
Kényelmesen ülve a Tatabányai buszon kicsivel több, mint fél óra alatt elértük Hidason a túra indulás pontját. Figyelmesen hallgatta mindenki a faluról az ismertető információkat, mert közöltem előtte hogy nyeremények lesznek kiosztva szponzorunk a Baranya Megyei Szabadidősport Szövetségtől Papp Csaba jóvoltából. Majd 41 fő indult el a 3 km hosszú falun meg csodálva házaikat a löszbe vájt melléképületeket, pincéket.
A Kismányoki dombtetőn már melegünk volt, majd jöttek a kérdéseim és a jó válaszokért póló járt. El is kelt mind a 8 db + a csokik is. Attila örült, hogy megszabadult a további cipeléstől a jutalmazottak pedig nagy örömmel vitték tovább. Ezt a jó hangulatot még pár doboz lakodalmas süteménnyel is tetőztük, de azért ez is elfogyott. Indultunk tovább a sárga kereszt jelzésű úton. Az erdőn túljutva a Váraljai panorámában gyönyörködtünk ahol éppen egy csomó birka legelészett.
Jól meg bámultuk egymást, ők sem értették honnan került elő ez a sok ember. Erre jött még egy egyetemista fiatalokból álló csoport sok külföldi diákkal. Gyorsabbak voltak nálunk hamar eltűnnek a turistaúton. Mi viszont ezután az erdős szakaszban szétszéledtünk, mert nagy őzlábgombák mutogatták magukat mi pedig győztünk összeszedni! Nagy élmény volt. Aztán irány a Kakas-hegyre, ahonnan szintén meseszép kilátás tárult elénk főleg, hogy kisütött a nap is.
Innen már lefelé vitt utunk Mecseknádasdra. A Schlossberg étteremben még jó hangulatban időztünk egy kicsit és fürödtünk a nap melegében.
Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott! Várnainé Hajni
Kb. 25 évvel ezelőtt jártam utoljára a Farkas-árokban, s akkori emlékeim miatt is évek óta vágyódtam erre a vidékre. Néhány éve tettem egy kísérletet egy Kuglóf-fesztivál kora délutánján, de akkora zivatar támadt alighogy elhagytuk a parkerdőt, hogy a besötétedett völgyből vissza kellett fordulni, mert a patak vize pillanatok alatt komoly akadályokat állított elénk.
Így aztán az idei nyílt túrák közé beterveztem október 3-ára a Váralja - Farkas-árok – Dobogó - Szászvár útvonalon a nyílt túrát.
Igazi ajándék volt ez a nap! Nem is tudom rangsorolni, mi volt a szebb, a jobb: az előző napok esőzései utáni bővizű patak, a mészlerakódásoktól izgalmas kis vízesések, sziklák, a rőt avar, a friss vadnyomok, a még zöld, csak az ágvégeken sárguló lombok, az elődeink által kiépített és karbantartott források (Jágerok kútja, Kalán Miska kútja, Vadvirág-forrás, Lendület-forrás) , a Szószékről elénk táruló látvány, a Zengő, Hármas-hegy és Villányi-hegység távlatai, vagy a Dobogón a Tolna megyei természetjárók emlékét őrző kopjafa méltósága
.
Mindez így együtt.
De amitől igazán gazdagnak érezhettem magam, az a 15 fős csoport értelmes, üdítő társasága. A nehézségeket leküzdő kezdő túrázók, a jó szemű fotósok, az emelkedőn felfelé is vidám és beszédes túravezető-társ (Takács Feri - HOTE), a Tolna megyei túratársak, a szászvári pizzériában (egy-két sör mellett) nagy horderejű beszélgetést folytató kedves természetbarátok - mind-mind hozzájárultak, hogy ajándéknak érezzem ezt a napot, ami a18km-rel és 450 méteres szintemelkedéssel túl van a korosztályom által ideálisnak tartott távon. Megérte!
Köszönöm mindenkinek!
Tóth Klára
Tolnából Baranyába vezet a szombati túra. A váraljai elágazásnál kezdjük, s a falu végén nekiindulunk az erdőnek. Utunk a vadregényes Farkas-árkon át vezet Tolna megye legmagasabb pontjára, az 594m magas Dobogóra. Útközben a „forrás-keresőknek” is kedvezünk.
A szép vízesésekkel gazdagított patakmederben érintjük a Jágerok kútját, Kalán Miska kútját, s később a Lendület-forrást is. Megpihenünk a Tolna megyei természetjárók kopjafájánál, majd megkezdjük a leereszkedést a bányavidék útjain Szászvárra.
Farkassal valószínű nem találkozunk, de gyönyörű, tölgyes, bükkös erdőben, forrásokban gazdag patakos völgyekben járunk. Olykor kerülgetjük a patakot (vagy ő kerülgeti a turistautat), máskor őszi kikericsekben gyönyörködhetünk. .
A táv 18km, a szint 450m, de ezt a szintet 12km hosszan gyűrjük le. Kibírható feladat.
Az időjárás előrejelzés szépeket ígér. Egyetlen árnyék vetül a tervre: kicsit későn érünk vissza Pécsre. A Hegyhátra közlekedő autóbuszok nem sűrűn járnak. Legkésőbb 19.20-ra érkezünk vissza a városba.
Mindenkit várok szeretettel okt.3-án , szombaton ¾ 9-kor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvaron a 11-es kocsiállásnál, vagy útközben csatlakozva is!
Tóth Klára túravezető