Egyesületi szervezésben indultunk a Plitvicei Nemzeti Parkba, a Dráva T.S.E. és a Tenkes T.E. túrázóival. Mivel a kényelmi szempontok nálunk már sokat nyomnak a latba három naposra terveztük az utat. Az első napon az utazás mellé Slunjban a Rastoke molnárfalu volt betervezve múzeumlátogatással. Tudtuk, hogy a múzeumi belépő 30 kuna, de azt nem, hogy a múzeum zárva lesz és magára csak a „falu” sétára is ennyit fognak kérni. Így az a döntés született, hogy tovább megyünk. Pár kép azért készült és láttuk, hogy sok vizet láthatunk az elkövetkező napokban. Szállásunk apartmanokban volt Mukinje településen. A szállás elfoglalása után még világosban volt annyi időnk, hogy bejárjuk a 2-s pénztárhoz vezető utat. Azoknak, akik még nem jártak Plitvicén a pénztár környékén a nagy morajlás tűnt fel. A távoli vízesés látványa kellően felcsigázta a társaságot. Sajnos az információ zárva volt, így a másnapra hagytuk a kérdéseket. A szállásra érkezésünk után volt, aki még meglátogatta a pizzázót vagy a hazaiból vacsorázott. Később még egy megbeszélést tartottunk az előttünk álló napokról. Ennek a lényege az volt, hogy korán nem kell elindulni mivel esős jósoltak az előrejelzések reggelre.

A gyors hóolvadás és a sok csapadék miatt az útvonal Réka-völgyi szakaszának nagy része balesetveszélyessé és járhatatlanná vált, ezért az alábbi módosított útvonalon vezetem a túrát.

XXXV. Csokonay Sándor Emléktúra 2018. március. 17. szombat.

Útvonal: Apátvarasdi elágazás – Legénysír – Dóri út – Szép Ilonka kilátó – Antal kép – Komlós-völgyi vadászház, – Csiger-gödör ¬- Pécsvárad.

Busz indul: Pécs autóbusz főpályaudvarról Szekszárdi járattal megyünk az Apátvarasdi elágazásig. A busz 9 órakor indul a 8 kocsi állásról.

Táv: 16 km Szint: 250 méter

Túravezető: Baumann József  (telefon: +36 20 4747 151)

A gyors hóolvadás és a rendkívül sok csapadék miatt a túra útvonalát módosítottuk. Pécsvárad, Komlós-völgyi vadászház, Diós-kút, Püspökszentlászló, Hosszúhetény.

A pécsváradi buszmegállóban védve az esőtől vesszük magunkra az eső és sár elleni védőeszközeinket. Elindulunk a városon keresztül a vár irányába. Furcsán tekintenek ránk az éppen arra járók, hogy hova megyünk ebben az esőben ilyen furcsa maskarában. A várfal alatti parkban állunk meg egy fedett helyen, hogy az érdekesebb tudnivalókat elmondjam a környékről. Csend van, körülöttünk csak a túratársaim esőkabátjai zizegnek a gyenge szélben.

A várfal és a szép faragott szobrok mellett haladunk fel a Mosó-kúthoz, melyet 2010-ben készítettünk a helybéliekkel és hamarosan elkészül a táblája is a természetbarátok jóvoltából. A szűk utcák, színes házai mellett haladunk egyre feljebb és csak a fénykeresztnél állunk meg egy rövid időre, hogy ismertessem építésének történetét. A lőtérig haladás közben a partoldalakban nézegetjük a dunai csillagvirág, vagy kétlevelű csillagvirág kék szirmait a mellette csörgedező kis ér mentén.

Hurrá már átléptük a Dunát és nekiindultunk a Börzsönynek. Már előre olvastam, hogy nem lesz könnyű ez a szakasz. Nagymarosról indultunk és első napi cél a Kisinóci turistaház volt. A Dunától ( 100 m körül) indultunk neki a hegynek.

Egyre meredekebb, de még jól járható úton megyünk a Szent Mihály hegyre. Időnként már nehezen járható a keskeny ösvény, mert a letaposott hó, mint a korcsolyapálya. Sajnos mire felértünk a hegyre, belekerültünk a felhőbe, így a kilátásaink egyelőek lettek a nullával. Itt fent már 15-20 cm a hó, igaz végig kitaposva így szépen tudunk haladni. De ahogy leértünk egy kicsit az alacsonyabb régióba előjött minden túrázó álma a sár! Dagasztottunk rendesen.

Gyakorlatilag Törökmezőig a sáron kívül nem is találtunk mást! Illetve egy szál gyönyörü pirosló hunyort! (de többet nem). Törökmezőről azután megindultunk felfelé itt már inkább havas úton, így hellyel-közzel tiszta bakancsban érkeztünk a Kisinóci házhoz. Itt 5800 Ft/fő / éjszakás áron aludtunk, amihez járt egy bőséges vacsora, (két rendes szelet rántott hús) és még másnap reggelit is kaptunk! Volt normálisan forró víz és kényelmesek voltak az ágyak is így jót aludtunk!