eredeti céljaként - továbbra is a természetjárókat szolgálja. A ház Wolf József, a TTE egykori elnöke nevét viseli.

A TTE Pécsi Csoportja megalakulásának 100. évfordulójára szövetségünk a márciusi emlék­ülés mellett egy emléktúrával is emlékezik. Az emléktúrát eredetileg az Isten-kúti menedékház átadásának dátumához (szeptember 8.) kapcsoltuk, és szeptember 11-re, szombatra terveztük. Sajnos ezen a hétvégén a Mecsek Rally autóverseny miatt a mecseki műutak lezárásra kerülnek, így a Fehér-kúti kulcsosház sem közelíthető meg autóval, valamint a tervezett túra útvonala is több helyen keresztezte volna a mecsekháti műutat. Így az emléktúrát új időpontban, 2011. szeptember 25-én, vasárnap rendezzük meg. Útvonal: Isten-kút - Lapis - Büdös-kút - Fehér-kúti kulcsosház - Pécsbánya, Ezer­éves autóbusz végállomás. A Fehér-kúti kulcsosháznál megvendégeljük, és baráti beszélgetésre invitáljuk az emléktúra résztvevőit és a meghívott régi természetjárókat.

Találkozás reggel 8.10-kor a pécsi uránvárosi autóbusz végállomáson, a 23-as busz megállójában. Az emléktúrára mindenkit sok szeretettel várunk!

Strasser Péter
túravezető

Erdészeti közlemény

A Mecsekerdő Zrt. "KEOP-3.1.2 A bánáti bazsarózsa megőrzése, komplex élőhely­fej­lesz­tés és védelem a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben és közvetlen környezetében" címmel nyert pályázatot. Ennek a pályázatnak a IV. beruházási eleme a füves területek megőrzésével, helyreállításával foglalkozik:

4.2.4 IV. beruházási elem: A füves területek megőrzése

A Kelet-Mecsek hatalmas erdőtömbjét mozaikszerűen tisztások, gyepterületek törik meg. A füves területek többsége a legeltető állattartás, kaszálás következtében kialakult má­sod­lagos élőhely. A mezőgazdasági tevékenységek felszámolódása a füves területek eltű­né­sét eredményezi. Ez egy országosan megfigyelhető folyamat, amely a hegy- és domb­vi­dé­keken fokozottan jelentkezik. A Kelet-Mecsekben és a Geresdi-dombságban olyan or­szá­gosan vagy regionálisan ritka növényfajok termőhelyei ezek a gyepek, amelyek élőhelyei éppen a cserjésedés következtében napjainkban országszerte sorra megszűnnek.

Ezek az élőhelyek jelenleg az átalakulás különböző stádiumban vannak, a kezdődő cser­jésedéstől az erdővé alakulásig. A szukcesszió során lassan becserjésedő területekkel a biodiverzitás szempontjából kiemelten értékes területek veszhetnek el, amelyek akár az endemikus, fokozottan védett magyar tarszának és sok egyéb növény és rovarritkaságnak is élőhelyet biztosíthatnak.

A gyep védelme, az elcserjésedés megállítása, visszafordítása érdekében bozótirtást, ill. kaszálást kell végezni.

A Mecsekerdő Zrt.-t a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben az erdőgazdálkodási jog mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közösen a természetvédelmi kezelési jog is megilleti, így a füves területek megvédése, átalakulásának/elbozó­tosodásának megállítása, visszafordítása a jogkörébe tartozik. A Natura 2000 gyepterületek kezelésére a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alkalmazandó.

Akik 10-20 évvel ezelőtt túráztak a Kelet-Mecsekben, jól emlékezhetnek még ezekre a gyepekre, amelyek azóta a szukcesszió folytán elvesztették eredeti, a táj védelme szempontjából sem elhanyagolható jellegüket. Most talán csúnyán hatnak ezek a frissen felszabadított területek, de 2-3 év kaszálás után reményeink szerint ismét betöltik funkciójukat a Kelet-Mecsek zárt erdőtömbjén belül.

Ripszám István
erdészeti igazgató, Pécsváradi Erdészet

IN MEMORIAM

Balogh István

(1945-2011)

Ismét búcsúznunk kell: augusztusban váratlanul elhunyt Balogh István, szövetségünk egykori technikai vezetője, a Dél-Zselic Természetbarát Klub újjászervezője és volt elnöke.

Pista barátunk az 1990-es évek elején lett a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagja, majd néhány évig a technikai munkák felelőse volt. Vele kezdtük el a Közép- és Nyugati-Mecsek turistaút jelzéseinek felújítását, ő tanított engem is a jelzés­festés "fortélyaira". Szerette a Mecseket, de kiváltképp a Zselic déli lankáit. 1995-ben az ő kezdeményezésére vettük át a Dél-Zselic Természetbarát Klub vezetését szigetvári társainktól (akik hosszú évek működése után az egyesületet fel akarták számolni), és kezdtük gondozni a terecsenyi Zrínyi kulcsosházat, amelyet felújítottunk, és azóta is folyamatosan működtetünk. Ezzel egy időben kezdtük el felújítani a Dél-Zselic turista útvonalait. Újra jelzett utak vezettek Sasrétre, melynek környékén az 1980-as években - "elvtársi vadászatok miatt" - a természetjárókat a területről gyakorlatilag kitiltották. Pista közreműködött az új zselici turista útvonalak kialakításában, a jelzések fel­fes­té­sé­ben, és a Zselic turistatérkép lektorálásában is. Vele dolgoztuk át, és hirdettük meg újból a "Dél-Zselic Turistája" jelvényszerző túramozgalmat. Az egykori "Zselic 30" tel­jesít­mény­túrát az ő ötlete és terei alapján alakítottuk át "Papi pipa" túrává, melynek eddigi valamennyi jelvényét - 17 évig - ő tervezte.

Munkája közben elszólította. Miskolcra költözött, de a szíve visszahúzta. Így több év után, nyugdíjba vonulva visszaköltözött Baranyába, és egy Pécshez közeli kis faluban élt. Nem szerette a nyilvánosságot, az erdőt is leginkább egyedül szerette járni. Jól ismerte a növényeket, a gombákat (vizsgázott gombaszakértő is volt), és ezeket az ismereteit megosztotta velünk is.

A halála előtti napon még együtt terveztük a 2011. évi "Papi pipa" teljesítménytúrát. Más­nap kaptam a hihetetlen hírt: Pista eltávozott közülünk. Váratlan halála mind­annyiun­kat megdöbbentett.

Ég veled, Pista! Emléked megőrizzük!

 

Strasser Péter

HÍREK

 *Jószerencsét Bányász Emlékút: 2011. július 2-án avatták fel a bányász emlékút nyugat-mecseki, "Uránbányász" szakaszát, a hetedik alkalommal megrendezett Uránbányász emléktúra keretében. (Lásd Rónaky Gizella és Baumann József írásait).

 *Új túramozgalom indult a Baranyai-dombságban: a Baranya Megyei Termé­szetbarát Szövetség 2011 júniusától új túramozgalmat hirdetett meg, melynek neve: BARANYAI-DOMBSÁG TURISTÁJA. A túramozgalom a megye pécsváradi és mohácsi kistérségében kialakított új turistautak és települések megismertetését célozza meg. A túramozgalmat teljesítőknek 20 pontot kell felkeresni, és a teljesítést követően azt fényképpel igazolni. A teljesítők jutalma egy kitűző. A túramozgalom füzete kapható a szövetségben, vagy letölthető a honlapunkról, a "jelvényszerző túra­mozgalmak" menüben.

 *Turistaútvonal változások: a Nyugat-Mecsekben megváltozott a kék kereszt jelzésű turistaút nyomvonala. A Gubacsos kulcsosháztól Abaliget felé vezető szakasz egy részét teljesen benőtte a bozót, így az útvonalat a következőképpen módosítottuk: az Orfű-Abaliget műút elágazástól a kék kereszt jelzés a műúton Orfű, majd a Balázs-hegyi kilátó felé halad, majd kb. 500 m után az aszfaltútról nyugatra fordulva tér rá az eredeti nyomvonalra. Az Orfű-Abaliget elágazástól (autóbusz megálló) a Gubacsos kulcsosházhoz - a sárga sáv jelzéssel együtt - egy kék négyzet jelzés vezet, a Gubacsos kulcsosháztól a Gubacsos-forrásig pedig egy kék kör jelzés.   
*A Kelet-Mecsekben, Nagymányok térségében az újonnan indult külszíni fejtés területlezárása miatt megváltozott a Nagymányokról induló piros kereszt jelzés útvonala. A jelzés Nagymányokot elhagyva a volt Mányoki-kulcsosháztól nem dél-nyugati, hanem dél-keleti irányban ér fel a Juhász-hegyre, majd onnan fonódik a sárga kereszt jelzéssel, majd Meleg-oldal felé már eredeti útvonalon halad.              
*A Geresdi-dombságban az Erdősmecske, volt vasútállomás bejárati úttól (gránitbánya) a Hesz-keresztig tartó zöld sáv jelzésűútnyomvonal részben módosult, mivel a falut elhagyva a szurdokút járhatatlan. A jelzés a település déli busz­megálló­jától keletre, majd északra fordul, és szőlők között jól járható úton ér fel a gerincre, ahonnan a zöld kör jelzés elágazásától eredeti nyomvonalon folytatódik.

 *Új Mecsek turistatérkép: elkészült az új Mecsek térkép a Cartographia Kft. kiadásában. A térkép kiadása előtt mintegy 400 módosítást, változást jeleztünk. Az új térkép ábrázolja a Mecseki Bányász Emlékút teljes szakaszát, valamint a Mária utat és az egyéb zarándokutakat is. Újdonság még, hogy a Baranyai-dombság Geresdlak - Mária­kéménd közötti részének kivágata is megjelent a térképen 1:60.000-es méret­arányban, melynek elkészítését a Cartographia Kft. kérésünkre ingyen elkészítette. 

*Gemenc-Szekszárdi-dombság turistatérkép: megjelent Szarvas András kiadásában egy új Gemenc - Szekszárdi-dombság turistatérkép, melynek méretaránya 1:30.000. A térkép szövetségünkben is kapható.

*Új híd épült a Kovácsszénájai-tónál: új fahíd épült a Kovácsszénájai-tó keleti felénél, a Füstös-lik közelében. A kb. 10 m hosszú hídról a tó így könnyen fotózható.

* Megkezdődött a falépcsők építése a Török-várhoz: a máriakéméndi Török-várhoz és a Vályús-forráshoz vezető lépcsőkből eddig 160 lépcsőfok készült el. A faanyagot a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi erdészetétől kaptuk. A munkálatokat szeptemberben folytatjuk.

* Új kerékpárút készült Baranyában: elkészült a Szederkény - Bóly közötti kerékpárút, melynek hossza 5,5 km. Az út nagyobb része a régi bólyi országút nyomvonalát követi, melyet az autópálya építését követően használaton kívül helyeztek. Bólyról a már meglévő kerékpárúton tovább lehet haladni Villány felé, és a tervek szerint a későbbiekben Horvátországig érne majd az út.

* Új útbaigazító táblák a Pécsi-parkerdőben: a BIOKOM Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Kft. az eltűnt és megrongált táblák pótlására új útbaigazító és információs táblákat helyezett ki a Pécsi-parkerdőben. Közel 100 információs plasztiktábla és 50 útbaigazító fatábla informálja a kirándulókat, természetjárókat.

* Új kilátó épült a Villányi-hegységben: a földtani szempontból egyedülálló villányi Templom-hegyen 2011. augusztus 12-én ünnepélyes keretek között adták át a Csatatér-kilátót, amelyről csodálatos kilátás nyílik a városra és a környékre. Az átadási ünnepségen ökumenikus szertartás keretében szentelték meg az impozáns építményt. 

* Címváltozás: megváltozott Pálinkás Istvánnak, a siklósi Szent Imre Iskolai Sportkör vezetőjének e-mail címe. Az új cím: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

* Megkezdődött a vadászati szezon: augusztus végétől, szeptember elejétől megkezdődik a vadászati szezon, ami miatt esetenként a baranyai erdőkben területeket zárnak le. Ezek a lezárások vagy korlátozások érinthetik a túrázók útvonalait a Mecsekben és más tájegységben is. Mivel megyénkben nagy számban vannak jelen a vadásztársaságok, ezért nincs pontos információnk arra vonatkozóan, hogy mikor és hol vannak hajtóvadászatok. A túrákat szervezőknek annyiban tudunk segíteni, hogy megadjuk a területileg illetékes vadásztársaságok telefonos vagy e-mailes elérhetőségeit. Érdeklődni Biki Endrénél lehet a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

Rendezvények

*  szeptember 6: Túravezetők Klubja. A Mecsek keleti részének kincsei egy természetvédelmi őr szemszögéből (A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Nagymező - Aranyhegy Természetvédelmi Terület). Előadó: Bodó János ter­mé­szet­vé­delmi őr, Duna-Dráva Nemzeti Park. Helyszín: Baranya Megyei természetbarát Szö­vetség, Pécs, Tímár u. 21., időpont: 17 óra.

*   szeptember 11, vasárnap: "Jó szerencsét 15" - Bányász Emléktúra. Rendező: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Rajt: Komló, Múzeum (Városház tér). Cél: Komló, Bányász Emlékmű. Nevezési díj: 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ, TTT tagoknak, Magyar Turista Kártyával, ill. diákoknak, családoknak 50-100 Ft kedvezmény). Információ: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).

*   szeptember 14, szerda:Falu-járó túra: Nagypall. Rendező: Mecsek Egyesület. Látnivalók: pincegaléria, falu- múzeum, csuhé kiállítás, római katolikus templom, református templom, közmosoda, szőlőhegy. Indulás: a pécsi távolsági autóbusz pályaudvarról 7.15-kor Pécsváradra. Gyaloglás: 3 km aszfalt úton Nagypallra. Pécsre visszaérkezés 16.30-kor. Túravezető: Laktosné Novotny Sarolta.

*  szeptember 15, csütörtök: "Örökségünk" - délutáni diskurzus a komlói mú­zeumban. Időpont: 17 óra. Rendező: Hétdomb Természetbarát Egyesület. Feketéné Móró Erzsébet: Gótikus templomaink - vetítéses előadás.

*   szeptember 17, szombat: "Papi pipa 30, 15" teljesítménytúrák. Rendező: Dél-Zselic Ter­mészetbarát Klub. Rajt: Ibafa, pipamúzeum, 7.30-9.00 (30 km), 8.00-10.00 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600 Ft/fő (30 km), 400 Ft/fő (15 km). MTSZ, MSTSZ, TTT tagsági igazolvánnyal, Természetbarát Turista Kártyával 100 Ft kedvezmény. Információ: Strasser Péter ( 20/522-2953).

*   szeptember 17–18, szombat-vasárnap: "elSant Őszi Kupa" tájékozódási hétvége. Rendező: Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Pécsi Orvos Eü. Sportkör, PITE, Mecsek Egyesület, elSant Bt. Helyszín: Pécs, Árpádtető. MECSEXTRÉM PARK parkolója. Programok: nappali tájékozódási túraverseny, tájékozódási futás, tájékozódási íjászat, teljesítménytúra. Információ: Benczes Gábor ( 30/957-3262). A részletes program szövetségünk internetes honlapján a "HÍREK" menüpontban "XV. Őszi Kupa" címszó alatt olvasható.

*   szeptember 24, szombat: "Elő a kerékpárral" kerékpáros teljesítménytúra (97, 57 km). Rendező: Fekete Bárány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kis­vendéglője, 10.00–11.00. Cél ugyanott. Nevezési díjak 600 Ft/fő (97 km), 500 Ft/fő (57 km). Információ: Dr. Szabó Péter ( 70/456-1379).

*   szeptember 24-25: "Esti Mecsek, Mecsek Éjszakai" teljesítménytúrák. Rendező: Fekete Bá­rány Természetjáró Egyesület. Rajt: Pécs, Éger-völgy, Teca Mama Kisvendéglője, 18.00-20.00 (Mecsek Éjszakai), 18.00-19.00 (Esti Mecsek). Cél ugyanott. Nevezési díjak 700 Ft/fő (Mecsek Éjszakai), 500 Ft/fő (Esti Mecsek). Információ: Dr. Szabó Péter ( 70/456-1379).

*   szeptember 24-25: "Simics Tamás" Emléktúra (az "Elő a kerékpárral" 97 km-es táv és a "Mecsek Éjszakai" teljesítménytúra együttes teljesítésével). Információ: Dr. Szabó Péter ( 70/456-1379).

*   október 1, szombat: "Szent Imre 20, 10" teljesítménytúrák. Rendező: Szent Imre Iskolai Sportkör, Siklós. Rajt: Túrony, Művelődési Ház, 7.30-9.00. Cél ugyanott. Nevezési díj mindkét távon 600 Ft/fő (MTSZ, MSTSZ tagsági igazolvánnyal, ill. diákoknak, nyugdíjasoknak 100 Ft kedvezmény)    
"Szent Imre jubileumi 10" teljesítménytúra (egyszeri rendezés a 20, ill. 10 km túrákat 1 km-es kiegészítő távval, csak azok részére, akik a "Szent Imre 20 vagy 10" teljesítménytúrán részt vesznek). Nevezési díj: 200 Ft. Információ: Pálinkás István ( 20/447-2141).

*   október 1, szombat: "DÖKE 45, 30, 15" teljesítménytúrák. Rendező: DÖKE, Komló. Rajt: Mánfa, Teleház és Könyvtár (Fábián Béla u. 58), 7.30-8.00 (45 km), 8.00-9.00 (30 km), 8.30-9.30 (15 km). Cél ugyanott. Nevezési díjak: 600, 450, ill. 300 Ft/fő (MTSZ tagsági igazolvánnyal, Természetbarát Turista Kártyával, Magyar Turista Kártyával 50 Ft/fő kedvezmény). Információ: Rózsavölgyi Eszter (20/952-4394); Véső Tamás( 30/680-4242).

NYÍLT TÚRÁK

►  szeptember 10, szombat: Pécsvárad - Zengő - Hosszúhetény (10 km). Találkozás 8.10-kor a pécsi távolsági autóbusz pályaudvaron a 8-as kocsiállásnál. Túravezető: Kazal György ( 72/319-789)

►  szeptember 17, szombat: "10 éves a János-kilátó a Tubesen". Útvonal: Tettye - Ilonka-pihenő - Francia-emlékmű - Állatkert - Kis-Tubes - Tubes - Lapis - Mandulás (12 km). Találkozás 8.20-kor a pécsi főpályaudvar előtt a 33-as autóbusz megállójában. Túravezető: Baumann József ( 20/474-7151)

►  szeptember 24, szombat: Oroszló, templom - Kisbodolya - Bánya-tető - Napszentély-kilátó - Magyarhertelend, major - Aranyos tető - Mélák - Vörös-part - Sikonda (16 km). Találkozás 7.15-kor Pécsett, a távolsági autóbusz pályaudvar 14-es kocsiállásánál. Túravezető: Schóber József ( 20/437-8314)

►  szeptember 25, vasárnap: "TTE emléktúra". Útvonal: Isten-kút - Lapis - Büdös-kút - Fehér-kút - Pécsbánya, Ezeréves (12 km). Találkozás 8.10-kor a pécsi uránvárosi autóbusz pályaudvaron a 23-as busz megállójában. Túravezető: Strasser Péter ( 20/522-2953).

►  október 1, szombat: "Elhagyott zselici falvak nyomában I.". Útvonal: Abaliget, vasútállomás - Kántor-hegy - Hódosi-kereszt - Tóth-forrás - Hollófészek - Kán - Gorica - Bükkösd (16 km). Találkozás a pécsi főpályaudvaron 7.00-kor. Túravezető: Müller Nándor ( 20/957-5775)

A Hétdomb Természetbarát Egyesület nyílt túrái,
komlói kiindulással

* szeptember 17, szombat: "10 éves a János-kilátó". Útvonal: Pécs, Állatkert - Misina - Tubes - Lapis - Sós-hegyi kilátó - Büdöskúti kulcsosház - Vágotpuszta - Sikonda (16 km). Indulás a 8 órai pécsi buszjárattal. Túravezető: Németh Katalin ( 20/507-0776)

* szeptember 17, szombat: "Szarvasbőgést hallgatnánk!" Útvonal: Szilvás, régi SPAR - Szöge-hegy - Magyaregregy - Vörösfenyő kulcsosház (12 km). Indulás a szilvási régi SPAR áruháztól 15 órakor (vissza a Vörösfenyő kulcsosháztól másnap). Túravezető: Rácz János ( 70/561-5587)

* szeptember 21, szerda: Zobákpuszta - Cigány-forrás - Szőke-forrás - volt Schóber-malom - Kis-tóti-völgy - Pusztabánya - Takanyó-völgy - Zobákpuszta (10 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi buszjárattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna ( 20/376-6437).

* október 1, szombat: "Szászvári bányászati emlékek" - találkozó egykori bá­nyá­szok­kal. Útvonal: Máré csárda - Vörösfenyő kulcsosház - Szászvár, volt bánya­telep - Szászvár, bányászati múzeum (12 km). Indulás a 7.35-ös mekényesi busz­já­rattal. Túravezető: Őri Zsuzsanna (20/376-6437).

* október 2, vasárnap: Hosszúhetény - Püspökszentlászló - Komlós-kanyar - Dombay-tó - Ruzsama - Hosszúhetény (19 km). Indulás a 8 órai hosszúhetényi buszjárattal. Túravezető: Zana Szilvia ( 20/575-9857)

DDNPI rendezvények

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rendez­vé­nyei­ről infor­máció kérhető, és a prog­ra­­mok­­ra előzetes jelent­kezés a 72/518-221, 72/518-222, 30/377-3388, 30/326-9459 tele­fon­­­­szá­­mokon, illetve a kö­vetkező e-mail címeken: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

To­vábbi információk a www.ddnp.hu hon­lapon talál­hatók.

►  szeptember 6, kedd: DDNP Klub. Fotós élmények - Völgyi Zoltán előadása. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A prog­ram ingyenes.

►  szeptember 10, szombat: Gombatúra Böhönyén. Helyszín: Böhönye, Dávodpusztai buszmegálló, időpont: 10 óra. A túra hossza 6 km, időtartama 4-5 óra. Részvételi díj: 450 ft/fő.

►  szeptember 13, kedd: Magyar földrajzi felfedezők. Varga Zsolt előadássorozata. Utazás a mesés Keleten II. - Stein Aurél, Baktay Ervin. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes.

►  szeptember 14, szerda: Pecsétgyűjtő program gyerekeknek. "Kis gombász". Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ, időpont: 15 óra. Részvételi díj: 200 Ft/fő.

►  szeptember 17, szombat: Gólyabábos foglalkozás gyerekeknek a Fehér Gólya Múzeumban. Helyszín: Fehér Gólya Múzeum, Kölked; időpont: 10 óra. Részvételi díj:450 Ft/fő.

►  szeptember 17, szombat: Őszelő a lakócsai fás legelőn és a lakócsai tájház megtekintése - jelvénygyűjtő túra.Helyszín: Lakócsa, Tájház; időpont: 10 óra. A túra hossza 4-5 km, időtartama 2-3 óra. Részvételi díj: 450 ft/fő.

►  szeptember 19, hétfő: Kis Természetbarátok Szakköre. "Minden, amit a halakról tudni lehet". Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ, időpont: 15 óra. Részvételi díj: 200 Ft/fő.

►  október 1, szombat: "Kirándulás a múltba" - jelvénygyűjtő túra. A túra hely­színe a dunaszekcsői várhegy, ahol a római limesrendszer maradványait tekinthetik meg a résztvevők. A túra hossza 5 km, időtartama 2-3 óra. Találkozás Dunaszekcsőn a templom előtt 10 órakor. Részvételi díj: 400 Ft/fő.

►  október 1, szombat: Idősek Világnapja a Pintér-kert Arborétumban. Szakvezetések: 10 és 14 órakor. A programok ingyenesek.

►  október 4, kedd: DDNP Klub. Gemenci erdőfelújítások - Kovács Attila előadása. Helyszín: DDNPI Tettye Oktatási Központ, időpont: 17 óra. A program ingyenes.